BARABÁS ÁBEL

Bevezetés

I. Képzelete. A képzelő erő szerepe regényíróknál. - Vas Gereben képzelete. - Hogy látja a tárgyakat? - Nem szereti a részletes leírást. - Az ötvenes évek divatja a leírásokban. - Leírásainak módszere. - Komikus hasonlóságokat fedez föl. - Képzeletének nyugtalansága. - Torlódó hasonlatai. - Mikor művész a leírásban? - Érzékenysége. - Szélsőségei. - Leírásainak szemléltető ereje. - Hogy látja az embereket? - A képzelő erő szerepe a jellemzésben. - Mindig élő alakokat mutat be. - Módszere a jellemzésben. - Szeszélyessége. - Hogy jellemez ötletekkel? - Részletező jellemzése. - A képzelet behatol a lélekbe. - Balogh Mihály. - Nem szereti a betegeket ésőrülteket. - Az éghajlat hatása a képzeletre. - Különbség az északi és déli ember képzelete közt. - Egy rögeszmés jellemzése. - Módszere a hangulatkeltésben. - A képzelet sokfélesége. - Dickens, Balzac, Turgenyev, Scott Walter, Hugo Viktor és Jókai. - Vas Gereben képzeletének főjellemvonásai.

II. Magyarsága. A magyar faj különállása az európai népek közt. - A magyar faj sajátságai. - Zrínyi, Petőfi, Arany, Tóth Ede és Jókai. - Az író csak saját népének lelki gépezetét ismerheti. - A magyar vérmérséklet és testalkat. - A magyar faji sajátságainak alakulása ezer éven át. - Az éghajlat, életmód, politikai helyzet hatása a kedélyre. - A nép tartotta meg az ősi jellemvonásokat. - Petőfi és Vas Gereben. - A magyar nép rajongó szeretete. - Ódai hevület a nép magasztalásában. - Arany és Vas Gereben. - Hogy cselekszik a magyar ember. - Toldi. - A fürgedi béres. - Realitása a nép pszikologiájában. - A bűn pszikologiája és a tisztesség pszikologiája. - Lélektani mozaikdarabok. - Eredetisége. - Nem voltak mesterei. - A népies irány irodalmunkban. - Jókai és Vas Gereben. - A népet jobban senki sem ismerte. - Hasonlítások. - Abonyi, Baksay, Mikszáth, Eötvös Károly, Gárdonyi, Tömörkény. - Szellemi rokonsága Petőfivel és Aranynyal. - Felfogása a magyar népről. - A természetes ész és czivilizáczió. - Törekvése az igazságra.

III. Tárgya. Miből merít az író? - Születése. - Gyermekkora. - Neveltetése. - Magaviselete. - Az íródeák. - Első írói kísérlete. - Hányattatása. - Újabb iskolázása. - Diplomát szerez. - Megtelepszik Győrött. - A márcziusi mozgalmak. - A forradalmi néplap szerkesztője. - Menekülése Deák Ferenczczel. - Bujdosása. - Elfogatása. - Szabadulása. - Az írók a szabadságharcz után. - A nemzet közhangulata. - Miért fordul a múlthoz? - A korszellem változásai. - Regénysorozatának terve. - A múlt képeinek megörökítése. - Történeti adatai. - Az élőszó. - Ismerte az alakokat. - Minő képeket örökített meg? - A jobbágyság felszabadításának eszméje. - A nemesség és a nép felfogása. - Miért volt közönyös a nép? - Korrajzainak főjellemvonása. - A magyar faj hibái és erényei. - Mivé lett a magyar? - Az író köre. - A haza határait nem lépi át. - Minden nagy író hazájában marad. - Zola felfogása. - Jókai. - Az író csak nemzeti talajban nőhet nagygyá.

IV. Czélja. A művészi és az erkölcsi törvény viszonya. - A két törvény hullámszerű emelkedése és esése. - A franczia és angol irodalom példája. - A javító czélzat Vas Gerebennél. - Az erkölcsi törvény tisztelete. - Óvakodik az erkölcstelenségtől. - Dickens és Thackeray. - A naturalisták és az erkölcsi törvény. - A művészi és erkölcsi igazság. - Hogyan javít? - Élczelő természete. - ADarázsfészek. - Szatirikus apróságai. - A tudós társaság. - Vas Gereben és Tolnai Lajos. - A szatíra általában. - Vas Gereben szatírájának természete és módszere. - Támadásai. - A századeleji népnevelés. - Tujder. - Az ügyvéd meghatározása. - Támadása a pazarlók ellen. - A nagyravágyás ostorozása. - Óváry. - Vámosy. - Igazságszolgáltatása. - Szatírájának rendszere. - Büntetésének fokozatai. - A maradiság kigúnyolása. - Tapadó bácsi. - Petőfi és Vas Gereben szatírája. - A magyar nemes. - Apró vesszőcsapásai. - Az ősi czímerek. - A pörösködés szatírája. - A két szomszéd. - Keszi Balázs és hagyatéka. - Kardos István és végrendelete. - A méltóságos asszony. - Kíméletlensége. - Mit szeret jobban?

V. Alakjai. Hogy látja az embereket? - Aránytalanságai. - Felosztás:

1. Ősmagyar alakok. - Baltay. - Szokásai. - Ősi vonásai. - Bogarai. - Átváltozása. - A patriarkális típusok. - Egyénítő ereje. - Szántay Zsigmond. - Kállay Miklós. - A patriarkális hatalom. - Józsa Gyuri. - Műveletlensége. - Furcsaságai. - Következetesség a lélektani bizarrságokban. - Sörös Mihály. - Jelleme. - Tanulmány az emberek haszonleséséről. - Kardos István. - Elégia az emberi javak haszontalanságáról. - Kardos Lőrincz. - Egyenessége. - Párhuzamos jellemek. - Öreg szolgák. - Arany Benczéje. - András. - Vendel.

2. Árnyékalakok. - Homályos arczképei. - Nagy szellemek hibái. - Erőtlensége. - Faragó Péter. - Pedagógiai invázió. - Csillag Pál. - Erdey. - Koltay. - Az önkritika hiánya.

3. Szerelmesek. - Az erkölcsi czélzat békói. - Élettelen bábúk. - Szerelmeseinek egyformasága. - Egyénítés hiánya. - Az író elveszti saját egyéniségét. - Természetellenes párbeszédek. - Moralista hajlamok.

4. Nőalakok. - Egyszerű asszonyok. - Pusztayné. - Változatosság. - Schnellerné. - Baltayné. - Passziv nőalakok. - Ellentétes nőalakjai. - A Fekete kutyáné. - Faddiné. - Ranglétra a nőalakok sorozatában.

5. Gyermekek. - Egyéni jellemvonás. - Szereti a gyermekeket. - Gyermekalakjai és az ifjusági iratok. - Egyénített gyermekalakok.

6. Torzalakok. - A torzrajzot nem szereti. - Van-e torzalakja? - Torzalakjainak helye. - Tujder. - Klein. - Jakab.

7. Népalakok. - Egész lelki világukat feltárja. - Köntös Mihály. - Jelleme. - Szelleme. - Cselekvése. - Élethűsége. - Egy beszélgetés. - Legjobb alakjai. - Eltérése a népszínmű szokásos alakjaitól. - Szigligeti, Tóth Ede, Csegreghy, Géczy. - Nagyarányú népjellemek. - A Vendéglátó csárdás. - Beszélgetések. - Jelenetek.

8. Történeti alakok. - Vas Gereben erőssége a korrajzban. - Gyengesége a történeti alakok jellemzésében. - Nem tud lelkökbe hatolni. - Nem értjük nagyságukat. - Kisfaludy Sándor. - Széchenyi István. - Batthyányi Lajos herczeg. - Festetich György. - Földváry Gábor, Fáy András és Keglevich Miklós. - Az alakok eltörpülnek. - Miért érdektelenek? - Csak egy-egy pillanatra elevenülnek meg. - Mit tartott róluk az író?

VI. Szerkezet. Gyengesége a szerkesztésben. - Regényei összeillesztett rajzok. - Hogy ír? - Zabolátlan képzelete. - Kitérései. - Ismerte gyöngeségét. - Vallomása. - A korrajz széttöri a műformát. - Régi jó idők. - Főcselekvénye. - Mellékcselekvényei. - Epizódjai. - Értéke. - Regényeinek szerkezeti hibái. - Nemzet napszámosai. - Az epizódok becse. - Nagy idők, nagy emberek. - A korkép értéke. - Az Egy alispán és Dixi fogyatékosságai. - Megpróbálta egységes cselekvényt szerkeszteni. - Pörös atyafiak. - Szerkezete. - Miért van elhibázva? - Adomaszerű fordulatai. - Furfangos fogásai. - A véletlen szerepe a be- és kibonyolításban. - Az erkölcsi czélzat békói a szerkezetnél. - Életúnt ember. - Jurátus élet. - Ráadás.

VII. Élethűsége. Önelbeszéltető modor. - Példák a világirodalomból. - Garasos arisztokráczia. - Az élet hű másolata. - A regény értéke. - Előadása. - Mivel ejt csalódásba? - A valószerűség. - Dickens példája. - Vas Gereben hasonló vonása. - A regény s az élet viszonya.

VIII. Történeti szempont. A korrajz. - Meghatározása. - Az író szerepe. - A regény, mint történeti mű. - Egy példa. - A korkép természete. - Értéke. - Részletei. - Egysége. - Elevensége. - Értéke történeti szempontból. - Macaulay módszere. - A történet átalakítása. - A regény átalakítása. - Történeti gyökerei. - A század jelleme. - A mai történetírók hibái. - Miért olvasták Vas Gerebent? - A korrajzok hézagot pótolnak. - Az érdem és hiba kölcsönös ellentéte.

IX. A nyelv és stíl. Nyelvének egyéni értéke. - Egyezik-e a népnyelvvel? - A magyar népnyelv sajátságai. - Jókai és Vas Gereben nyelve. - Melyik áll közelebb a nép nyelvéhez? - Egy falu, két bakter. - Hogy beszél a magyar ember? - A magyar nyelv szépségei. - Vas Gereben nyelvének természetessége. - A népiesség divatja. - Izléstelensége. - Találunk-e durvaságot? - Hogy beszélnek az urak és a parasztok? - Ellentéte Eötvös Józseffel. - Stílje. - A képzelet szerepe. - Szökellései. - Egyező-e a magyar stíllel? - Élczes természete.

X. Írói pályája. Miből merít? - Mindent átélt, a mit leírt. - A világirodalom példái. - Petőfi, Burns, Byron, Murger, Dickens. - Képzeleti dolgot sohasem írt. - Alkothatott-e zavartalanul? - Életkörülményei. - Hogy alkot a lírikus? - Hogy az epikus? - Arany, Jókai, Kemény, Eötvös József. - Vas Gereben küzdelmei a megélhetésért. - Szétforgácsolja tehetségét. - Lapokat alapít. - Sikertelen vállalatai. - Népszerűségének csökkenése. - Családi bajai. - Novellagyűjteményei. - Színművei. - Regényeinek megjelenési időrendje. - Tehetségének hanyatlása. - Életviszonyainak ziláltsága. - Kedvtelései. - Szerepe a társaságban. - Adomázó természete. - Zabolátlan képzeletének ötletei. - Élczeinek bősége. - Adománygyűjteményei. - Jelleme. - Vérmessége. - Halála. - A sors szeszélye halálában. - Eltemettetése. - Hamvait hazahozzák és ujra temetik.

XI. Vas Gereben és kortársai. A kritika és közönség hatása az írókra. - Előnyös-e vagy hátrányos? - A nagy szükség és a nagy bőség következményei. - Murger és Scott Walter. - Vas Gerebent a közönség szereti. - A kritika mostohán bánik vele. - A népszerűség fogalma külföldön és nálunk. - Vas Gereben népszerűsége. - Lázas sietsége a munkában - Mennyi idő alatt írta regényeit? - Panaszai a viszonyok ellen. - A kritikával nem törődik. - Népszerűségének csökkenése. - Kifakadásai a kritika ellen. - A kritika helytelen értelmezése. - Kortársai igazságtalanok iránta. - Eredetisége. - Nem tanult senkitől. - Részvétlenség. - Politikai okok közrejátszása. - Elhallgatják érdemeit. - Hibáit előtérbe tolják.

XII. A jelen és a jövő. Mennyit ér a költő? - Egyéniségének súlya? - Fölismerték-e jelentőségét? - Igazságot szolgáltattak-e neki? - Az objektivitás hiánya. - Váli Béla munkája. - A közönség. - Jelen tanulmány czélja. - A fürgedi ünnep. - A Lamm-család. - Bucsujárás a szülőházhoz. - Rákosi Jenő beszéde a néphez. - Az ünnepi beszéd jelentősége. - Az irodalmi ítéleteket az idő állapítja meg. - Shakspere hajdan és ma. - Scott Walter hajdan és ma. - Zrínyi és Gyöngyösi. - Petőfi és Hiador. - Katona József és Bajza Jenő. - Milyen legyen a kritika? - Az idő megrostálja az ítéleteket. - A jövő mit fog mondani? - Kemény, Tolnai, Jókai. - Mit fog mondani Vas Gerebenről? - Vas Gereben a jövő tükrében. - Miért lesz nagy? - Vonatkozása Katonával, Petőfivel és Aranynyal. - Mi a költői alkotás? - Tehetségének nemzeti gyökerei. - Helye irodalmunkban.

Könyvtárakban rendesen megszoktam nézni a legrongyosabb könyveket. A legrongyosabb könyvek: a legnépszerűbb írók művei. Ezt sarkigazságnak lehetne elfogadni. A kiadói reklám gyakran félrevezeti az embert; ez sohasem csal. Egy idő óta divatba jött rányomatni a könyvre: hányadik ezer? Ez még semmit sem jelent. Az íróknak is divatjuk van, akárcsak a ruhának. A sok ezer példányt megveszik, mikor az író divatban van; egy pár év múlva aztán senki sem olvassa, a por meglepi a könyvtárak polczain. De a népszerű író műve mindig forgalomban van; szüntelenül adják, veszik, kölcsönözik. Alig van nap, mikor megpihenhet.

A legrongyosabb könyv, melyre emlékezem: Vas Gereben egyik regénye volt. Egy ifjúsági könyvtárból kaptam olvasni. Zsirfolt, ujjnyom, bekörmölés, szamárfül százával volt rajta; sarka le volt rongyolódva; az ívek szét voltak válva; a tábla le volt kopva. Tíz év múlva újra kezembe került. Nem volt egy tiszta oldal benne; minden lapja rongy. A kötése más volt; de az is leszakadt. Mégis csak népszerű az az író, kinek könyvét így elrongyolják - gondoltam.

Azóta folyton nézem a könyvtárak legrongyosabb könyveit, hogy az írók népszerűségét meghatározhassam. Mindenütt nagyon rongyos volt Vas Gereben. Talán a legrongyosabb. Sokszor még czímlapja sem volt; szerencse, hogy az ív szélére oda szokták nyomni az író nevét s ez útbaigazított.

Végignéztem egyszer egy árverést. Tönkrejutott kereskedő házi butorait árverezték; eladták mindenét, az utolsó gombig. Csak egy könyv maradt meg. Senki sem akarta megvenni, olyan rongyos volt. Ki volt fordulva sarkából, lapjai össze voltak szakadozva s egy egész város lakosságának ujjnyomait viselték magukon. Az árvereltető sem tartott rá igényt; hóna alá vette hát a kereskedő és vitte magával. Kiváncsi voltam rá: ugyan miféle könyv lehet? Megnéztem: Vas Gereben egyik regénye volt.

Mégis csak jelent ez valamit. Miért van úgy összerongyolva, tépve, szaggatva ennek az írónak minden könyve? Miért olvassák annyian? Nem értettem; mert még nem ismertem eléggé. Azóta megismerkedtem minden sorával; most már nem csodálkozom.

Az idő múlt. A könyvtárak polczairól lekerültek a rongyos kötetek; helyüket díszes kötésű, arany metszésű könyvek foglalták el. Az új könyvek hamar elvástak. Négy-öt év nem telt bele, valamennyi megfakult, kifordult sarkából és kezd ócska számba menni. Vas Gereben tehát most sem pihen. Ezen sem csodálkozom.

De mégis csodálkozom valamin. Azon, hogy Vas Gerebenről senki nem beszél. Megnéztem minden irodalomtörténetet: hadd lám, mit írnak róla? Semmi, semmi. Mert az a valami: semmi számba jön. Kegyelemből odavetett sorok, melyből semmit sem tudunk meg. Épen semmit. Egy tizedrangú író is több figyelemben részesül.

Vas Gereben tehát népszerű; de a közönség nincs tisztában vele. Olvassa ösztönből; de nem mer véleményt alkotni, mert nem olvas róla semmit. Egy negyedszázad elmúlt halála óta és senki sem foglalkozott vele. Le nem törpítették, igaz; de nem is méltányolták. Halála óta elég idő múlt el, hogy higgadtan ítélhessünk felőle. Ezt a kérdést tisztába kell hozni. Lássuk csak: ki ő? Mit írt? Mi az értéke? Mi benne a maradandó? Hol a helye a magyar irodalomban?

Ez a czélja könyvemnek. Megvizsgálom minden írását, minden sorát, minden betűjét. Mérlegre teszem műveit és igazságos számvetés után megpróbálom kijelölni azt a helyet, mely őt irodalmunkban megilleti.