Húsvétvasárnapi szokások

2013.03.30. 23:26

Ez a felvétel nem az elsőnek említett népszokáshoz tartozik, de mire a bejegyzés végére ér, kiderül, hogy mi ez a népszokás.

Jézuskeresés, határjárás

Jézuskeresés feltámadáskor Csíkszenttamáson

Nagyszombatról vasárnapra virradó éjszakán a Jézus-keresés, Isten-keresés, Szentsír-keresés elnevezésű népi ájtatosságot tartották. Nagyszombat éjszakáján végigjárták a falubeli és a határban lévő kereszteket. A legtávolabbi keresztnél valaki elrejtette Krisztus szobrát és ezt vitték vissza diadalmenetben a templomba.

A húsvéti határjárásnak - egyházi jelentése mellett - a tavaszi vetések mágikus védelme, a határjelek megújítása és a források megtisztítása volt a célja.

Húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, e napon ünnepliKrisztus feltámadását. Véget ér a nagyböjt, a hústól való tartózkodás, innen származik az ünnep magyar elnevezése is. Bár megünnepléséről már a 3. század óta vannak adataink, általánossá a 8. század óta vált.

Húsvétvasárnap is fontos szerepe volt a víznek. Bukovinában úgy tartották, aki hamarabb merít vizet, az lesz a szerencsés. Moldvában a napfelkelte előtt keresztútra vizet öntöttek jégeső ellen. Piros tojást tettek a mosdóvízbe, és arról mosakodtak, hogy az egész család egészséges legyen és persze szép.

Zöldágjárás :

A húsvétvasárnaphoz és más tavaszi vasárnapokhoz kapcsolódózöldágjárás a tavaszt, a természet megújulását jelképező énekes játék. A lányok esetleg a legényekkel a falu egyik végén kézfogással sorba álltak. A sor mindkét végén kaput tartottak zöld ággal a kezükben. A sor egyik vége átbújt a sor másik végén lévő kapu alatt, így mentek végig a falun. A dal első három sorát a két kaput tartó énekelte egymásnak felelgetve. A Bújj, bújj kezdetű részre megkezdődött a kapun való átbújás.

A lányok sárga nárciszokból és bukszusokból olyan nagy méretű zöld ágat készítenek, amelyik az úttesten át ível.

Kakaslövés:

A kakas ütés vagy kakaslövés. Nemcsak ehhez a naphoz, hanem farsanghoz, lakodalomhoz aratáshoz is kötődött.

A 13-14 éves fiúgyermekek egy héttel a kakaslövés előtt végigjárják a falut, hogy három-négy kakast a közösen adott pénzből megvegyenek. Húsvét első napján délben gyülekeznek és dramatikus formában előadott, tréfás veszekedéssel búcsúztatják a kakast.

A búcsúztató szövegének részlete, - amelyet a kakas nevében az egyik legény mond el- az alábbi:

Húsunkból, combunkból zsíros lé ne főjjön, Szalonna melléje sehonnét se jöjjön.

Ha laskával főzik, az ragadjon össze, Legyen egy nagy hosszú hárskötél belőle.

Ha árpakásával főznék, akkor is ragadjon össze,

Legyen olyan, mint egy kilencvenkilenc esztendős bivalynak a bőre. Mi inkább akarnánk, tormásnak főzzenek,

Hogy mikor ennének,. szemik könnyezzenek.

Tavasz, tavasz, genge tavasz, Mindent megújítasz,

Erdőt, mezőt béborítasz, Engem szomorítasz. Lujzikalagor, 1980. Kallós Zoltán gyűjtése

A képen kakasütés céltáblája látható.

A dramatikus játék után a táblára rajzolt életnagyságú kakas ábrájára nyíllal lőnek. Aki a tábla közepére festett fekete pontot eltalálja, az a győztes. Este a kakaslövők ismét összegyűlnek annak az embernek a házához, ahol a szerepeket betanulták. Itt a háziasszony a megvásárolt kakasok, illetve tyúkok húsából és marhahúsból főzött levessel várja őket. Az asztalnál a győztest a főhelyre ültetik, ő kapja a kakas combját, máját, szívét

Havajgatás

Klézsén tavasszal fűzfából fűzfasípot) készítettek:

"Tyilinkát csinának, husiét regveljén fúnak a tyilinkába legelőbbször, hoty tuggyák meg e hótak, s örvengyenek, hogy tavaszt értünk, s husiét reggelj it megértük, Jézus feltámadása napját" (PÁVAI 1. 1994:175).

Hej, bé erre, bé erre,
ide bé az egresbe,
Engemet János megölele.

Hej, bé erre,bé erre,
ide bé az egresbe,
Engemet Péter megölele.

***

Tavasz, tavasz szép zöld tavasz,
Ki mindeneket újítasz,
Fákat virágba borítasz,
cak engemet szomorítasz.

Csak e holtak arról hallják,
Ha nekünk es tavaszunk jő,
Kicsi bárány bógéséről,
S egy tilinkó szólásáról.