Átoperálás és megrendezett halál

– mi fér bele a tanúvédelembe?

2014. április 23., szerda, 14:00 • 
Szerző: hvg.hu

Tényleg elképzelhető, hogy átoperáljanak egy védett tanút, aki így kezdhet új életet? Megrendezhetik akár a halálát is, hogy így tüntessék el az informátort? – rendőrségi forrásokat faggatunk a magyarországi tanúvédelem titkos know-how-járól, miután a Simon-ügybe keveredett Welsz Tamásról azt kezdték rebesgetni, hogy nem is halt meg, csak védett tanúként így helyezték biztonságba. Kiderült, a gyakorlatban a tanúvédelem kissé fapadosabb, mint azt az amerikai filmekben látjuk, de azért nálunk is létezik új helyre költöztetés, és még a tanú gyerekeit is átkereszteli

A mai napig nem találtak semmilyen méregre utaló anyagot Welsz Tamás szervezetében – tudta meg a hvg.hu rendőrségi forrásból. Mivel azonban egy hónap alatt semmi konkrétum nem derült arról, pontosan mitől vesztette életét rendőri intézkedés közben a Simon-ügybe keveredett férfi, számos találgatás kapott szárnyra, a bevett méregtől kezdve addig a krimibe illő elméletig, miszerint cián beinjekciózásával tették el láb alól. Az elképzelt forgatókönyvek között van azonban az is, hogy Welsz  életben van, a Népszava kedden például azt találgatta, hogy esetleg megrendezett halálesettel tüntették el, és vonták be a tanúvédelmi programba. A találgatások egészen odáig terjedtek, hogy a gyanúba keveredett – valószínűleg sok információval rendelkező – vállalkozót még át is operálták, és külföldön él majd tovább.

Welsz akkor lett ismert, amikor a külföldi számlákon több százmillióval lebukott Simon Gábor volt MSZP-alelnök ügyével kapcsolatban közokirat-hamisítással gyanúsította meg a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF). A vádhatóság szerint neki köszönhetően szerzett bissau-guineai útlevelet Simon, és utána ezzel nyitott bankszámlát. A hvg.hu információi szerint az útlevél a mai napig nem került elő, pedig a Welsznél tartott házkutatás alkalmával több úti okmányt találtak, sok más dokumentummal együtt. Miután a papírokat összeszedték és visszaindultak Budapestre, a rendőrautóban lett rosszul Welsz Tamás, akinek életét már egy budai mentőállomáson sem tudták megmenteni.

Rendőrök az Országos Mentőszolgálat budai mentőállomásán, ahova rendőrök vitték Welsz Tamást, miután rosszul lett Fotó: MTI / Mihádák Zoltán

A tanúvédelmi eljárást jól ismerő rendőrségi források a hvg.hu-nak két érvet is felhoztak az ellen, hogy Welsz halálát megrendezték volna. Egyrészt, ha erről lenne szó, akkor nemcsak őt, hanem élettársát (aki egyben az üzlettársa is volt) szintén bevonták volna a tanúvédelmi programba, márpedig a nő nem tűnt el a világ elől. Továbbá szerintük ilyen filmbe illő, teátrális módon soha nem indítanak egy tanúvédelmi eljárást, hiszen nagyon könnyen becsúszhat valamilyen nem várt esemény, például mi van, ha a száguldó rendőrautó balesetet szenved. Ráadásul "nem kell ahhoz megrendezni a halálát, hogy betegyék a tanúvédelmi programba" – jelentette ki egy volt rendőr a hvg.hu-nak.

Fokozatok: kit védenek és hogyan?

A tanúvédelmi programba az kerülhet be, aki egy kiemelt ügyben olyan információval tud szolgálni, amit a nyomozó hatóságok más módon nem tudnak beszerezni. De persze előfordulhat az is, hogy valaki azért válik védetté, mert tartani lehet attól, hogy valamilyen sérelem, esetleg bosszú éri, amiért információkat adott át a hatóságoknak.

Azonban a tanúvédelem nem feltétlenül jelenti az informátor elbujtatását, személyazonosságának megváltoztatását is. Valójában különféle fokozatok vannak. A legenyhébb módszer az, ha a tanú adatait egyszerűen zártan kezelik az eljárás során, nem jelenik meg a neve és más személyes adata. Egy volt rendőr szerint azonban ez nem túl jó megoldás, nem nyújt túl nagy védelmet, és az eljárás bírósági szakában a tanúnak legtöbbször meg is kell jelennie a tárgyaláson.

Lehet védeni egy tanút azzal is, ha zárt ülést tartanak, vagy bevethető az úgynevezett zárt láncú távközlő hálózat útján történő kihallgatást, amit – mint a hvg.hu is beszámolt róla – a Prisztás-ügyben alkalmaztak. Ilyenkor a védendő tanú egy másik teremben, egy videokamera előtt válaszol a kérdésekre, arc nem felismerhető, és még a hangját is eltorzítják. A tanúkat – kilétük elfedése érdekében – utóbbi ügyben is számokkal jelölték, ám az általuk elmondottakból a vádlottak számára egyértelmű volt, kikről van szó, utána a bíró is felfedte őket. Egy évekkel ezelőtti ügyben, amikor Spanyolországban lányokat futtató férfiakat vontak felelősségre a Budapest Környéki Törvényszéken, a prostituáltakat virágnevek mögé bújtatták – ám vallomásaik alapján itt is be lehetett azonosítani a lányokat.

A Prisztás-gyilkosság tárgyalásán Fotó: Túry Gergely

Egy következő fokozat – amikor a tanú kilétének titkossága másképp nem garantálható –, amikor személyes védelmet kaphat az illető. Ez jelentheti azt, hogy járőröznek az otthonánál, bíróságra kísérik, mint a Portik Tamás ellen valló Radnai László esetében is történt, esetleg technikai eszközökkel, például kamerákkal szerelik fel a lakását. Ezek mellett szóba jöhet még az is, hogy a védett személyre folyamatosan rendőrök vigyáznak.

A személyi tanúvédelmet mindig a hatóság rendeli el, ha indokoltnak látja. Ezzel kapcsolatban évekkel ezelőtt a HVG-ben Szikinger István ügyvéd írt arról, hogy a szabályozás logikus ugyan, de embertelen, s emiatt alkotmányellenes. „Ugyanis nem az emberi élet fenyegetettsége, hanem az eljárás szempontjai határozzák meg az oltalom megadásának szempontjait.” Szikinger példaként felhozta azt az esetet, amikor egy vállalkozóra több lövést adtak le, és csodával határos módon túlélte az esetet. A védelem iránti kérelmét azzal utasították el, hogy az eljárás szempontjából már nem fontos, hiszen elmondta azt, amit tudott. Az a tény, hogy meg akarták ölni, nem jogosít a rendőrség erőinek lekötésére – idézte fel az ügyet Szikinger István.

Pszichológus vizsgálja, alkalmas-e

Aki különösen védett tanú lesz, mert saját vagy hozzátartozójának élete, testi épsége súlyos fenyegetésnek van kitéve, annak nem kell megjelennie a bíróságon, csak a vallomásáról készült, név és személyes adatok nélküli jegyzőkönyvet ismertetik a tárgyaláson.  A legerősebb fokozat viszont az, amikor megváltoztatják a tanú személyazonosságát, erre 2002 óta van lehetőség. Erről szabályos szerződést írnak alá az érintettekkel, és mielőtt "új személlyé" válna valaki, pszichológusnak is meg kell vizsgálnia. Azt próbálják kiszűrni, vannak-e kockázatai az eljárásnak, hiszen például egy szenvedélybeteg ember könnyen elárulhat olyan dolgokat, ami akár az ő, akár mások biztonságát veszélyeztetné.

Ha ezen a vizsgálaton átment, akkor szinte minden titkáról vallania kell az illetőnek – életmód, család, betegség –, ami alapján kialakítják a védelmének leghatékonyabb formáját, és csak ezt követően tesz tanúvallomást. „Ezt követően van arra mód, hogy a védett személyt elköltöztessék egy másik településre. Ha szükséges, személyi védelmet kaphat. Ha ez a védettség nem elég, akkor zárolhatják a hazai nyilvántartásokban az illető minden személyes adatát, és ezt követi az a fokozat, amikor valaki új nevet és ahhoz iratokat kap. A következő szint a teljes személyazonosság megújítása: másik születési helyet tüntetnek fel az irataiban és megváltoztatják az anyja nevét is” – sorolták az eljárás szintjeit volt rendőrök.

Nálunk nehéz elég messze költöztetni

Egy volt nyomozó az országon belüli költöztetést nem találja annyira jó megoldásnak, szerinte ez ott működik, ahol több ezer kilométeres távolságra tudják áttelepíteni a védendő tanút, mint például az Egyesült Államokban. Az USA-ban már 1970-ben elindították a szövetségi tanúvédelmi programot, azóta több ezer embert helyeztek így biztonságba, ezzel szemben itthon csak egy-két tucat ügy ad munkát a tanúvédelmi szolgálatnak.

Fotó: AFP / Qiao Junwei

Végső esetben pedig a védett tanút, esetleg közvetlen családtagjait külföldre viszik, és ott teremtenek nekik vadonatúj életkörülményeket. A tanú a régi életéről semmit nem mondhat új barátainak, ismerőseinek, a hozzátartozóival pedig csak rendőri közvetítéssel tarthatja kapcsolatot – ha ezt megszegi, felmondhatják a vele kötött megállapodást. A valódi személyazonosság egyébként visszakérhető, kivéve, ha az illető új néven alapít családot és gyereke lesz. Természetesen, ha védett embernek valamilyen gondja akad, akkor kapcsolattartójánál jelezheti azt. Úgy tudjuk, Magyarországon még soha nem hajtottak végre plasztikai műtétet annak érdekében, hogy a tanút teljesen "eltüntessék", ahogy az Welsz Tamás esetében felmerült.

Büntetésből vissza is vehetik

Hogy a tanúvédelmi program jelenlegi szabályozásán van még mit csiszolni, jelzi, hogy egy évvel ezelőtt Szabó Máté ombudsman azt állapította meg: az igazságszolgáltatással együttműködő személyek, a családtagjaik és a hozzájuk közel állók védelmét szabályozó törvény több helyen alapvető jogokat sért. Ezt az ombudsman egy volt szerb kábítószercsempész tanúvédelmi ügyével kapcsolatban állapította meg: ő korábban egy drogcsempész bűnszövetkezet tagja volt, Magyarországon letartóztatták, és vádalkut kötöttek vele. Ennek alapján hasznos információkat adott a szerb kábítószer-maffiáról, ezeket tanúként nyílt tárgyaláson is elmondta, amivel kitette magát annak a veszélynek, hogy a bűnszövetkezet bosszút áll rajta, illetve a családján. Élettársa magyar állampolgár, három gyermekük van, így 2007-ben felvették a tanúvédelmi programba. A továbbra is börtönbüntetését töltő férfi és családtagjai új személyi okmányokat és pénzbeli ellátást kaptak, a hozzátartozókat biztonságos lakásba költözhettek, a gyereket – új néven – iskolába íratták.

2012 elején viszont a férfi cellájában tiltott tárgyakat – laptopot és mobil internetes kapcsolattartást lehetővé tevő eszközt – találtak, ami miatt az egész családtól megvonták az addigi tanúvédelmi intézkedéseket. Az élettársától és a gyerekeiktől visszavették a fedő okmányokat, az eredeti nevükön kellett iskolába járniuk. Az strasbourgi bíróság is vizsgálta az ügyet, és kimondták, hogy ezzel a magyar hatóságok megsértették az Európai Emberi Jogi Egyezmény előírásait, ugyanis nem bizonyosodott be, hogy a bűnözői körök részéről a fenyegetettség megszűnt volna. Ezért a bíróság kívánatosnak tartotta, hogy az érintettek újra fedőokmányokat kapjanak, ráadásul 10 ezer euró nem vagyoni kártérítést és 3 ezer euró eljárási költségtérítést ítélt meg a családtagoknak.