Hild József
(Pest, 1789. december 8. – Pest, 1867. március 6.) magyar építész.
A hazai klasszicista építészet egyik legnagyobb alakja, a reformkori Pest arculatának kialakításában meghatározó szerepet játszó építész.
Hild klasszicista stílusban fogant építőtevékenysége nagymértékben hozzájárult a 19. század első felének magyarországi, s főként pest-budai arculatának kialakításához. Élete utolsó évtizedében a romantikus historizmus felé fordult ugyan, de életművének meghatározó darabjai a klasszicista stílusban felépült egyházi épületek: az esztergomi bazilika, az egri székesegyház, a ceglédi református templom és a kunhegyesi református templom („az Alföld katedrálisa”). Az ő tervei szerint kezdték el építeni a budapesti Szent István-bazilikát is, a terveket utóbb azonban Ybl Miklós átrajzolta. Ő tervezte 1856-ban a Deák téri evangélikus templom főhomlokzatát.
Az általa tervezett jelentős középületek közé tartozott az időközben lebontott, Roosevelt téri Lloyd-palota, de Budapesten lépten-nyomon találkozhatni a magánmegbízásokból felépült Hild-bérházakkal. Ilyenek a Belvárosban a Gross- (József nádor tér 1.), a Károlyi–Trattner- (Petőfi Sándor utca 3.), a Derra- és a Marczibányi-ház (mindkettő az Október 6. utcában), illetve hűvösvölgyi villái (Csendilla, Hild-villa). A Kálvin téri templom oszlopos timpanonnal zárt előcsarnokát az 1838-as pesti árvíz helyreállítását követően, az oldalkarzatokat pedig 1854 és 1855 között, Hild József tervei alapján építették fel az angol születésű Zichy Emmanuel Strachan Sarolta grófnő adományból.
Esztergomban az ő tervei alapján épült a Takarékpénztár épülete, a Bibliotheka, és az ő tervei szerint fejezték be a papnevelő intézet épületét is.
Munkáiból: 1831–1837: egri székesegyház a képen
Az egri főszékesegyház vagy egri bazilika Eger városának 1831–1836 között, Hild József tervei alapján klasszicista stílusban épült római katolikus székesegyháza, az egri érsekség főtemploma, Magyarország második legnagyobb temploma. Egerben a Pyrker téren áll, dél felől a Törvényház utca, kelet felől az Eszterházy tér határolja. 55 méter magas tornyaival ez a város második legmagasabb épülete. A Dobó téri Minorita templom tornya 57 méter magas.
Hild József műveinek száma megközelíti a 900-at. Pesti épületeinek teljes listája – időrendi sorrendben – megtalálható Rados Jenő Hild József életműve című könyvében.
1824: budapesti Gross-ház (V. József Nádor tér 1.) 1827–1828: budapesti Lloyd-palota, az egykori Pesti Polgári Kereskedelmi Testület székháza a mai Roosevelt téren. 1948-ban lebontották, jelenleg a Hotel Atrium Hyatt – ma Sofitel – szálló van a helyén, mely Zalaváry Lajos munkája. 1831–1837: egri székesegyház 1834: ceglédi református templom 1834: bajnai Sándor–Metternich-kastély 1836: bajai Kálvária-kápolna 1836: szilvásváradi református templom 1838: budapesti Derra-ház (V. Október 6. utca és József Attila utca 16. sarokház) 1839: kunhegyesi református templom („az Alföld katedrálisa”) 1838–1846: esztergomi bazilika (1822-38-ig Kühnel Pál, majd Packh János tervezte) 1839–1840: budapesti Tigris szálló, volt Wagner-ház (V. Nádor utca 5.) 1841–1844: budapesti Császár fürdő (III. Frankel Leó utca 31–33.) [4](ma: Hotel Császár) 1843–1854: budapesti Hermina-kápolna (XIV. Hermina út 23.) 1844: budapesti Hild-villa (XII. Budakeszi út 38.) 1844: budapesti Csendilla-villa (II. Budakeszi út 73.) 1844: budapesti villa (XII. Városmajor utca 39/a.), lebontották 1845: budapesti villa (XII. Diana utca 17.) 1846: budapesti Libaschinszky-villa (XII. Mátyás király út 14.), ma követségi rezidencia 1852. budapesti Pscherer-ház (VII. Dob utca 3.), Pscherer Miklós egykori bérháza 1856: budapesti Deák téri evangélikus templom főhomlokzata 1856: budapesti Fácános vendégház 1851–1867: budapesti Szent István-bazilika, halála után Ybl Miklós fejezte be 1853: budapesti Ullmann-ház (V. Nádor utca 18.), ma lakóház 1853: esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár 1860–1862: Esztergomi Takarékpénztár 1861–1865: esztergomi papnevelde 1861-től: budapesti Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, későbbi Gerbeaud-ház (V. Vörösmarty tér)
|