Payday Loans

Keresés

A legújabb

Földvédelem PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Jenő   
2014. április 23. szerda, 11:07

Felhívás és beadandó anyag

 

Feladó: Hossó Andrea ugyvivo@foldvedelem.hu


Dátum: 2014. április 21. 16:27




Kérem, a csatolt anyagot belátása szerint tegye közzé, illetve továbbítsa civil szerveződések felé. Az ügy sürgőssége és súlyossága miatt fordulok Önhöz is. Gyakorlatilag 1-2 napon belül minél több szervezet támogató aláírását szeretnénk megszerezni. Ezt a fenti emailcímen, az Anyaföldvédelmi Kerekasztal ügyvivőjénél, dr. Hossó Andreánál lehet megtenni.

Köszönettel:
Rezes Molnár Hilda
Anyaföldvédelmi Kerekasztal

Kedves Mindnyájan!


Csatolom Tanka professzor azonnali törvénymódosítási javaslatát, és azt a rövid felhívást, amit a kormánynak és civil szervezeteknek gondoltunk kiküldeni.

Andrea


FELHÍVÁS

Felhívjuk Magyarország felelős kormányát, hogy haladéktalanul, 2014. május 1-e előtt módosítsa a földforgalmi törvényt (2013: CXXII. tv.), és ugyanakkor kezdeményezze Magyarország Európai Uniós csatlakozási szerződésének újratárgyalását.

Felhívjuk a magyar parlamenti pártokat, hogy követeljék ezeket a lépéseket a jelen és megalakuló magyar kormánytól. Kérünk minden magyar társadalmi szervezetet és állampolgárt, hogy csatlakozzon felhívásunkhoz.

2014. május 1-én esedékes a földforgalmi törvény (2013: CXXII. tv.) hatályba lépése. A törvény előkészítése során és elfogadtatása óta szüntelenül szakmai és civil szervezetek, állampolgárok és pártok folyamatos és kinyilvánított ellenállásába ütközik. Ennek oka az, hogy a törvény rendelkezései merőben ellentétesek a magyar nemzet rövid- és hosszútávú érdekeivel.

A moratórium feloldása megnyitja a földpiacot a külföld előtt.  A törvény ahelyett, hogy ennek megsemmisítő következményeit elhárítaná, kiszolgáltatja a magyar termőföldet és ezzel a magyar gazdaságot a külföldnek. Ezzel pedig, egyszer és mindenkorra, önként feladjuk önrendelkezésünket, a magyar jövőt a szó minden értelmében, ami megpecsételi az ország gyarmati sorsát. Felelős magyar polgár ezt nem engedheti, felelős magyar kormány ezt nem teheti.

A moratórium feloldása végveszélybe sodorja Magyarországot. A törvény hivatkozott garanciái nem elegendőek a magyarnál jóval tőkeerősebb külföldi gazdálkodók és pénzügyi befektetők visszatartására. A hazai jogintézmények nem akadályozhatják meg földjeink külföldi felvásárlását, amint 25 éve nem állják útját a jogellenes zsebszerződéseknek sem, amelyek miatt már közel egymillió hektár termőföld került külföldi kézbe.

A moratórium feloldásának megtagadását jogi, gazdasági és politikai érvek támasztják alá.

Jogi érv:

Az EU legfőbb vívmánya a tőke szabad áramlásának az érvényesítése. A földpiacon ezt eleve megtörte az EU 15 tagjának tett engedmény, amely biztosítja, hogy az államterületüket alkotó föld nem minősül tőkének, és az EU szavatolja a földtulajdon szabályozására fennálló nemzeti önrendelkezésüket. (EUMSZ 345. cikke) Magyarország és a 2004-ben s később csatlakozó közép- és kelet-európai tagállamok terhére az egyes csatlakozási szerződésekben a föld tőkének minősítése, ebből eredően pedig a szabad földpiac kötelező megnyitásának a kikötése a közösségi jogba ütközik: sérti az általános egyenlőség és a jogegyenlőség alapelvét, amely az uniós integráció pillére.

Magyarország javára az őt uniós tagállamként megillető jogegyenlőség - az államterületét alkotó földre gyakorolható önrendelkezésnél - csak úgy állítható helyre, ha a kormány kezdeményezi a csatlakozási szerződés földről szóló rendelkezéseinek a felülvizsgálatát. Ez alapján a hazai föld kikerülhet az EUMSZ 63. cikkének a hatálya alól és a jogalkotó a földtulajdonszerzés szabályait az ország történelmi hagyományai, saját jogrendje alapján, az állampolgárok közérdekében határozhatja meg. A felülvizsgálat a miatt is szükséges, mert  a 10 éves földmoratórium megszűntetésének az indokai nem állnak fenn, ezért Magyarországnak 2014 május 1- jén meg kell tagadnia a szabad földpiac megnyitását.

Gazdasági érv:

A 2004-ben és 2007-ben újonnan csatlakozó országok azért kaphattak moratóriumot a csatlakozás idején, mert a közép-európai és a nyugat-európai földárak és jövedelemszintek közötti különbség túlságosan nagy volt. A vélelmezett gazdasági konvergencia reményében az EU átmeneti időt engedélyezett a külföldiek szabad termőföldvásárlására, ez Magyarország esetében maximum 10 év volt. A várt konvergencia azonban nem következett be, mitöbb, a gazdasági különbség Magyarország és az EU között tátongóbb, mint valaha. A moratórium fenntartásának gazdasági oka tehát még inkább fennáll, mint a csatlakozás idején.

A föld véges, az egész világon keresett erőforrás, amelynek értéke folyamatosan nő.  A föld tulajdonjoga a jövő gazdasági fejlődésének záloga. Kiadni a kezünkből az egyetlen megmaradt, legértékesebb erőforrásunkat gazdasági öngyilkossággal lenne egyenlő.

Politikai érv:

Az az ország, amely földjét külföldi kézbe adja, elveszíti önrendelkezését. Magyarországot már területe kétharmadától megfosztotta a trianoni békediktátum. Az anyaország területének elvesztése a magyarság teljes felszámolásával lenne egyenértékű.

A nemzeti katasztrófa elkerülése érdekében felkérjük a jelen és megalakuló Kormányt, hogy kétharmados parlamenti többségével  haladéktalanul tegye meg a következő intézkedéseket:

·        Kezdeményezze az EU-s csatlakozási szerződés földről szóló rendelkezéseinek a felülvizsgálatát annak érdekében, hogy a termőföld kerüljön ki a szabad tőkeáramlás vonatkozása alól, és fennmaradjon a külföldiek földvásárlási moratóriuma. A tárgylások kezdeményezésével egyidőben Magyarország tagadja meg a földpiac megnyitását a külföldiek előtt.

·        Kezdeményezzen közép-európai szövetséget ennek a szempontnak a közös képviselete érdekében az EU-val szemben, hiszen érdekközösség áll fenn Közép-Európa országaival.

·        Alkossa meg a mezőgazdasági üzemtörvényt, amely minden mezőgazdasági szereplő számára azonos mértékben korlátozza a megszerezhető birtok méretét.

·        Alkosson a helyi földbizottságok jogállásáról rendelkező törvényt annak biztosítására, hogy a helyi gazdatársadalomnak saját önszerveződő gazdatanácsain keresztül legyen döntő szava a helyi földkészlet közérdekű elosztásában. A települések birtokpolitikai ügyeiben csak az 5 éve ott élő, ott gazdálkodó természetes személyekből alakult gazdatanácsoknak legyen döntési és egyetértési  joga.

Felhívjuk a parlamenti pártokat és a társadalmat, hassanak oda, hogy a Kormány tegye meg ezeket a lépéseket. Ebben a nemzet puszta létét fenyegető helyzetben minden hazáját féltő magyar összefogására van szükség.

Budapest, 2014. április 18.

Anyaföldvédelmi Kerekasztal vagy egyének és egyes szervezetek nevei


CIVIL KEZDEMÉNYEZÉS

a Kormány és az Országgyűlés számára a nemzeti önvédelmet szolgáló földjogi szabályozás soron kívüli megalkotására

A földforgalmi törvény (2013: CXXII. tv. - Fftv) és végrehajtási törvénye (2013: CCXII. tv. - Fvht) szöges ellentétben állnak a Kormány 2010 – ben meghirdetett földprogramjával és nemzeti vidékstratégiájával, amelyek a nagybirtokrendszer lebontását, a családi gazdaságok erősítését és a külföldi földspekuláció kizárását ígérték a társadalomnak. E közérdekű célok szolgálata helyett a fenti törvények, egyrészt biztosítják a nagyüzemek nyomasztó birtokszerkezeti egyeduralmának a megőrzését, annak a földtulajdon megszerzésével és földhasználati kiváltságokkal a kiterjesztését és véglegesítését. Másrészt a földpiacunk világméretűvé tágításával zöld utat adnak bármely uniós és az EU területén kívüli magánszemély és külföldi cég magyarországi földtulajdonszerzéséhez. Ezt – a felette álló Fftv 9. § (1) a/ pontjában írt tilalmat is áttörve - az Fvht 13. § (1) előírása azzal szavatolja, hogy jogot ad nemcsak a tagállami, hanem a külföldi székhelyű gazdálkodó szervezetnek is nálunk a földtulajdon megszerzésére.

E mellett a Kormány 2014. V. 1-jén úgy nyit a külföldi tőke előtt szabad földpiacot, hogy – a négy éven át hangoztatott ígéretei ellenére -  elmulasztotta a mezőgazdasági üzemek jogállásáról szóló törvény (üzemtörvény: Ütv) megalkotását, amely – a közösségi jog alapján – legfőbb biztosítéka lehet  a nagybirtokrendszer lebontásának és a külföldi földszerzések kizárásának.

Mind ez megpecsételi az ország gyarmattá süllyesztését, földjeinknek és a vidéknek a külföldi tőke számára kiszolgáltatását. Az alkotmányosan utóbb már vissza nem fordítható föld – és országvesztést csak a nemzeti önvédelem földjogi intézményeinek az összehangolt, azonnali alkalmazása háríthatja el. Ezért a civil szervezetek a Kormánytól – amely a rezsicsökkentésnél vállalta a közösségi joggal való ütközést - a következő, főbb jogalkotási lépések megtételét követeli:

1. A Kormánynak a kétharmados parlamenti többsége alapján haladéktalanul meg kell alkotnia sarkalatos törvényként a mezőgazdasági üzemtörvényt. Ennek kötelezően meg kell szabnia, hogy a bármely jogcímen szerzett földet milyen mértékben lehet árutermelő gazdálkodás céljából mezőgazdasági üzem létesítésére és annak működtetésére felhasználni. Az Ütv a földforgalom szabályozását alárendeli a saját rendezőelvének. Ezért az Fftv alapján bármely üzemlétesítő (fenntartó) többlet – földet csak akkor szerezhet, ha ez nem ütközik az Ütv birtokmaximum előírásaiba, illetve a meglévő földtulajdonát az Ütv szerinti határidőn belül köteles elidegeníteni (a megszűnt földhaszonbérlet megújításáról lemondani), ha birtokmérete túllépné a törvényi üzemméretet.

Az Ütv alapelve a földpiaci szereplők – közösségi jog szerinti – jogegyenlősége legyen. Ezért az üzemszabályozás nem nyújthat semmilyen megkülönböztető kedvezményt a jogi személy gazdálkodó szervezetnek, hanem annak az üzemlétesítés és üzemvitel azonos feltételeit kell teljesítenie a természetes személyekre előírt kötelezettségekkel. Ezeknek a cég természetes személy tagjai kötelesek eleget tenni. Az Fftv alapján, a nálunk bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet (uniós cég) legalább 25 % arányú tulajdonával rendelkező cégtagja, vagy részvényese csak akkor minősülhet földművesnek, ha saját személyében mindenben eleget tesz a természetes személy földművesre előírt törvényi kötelezettségeknek.

Az Ütv  a tagállami állampolgárok és az uniós avagy egyéb agrárcégek tulajdonosainak a földtulajdonszerzését és a földhasználatát épp úgy alárendeli az üzemméreti és egyéb szabályainak, amint  ez a hazai szereplőkre kötelező. Az új alapítású uniós cég tulajdonosa semmilyen megkülönböztető kedvezményt nem élvezhet a már működő cég tulajdonosával szemben, mert az Ütv versenyjogi szabályai ezt kizárják. A jogegyenlőség Ütv szerinti alapelvéből következik, hogy a gazdálkodó szervezetnek az Nftv alapján semmilyen jogcímen - földtulajdonosként vagy haszonbérlőként - nem lehet térmértéki kiváltsága, vagyis az üzemméretének törvényi maximuma nem haladhatja meg a magángazdák üzemméretét.

2. Az Ütv hatályba lépése időpontjáig a földtulajdon átruházására és a földhasználat alapítására irányuló ügyletek megkötését, illetve hatósági jóváhagyását fel kell függeszteni.

3. Az Ütv alapján a földforgalmi törvénynek  mellőznie kell a  nagyüzemi integrátor földtulajdoni és földhasználati kiváltságait biztosító intézményeket, mert azok az Ütv versenyjogi alapállásába, a földpiaci szereplők hátrányos megkülönböztetésének a tilalmába ütköznek. Az Nftv földforgalmi szabályait egységesen, a földpiac valamennyi szereplőjére ki kell terjeszteni, ezért a törvényből ki kell iktatni az integrációs földhasználatra, továbbá a Nemzeti Földalapból való földjuttatás külön törvényi rendezést biztosító felhatalmazást. ( Fftv 1. § /3/ és /4/)  A törvénynek a nagyüzemi integrátor terhére is elő kell írnia a megszerzett földtulajdonnál a földhasználat átengedési tilalmát és meg kell szűntetnie azokat a jogcímeket, amelyekkel az Fftv ma kizárja, hogy a nagyüzemi haszonbérlőt bármely más földpiaci szereplő meggátolja a bérelt földje megvételében, avagy – a későbbi tulajdonszerzésig – a bérlet fenntartásában.

4. A törvényt úgy kell módosítani, hogy, a földtulajdonszerzés jövőbeli mértéke minden földpiaci szereplőnél legfeljebb 300 hektár föld lehet. Ez alól a Magyar Állam, a települési önkormányzat és a jelzálog – hitelintézet legyen kivétel. Ugyanez a maximális térmértéke a földhaszonbérletnek. Fenn kell tartani a közeli hozzátartozók korlátozását, amely szerint az együttes tulajdonuk legfeljebb ezer hektár lehet, illetve a külterület 20 százalékát érheti el. Mind a földtulajdonszerzés, mind s földhasználat mértékénél be kell vezetni a családon belüli, a cég érdekeltségi köre szerinti és a föld fekvése szerinti településhez igazodó összeszámítást. Ehhez meg kell határozni, hogy ki tartozik egy családba és egy érdekkörbe. A földügyletek hatósági jóváhagyásának számolnia kell az egy településhez tartozó földek arányos és igazságos elosztása követelményével. Egy család, vagy egy érdekkör ne birtokolhasson többet, mint a településhez tartozó földek 20 százaléka.

5. Az Ütv végrehajtása során az állattartó és a szántóföldi növénytermesztő üzemek létesítése (működtetése) engedélyezési feltételévé kell tenni az üzem minimális foglalkoztatási kötelezettségének a teljesítését és annak ellenőrzését. Ennek mértéke 25 ha/egy állandó foglalkoztatott munkavállaló legyen.

6.  A földforgalmi törvénynek a nagybirtokrendszer lebontását, a kis – és középüzemek meghatározó súlyának kialakítását, a családi gazdálkodás megerősítését kell szolgálnia. Ezért a törvényes elővásárlási és az elő – haszonbérleti jogok rangsorában a nagyüzem földtulajdon - szerzési és földbérleti igényét a családi gazdálkodók és más helyi földművesek igényei mögé kell helyezni. Az elővásárlásnál az államot követő ranghelyen, míg az elő – haszonbérletnél a rangsor első helyén a földvételre, illetve a földbérletre jogosultak között a helyi családi gazdák, az őstermelők, az egyéni mezőgazdasági vállalkozók és a több gyermeket vállaló családok fiatal gazdái szerepeljenek, akik a vételi és az elő – haszonbérleti jogukat a nagyüzemi cég haszonbérelt földjeire is gyakorolhatják. A volt haszonbérlő nagyüzemi cég tulajdonosa csak azt a földet szerezhesse meg, amelyre a helyi gazdatársadalom földművesei nem tartanak igényt.

A rangsorban az állattartó telep földigénye nem előzheti meg a többi jogosult földszerzését, mert a növénytermesztéshez is, ugyanilyen közcélból, földre van szükség.

Az Fftv alapján helyi gazdának (helyben lakónak) az számítson, aki 5 éve az adott településen él. Cég esetében az legyen helyi, melynek 5 éve az adott településen van a székhelye. Ez alól a pályakezdő földműves se legyen kivétel. Ha az adott településen nincs jelentkező az adott földre, akkor helyébe léphessen be a szomszéd településen élő.

7. Az egyház cégére mögött esetenként megbúvó, jogellenes földspekulációk megelőzésére a földforgalmi törvényt úgy kell megváltoztatni, hogy a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye számára is csak az általános szerzési mértékben biztosítson földtulajdont. Reájuk is ki kell terjeszteni a földhasznosítási kötelezettséget, a földhasználat átengedésének a tilalmát és elő kell írni, hogy a megszerzett földtulajdont 5 évig más célra nem használhatják. Meg kell szűntetni azt a lehetőséget is, hogy az egyház a megszerzett termőföldet engedély nélkül kivonhassa a művelésből, azt ingatlanná minősítse, és bárkinek átengedje lakóház (így lakópark) építésére.

8. A jelzálog – hitelintézet Fftv szerinti földtulajdon - szerzési jogállását azért kell megváltoztatni, hogy a bank a zálogfedezet címén szerzett földtulajdon megszerzésétől fogva rendelkezésére álló egy év során, jogaival visszaélve a föld - jelzálog adósokat ne foszthassa meg vagyonuktól és életfeltételeiktől. Mivel a bank nem földműves, mint zálogjogosult, az adós földtulajdonát köteles az annak megszerzésére jogosultnak eladni. Ennek a mai törvényes határidejét 6 hónapra  indokolt csökkenteni. Ez alatt, adott időszakra és térségekre előírt, kötelező hatósági kontingensek a bank tulajdonszerzését korlátozhatják, szükség esetén kizárhatják. A közigazgatási hatóság által elrendelt banki moratórium megelőzi, hogy bármely hitelintézet az országban és annak egyes térségeiben egyidejűleg, akár robbanásszerűen, a földek nagy tömegétől megfossza a tulajdonosait. Az állam elsődleges elővásárlási jogát a törvénynek a bank jelzáloghitel címén szerzett földtulajdonára is ki kell terjesztenie. Ez egyrészt megelőzheti, hogy a bank a korlátozott időre szerzett földtulajdonával nyereségszerző ügyleteket kössön, pénzügyi spekulációkba kezdjen, másrészt az állami beavatkozás a csődbe jutott gazdát megmentheti a földje elvesztésétől. Elővásárlási jogát az állam az erre szolgáló költségvetési forrás elkülönítésével gyakorolhatja.

9. A föld kényszerhasznosításának az Fftv szerinti rendezéséből ki kell iktatni azokat az elemeket, amelyek a föld rendeltetésszerű hasznosításának a közhatalommal biztosítása címén lehetővé teszik a nagyüzemek földalapjának folyamatos és ingyenes földjuttatással való növelését. A szükséges változtatás szerint, a  hatóság csak azt a személyt (cégtulajdonost) jelölheti ki kényszerhasznosítónak, akit a helyi földbizottság javasolt és akinek megbízásával a helyi gazdatanács egyetértett. Másrészt, bármely üzem - köztük a nagyüzem - ilyen címen művelt földjét be kell számítani az üzemi földterületbe, vagyis az Ütv szerinti birtokmaximumot a kényszerhasznosítás sem növelheti.

10. A helyi földbizottság jogállása és szervezete még nem végleges, mivel a jogalkotó e tárgyban az Fftv – t módosítani kívánja és a végrehajtásáról szóló kormányrendelet sem készült el. Álláspontunk erről a fontos intézményről a következő:

== Törvényi garanciák biztosítsák, hogy a helyi gazdatársadalomnak döntő szava legyen a helyi földkészlet közérdekű elosztásában. Ez a mezőgazdasági üzemszabályozás egyik központi eleme, amely az uniós agrárjog gyakorlatában az üzemet kialakító földügyletek hatósági jóváhagyását és az üzem – működtetés feletti felügyeletet a helyi gazdák önszerveződő intézményére telepíti. Ez az intézmény összhangban áll az EU társadalom – és gazdaságszervező alapelvével, amely helyi közügyekben a döntéseket – a közhatalom megosztásával – azokhoz a helyi közösségekhez utalja, akik közvetlenül viselik annak következményeit. (Szubszidiaritás és decentralizáció.)

== Ezt a közcélt csak az alulról építkező, önszerveződő helyi gazdatanács és a helyi földbizottság demokratikus jogállása szolgálhatja. Gazdatanács tagja – létszámkorlát nélkül - csak a gazdaság (üzem) földjének fekvése szerinti településen, legalább 5 éve, állandó jelleggel lakó és ott gazdálkodó természetes személy lehet, a helyben lakás és a mező - (erdő)gazdasági szakirányú képzettség Fftv szerinti ismérveivel összhangban. Sem a gazdatanácsnak, sem az általa létrehozott helyi földbizottságnak nem lehetnek tagjai a földművesnek minősített bel – és külföldi agrárcégek tulajdonosai, a nagytőke képviselői, továbbá a hatályos jog által erre kijelölt „más természetes és jogi személyek”.

==  A helyi földbizottságot a gazdatanácsnak kell létrehoznia, az általa választott, vele szemben felelős és visszahívható képviselői megválasztásával. A hatóságok képviselőinek szavazati aránya a földbizottságban nem érheti el a gazdatanács képviselőinek szavazati arányát. A helyi gazdatanács minden településen 9 tagú helyi földbizottságot válasszon 1 évre.

==  A gazdatanács részére – a földbizottságba delegált képviselői útján – nemcsak véleményezési jogot kell adni, hanem a hozzájárulás (egyetértés), illetve a hozzájárulás megtagadásának a jogát is (vétójog.) A gazdatanácstól a vétójogot  nem lehet megvonni és a vétójog gyakorlása nélkül létrejött jogügylet semmis. A földbizottság hatáskörét a földtulajdont érintő ügyleteken túl ki kell terjeszteni valamennyi földhasználati ügyletre.

== A helyi gazdatanácsnak – a földbizottság útján gyakorolt – vétójogát ki kell terjeszteni a Nemzeti Földalapkezelő Kht valamennyi földügyletére, amely a helyi település földkészletét érinti. Ehhez képest, az állami földek bárki részére vagyonkezelésbe, kényszerhasznosításba adása, illetve bérbe adása csak a helyi gazdatanács hozzájárulásával érvényes.

==  A törvénymódosítás tervezetéből kiszivárgott olyan intézményi megoldás, amely szerint a helyi földbizottságot a helyi önkormányzat képviselő testülete hozza létre, illetve azok hatáskörét – szükség esetén – a Nemzeti Agrárkamara által alakított települési agrárgazdasági bizottságok gyakorolják. Mindkét intézmény már eleve gátolja, hogy az ország településein valós gazdatanácsok és helyi földbizottságok működjenek, mivel a helyi gazdatársadalomnak ezekben - a központ alá rendelt, a gazdákkal szemben idegen érdeket érvényesítő - szervekben az önálló képviselete és érdekérvényesítő képessége fogalmilag kizárt. Ha a törvénymódosítás a tervezett tartalmával valósul meg, úgy az teljesen megsemmisíti az intézmény lényegét, a helyi földügyekbe a helyi gazdák érdemi beleszólásának az esélyét.

== Ugyancsak nem fogadható el az Fftv hatályos rendelkezése, amely szerint „a helyi földbizottság állásfoglalása ellen kifogás terjeszthető elő a települési önkormányzat képviselő-testületénél. A képviselő-testület döntése ellen további jogorvoslatnak, panasznak, felszólalásnak nincs helye.” (Ld. a 2014. évi XVI. tv. 291. § /5/ által módosított Fftv 68. § /5/ bekezdését.) Mivel a helyi földbizottságnak a földügyletek véleményezése során nincs valós vétójoga – állásfoglalását a hatósági mérlegelés jogosult bármikor felülbírálni – a fenti intézmény azt jelenti, hogy a földbizottság hatáskörét a települési önkormányzat elvonta: az érdemi döntést – ha kifogásolták a földbizottsági állásfoglalást – fenntartja önmagának. Ez kiüresíti, formálissá teszi a földbizottság rendeltetését és a hatáskörét, mert megfosztja az érdemi döntéstől. E helyett csak az fogadható el, hogy az arra hatáskörrel felruházott, megyei közigazgatási hatóság - de nem az erre jogszerűen nem illetékes települési önkormányzati képviselő testület, amely nem közigazgatási szerv – törvényességi felügyeletet gyakoroljon a helyi földbizottság működése felett.

11. Az EU legfőbb vívmánya a tőke szabad áramlásának az érvényesítése. A földpiacon ezt eleve megtörte az EU -15 tagjának tett engedmény, amely biztosítja, hogy az államterületüket alkotó föld nem minősül tőkének és az EU szavatolja a földtulajdon szabályozására fennálló nemzeti önrendelkezésüket. (EUMSZ 345. cikke) Magyarország és a keleti tagállamok terhére az egyes csatlakozási szerződésekben a föld tőkének minősítése, ebből eredően pedig a szabad földpiac kötelező megnyitásának a kikötése a közösségi jogba ütközik: sérti az általános egyenlőség és a jogegyenlőség alapelvét, amely az uniós integráció pillére.

Magyarország javára az őt uniós tagállamként megillető jogegyenlőség - az államterületét alkotó földre gyakorolható önrendelkezésnél - csak úgy állítható helyre, ha a kormány kezdeményezi a csatlakozási szerződés földről szóló rendelkezéseinek a felülvizsgálatát. Ez alapján a hazai föld kikerülhet az EUMSZ 63. cikkének a hatálya alól és a jogalkotó a földtulajdonszerzés szabályait az ország történelmi hagyományai, saját jogrendje alapján, az állampolgárok közérdekében határozhatja meg. A felülvizsgálat a miatt is szükséges, mert  a 10 évi földmoratórium megszűntetésének az indokai nem állnak fenn, ezért Magyarországnak 2014 május 1- jén meg kell tagadnia a szabad földpiac megnyitását.

2014-04-18                                               Prof. Tanka Endre

 




LAST_UPDATED2