Payday Loans

Keresés

A legújabb

A szegény ember élete PDF Nyomtatás E-mail
2013. január 01. kedd, 10:02

A szegény emberek élete I. c. kötet borítója

Tartalom

 

 

Kiss Lajos (ORTUTAY GYULA)

Bevezetés

 

Bajos azt megmondani, ki a szegény ember. Az-e, aki orrával átírja a földet és mégse boldogul; az-e, akinek nagy családja van, vagy aki nagy nélkülözések között él, szóval ahol nincsen az a van. És vajon aki tud magának egy kis hajlékot szerezni, az már nem tartozik a szegények közé? Hiszen aki biztos állásban van, az is szegénynek mondja magát és méltán. Sokféle szegény ember van. Maga a szegény nép így határozza meg: az a szegény, aki beteg; aki egészséges, az nem szegény. Azt is mondja, hogy szegény az ördög, mert nincs lelke, ami már erkölcsi értékelés. De a nép is megkülönbözteti a szegények közt a nagyon szegényt, akit kócos szegénynek* mond. A hatóság régebben annak adott szegénységi bizonyítványt, aki 200 forintnál többet nem keresett egy évben, ma az kap, akinek napi keresete a szokásos közönséges napszámot el nem éri. Azokról a szegény emberekről lesz itt szó, akiknek sem vagyonuk, sem állandó, biztos jövedelmük nincs, mint ahogy ők mondják, akik más tallajából (tarlójából) élnek. Nem tartoznak ide a pásztoremberek, akik nem tartották magukat parasztnak, a szántó-vető parasztot lenézték, sült parasztnak, bukó (buta) parasztnak mondták.

A szegények legáltalánosabb típusa az, amely tisztességes emberhez illően komoly oldaláról veszi az életet s olyan pályát fut meg, amelyen csakis kitartó munkával, szorgalommal boldogulhat. Az ilyen ember hátát a kemény munka meggörbíti s haját megfehéríti a gond.

A szegények másik típusa az, amely könnyebb végét keresi a dolognak. Csak a törvény szigorától fél, igyekszik azt kijátszani, de legtöbbször rajtaveszít. A könnyen élő embernek olyan a lelkiismerete, mint a parasztgatya, ha akar ja megtágítja, ha akarja összehúzza.

Minden szegény ember a kanászsággal kezdi küzdelmes életét, de nem mindegyik járja végig mind azt a lépcsőfokot, melyekre életkoránál és életerejénél fogva alkalmassá válik. Van, aki holta napjáig kint marad a tanyán; van, aki csak addig, amíg katonának el nem viszik. Nagyon sok be jön a városba lakni, ha megnősül, vagy később, ha egy kis házravalót összegyűjtöget. Bent a városban aztán mint nap számos keresi kenyerét sokféle munkával évszakszerinti és korhoz kötött állandó és bizonytalan ideig tartó különböző foglalkozással és ott, ahova sorsa és igyekezete folytán kerül. Valamint azok se okvetlen mennek lépcsőről-lépcsőre lefele a lejtőn, akiknek nem fűlik a foguk a kitartó, nehezebb dologhoz, mivel némelyik hirtelen nagyot esik, másik meg a neki tetsző magasabb vagy alacsonyabb fokon megáll és ott éli le sohasem nyugodt, izgalmakkal teljes életét.

Írásomban mindenekelőtt a feledésbemenő múltat igyekeztem megörökíteni, de csak annyiban, amennyiben az az élő szájhagyomány által lehetséges volt. A technikai eszközök okozta gyors haladás ma részben vagy egészben meg változtatta azokat a tényeket, amelyeket itt ismertetek. Régen a haladás aránytalanul lassúbb volt, mint ma. Amikor tehát a félszázaddal ezelőtti állapotok rajzát adom, egy olyan népi kultúrát ismertetek, amely századokon keresztül lényegében ugyanaz volt. A múltban a korszerinti különböző foglalkozásoknak jobban megvoltak egymást elválasztó határaik, mint a jelenben. Az egyes foglalkozási ágak ma inkább névszerint vannak meg, mivel bármilyen néven fogadják is meg a cselédet, mindenféle dolgot kell végeznie, ami előkerül, amire sort kerítenek.

A munkámban előforduló adatokat, tényeket kizárólag Hódmezővásárhelyről és annak határából vettem. A kidolgozás során azonban arra a meggyőződésre jutottam, hogy munkám mégsem monográfia, mert a benne feltüntetett vi szonyok nagyjában az egész Alföldön azonos jellegűek.

Ezt a munkámat 1934. évben fejeztem be, megjelenését a mai nehéz könyvkiadás késleltette. A szegény ember életéről szóló munkámat követni fogja a szegény asszony éle te is, jelentős részét már ennek is megírtam. így lesz kerek egész az alföldi szegénység élete.

 

Lábjegyzet:

* Régen zsírral kenték a hajat, a nagyon szegénynek az ételébe is alig jutott, azért volt kócos.

 

Nehezen élők

A KISKANÁSZ

A CSORDÁSGYEREK

A BÉRES

A KOCSISBÉRES

AZ IGÁSKOCSIS

A PARÁDÉSKOCSIS

A BÉRKOCSIS

A MALMOSKOCSIS

A MINDENES

AZ UDVAROS

A HÁZŐRZŐ

A KISTANYÁS

A TANYÁSBÉRES

A FELESTANYÁS

A KISFELES

A FUVAROS

AZ EGYLOVAS EMBER

A KISÁRENDÁS

A KUBIKOS

A NAPSZÁMOS

A VÁLYOGVETŐ

A TÉGLAVERÖ

A FALRAKÓ

A KÚTÁSÓ

A TETÉJVERŐ

A SZŐLŐKAPÁS

A SZÖLÖCSŐSZ

A NYOMÁSI CSŐSZ

A KUKORICACSŐSZ

A ZSÁKOLÓ

AZ ÉJJELIŐR

AZ UTCASEPRŐ

A TEHÉNCSORDÁS

A CSÜRHÉS KANÁSZ

Könnyen élők

A JÓFAJTÁK

A BOLTISZOLGA

A HALOTTI PÉNZBESZEDŐ

A LÓCSISZÁR

A LÓNYŰZÓ

A DISZNÓKUPEC

A MARHAHAJCSÁR

A LAJTOS

A VŐFÉLY

A FUNERÁTOR

A HALOTTAS EMBER

A HORDÁR

A GYÜVŐ-MÖNŐ EMBÖR

A PIACI LÉGY

A TÖTTE-ROSSZ EMBÖR

A KÓRINGYÁLÓ EMBÖR

A KÁRTYAPILLER

A DOHÁNYCSEMPÉSZ

A DINNYECSÖSZ

BEFEJEZÉS

 


A szegény ember élete, akár a munkának élőé, akár azé, aki a könnyebb végét keresi, sok bajjal, gonddal, vergődéssel teljes. Minden napnak meg van a maga terhe, a minden napi falatért meg kell dolgoznia, mindennap meg kel! keresnie azt, mint a madárnak, más-más helyen, más-más munkával. Mindennap új küzdelem, új dolog, különben éhen marad. Csak egy nap ne dolgozzon, már megérzi a háza. Mikor álomra hajtja fejét, még nem tudja, mit ad családjának a következő nap. A testi munka kifárasztja, mely után jól esik a legegyszerűbb eledel is. Senkire sem támaszkodhatik, csak a maga erejére, két karjára. S az ilyennek sok gondja, baja van, mert szögénység: szomorúság. Az örökös gond, baj megedzi a lelkét. Minden napnak megvan a maga élménye. Haszontalan dolgokkal nincs ideje foglalkozni. De éppen sokféle és naponként más-más foglalkozása és környezete következtében lelke olyan finomságokat is felvesz és gyűjt össze, amelyre jobbsorsú emberek nemigen képeseik. Ha öntudatlanul is, nyomot hagy lelkiében a nap feljötte, a naplemente, a búzavetés üde zöldje, arany kalásza, a földimogyoró virága, a pipacs pirossága, az ég tisztasága éppen úgy, mint a sötét felhő nehézsége, a kora hajnal és késő este pírja. A földről az égi mezőre veti szemét. Fölfelé néz, onnan várja az áldást, ahonnan a csapás jön. Sok szenvedés, kevés öröm. A szegény embert a remény táplálja.

A baj sok mindenre elhajtja, amit a távolról nézők elítélnek. A szükség, a nincstelenség sohsem hagyja tétlenül. Az örökös aggodalom maga és családjáért, a csalódások és remények váltakozása figyelmeztetik minduntalan, hogy elbizakodottá ne váljék. A változó események sűrű sorozata, átélése tanítja arra, hogy türelöm köll a szögénységhön.

 

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/

hodmezovasarhely/szegeny_emberek_elete_I/index.htm

 

LAST_UPDATED2