Payday Loans

Keresés

Hild József PDF Nyomtatás E-mail
2014. március 07. péntek, 19:43


Hild József

(Pest, 1789. december 8. – Pest, 1867. március 6.) magyar építész.

A hazai klasszicista építészet egyik legnagyobb alakja, a reformkori Pest arculatának kialakításában meghatározó szerepet játszó építész.

Hild klasszicista stílusban fogant építőtevékenysége nagymértékben hozzájárult a 19. század első felének magyarországi, s főként pest-budai arculatának kialakításához. Élete utolsó évtizedében a romantikus historizmus felé fordult ugyan, de életművének meghatározó darabjai a klasszicista stílusban felépült egyházi épületek: az esztergomi bazilika, az egri székesegyház, a ceglédi református templom és a kunhegyesi református templom („az Alföld katedrálisa”). Az ő tervei szerint kezdték el építeni a budapesti Szent István-bazilikát is, a terveket utóbb azonban Ybl Miklós átrajzolta. Ő tervezte 1856-ban a Deák téri evangélikus templom főhomlokzatát.

Az általa tervezett jelentős középületek közé tartozott az időközben lebontott, Roosevelt téri Lloyd-palota, de Budapesten lépten-nyomon találkozhatni a magánmegbízásokból felépült Hild-bérházakkal. Ilyenek a Belvárosban a Gross- (József nádor tér 1.), a Károlyi–Trattner- (Petőfi Sándor utca 3.), a Derra- és a Marczibányi-ház (mindkettő az Október 6. utcában), illetve hűvösvölgyi villái (Csendilla, Hild-villa). A Kálvin téri templom oszlopos timpanonnal zárt előcsarnokát az 1838-as pesti árvíz helyreállítását követően, az oldalkarzatokat pedig 1854 és 1855 között, Hild József tervei alapján építették fel az angol születésű Zichy Emmanuel Strachan Sarolta grófnő adományból.

Esztergomban az ő tervei alapján épült a Takarékpénztár épülete, a Bibliotheka, és az ő tervei szerint fejezték be a papnevelő intézet épületét is.

Munkáiból:
1831–1837: egri székesegyház a képen

Az egri főszékesegyház vagy egri bazilika Eger városának 1831–1836 között, Hild József tervei alapján klasszicista stílusban épült római katolikus székesegyháza, az egri érsekség főtemploma, Magyarország második legnagyobb temploma. Egerben a Pyrker téren áll, dél felől a Törvényház utca, kelet felől az Eszterházy tér határolja. 55 méter magas tornyaival ez a város második legmagasabb épülete. A Dobó téri Minorita templom tornya 57 méter magas. 

Hild József műveinek száma megközelíti a 900-at. Pesti épületeinek teljes listája – időrendi sorrendben – megtalálható Rados Jenő Hild József életműve című könyvében.

1824: budapesti Gross-ház (V. József Nádor tér 1.)
1827–1828: budapesti Lloyd-palota, az egykori Pesti Polgári Kereskedelmi Testület székháza a mai Roosevelt téren. 1948-ban lebontották, jelenleg a Hotel Atrium Hyatt – ma Sofitel – szálló van a helyén, mely Zalaváry Lajos munkája.
1831–1837: egri székesegyház
1834: ceglédi református templom
1834: bajnai Sándor–Metternich-kastély
1836: bajai Kálvária-kápolna
1836: szilvásváradi református templom
1838: budapesti Derra-ház (V. Október 6. utca és József Attila utca 16. sarokház)
1839: kunhegyesi református templom („az Alföld katedrálisa”)
1838–1846: esztergomi bazilika (1822-38-ig Kühnel Pál, majd Packh János tervezte)
1839–1840: budapesti Tigris szálló, volt Wagner-ház (V. Nádor utca 5.) 
1841–1844: budapesti Császár fürdő (III. Frankel Leó utca 31–33.) [4](ma: Hotel Császár) 
1843–1854: budapesti Hermina-kápolna (XIV. Hermina út 23.) 
1844: budapesti Hild-villa (XII. Budakeszi út 38.)
1844: budapesti Csendilla-villa (II. Budakeszi út 73.) 
1844: budapesti villa (XII. Városmajor utca 39/a.), lebontották
1845: budapesti villa (XII. Diana utca 17.)
1846: budapesti Libaschinszky-villa (XII. Mátyás király út 14.), ma követségi rezidencia 
1852. budapesti Pscherer-ház (VII. Dob utca 3.), Pscherer Miklós egykori bérháza
1856: budapesti Deák téri evangélikus templom főhomlokzata
1856: budapesti Fácános vendégház
1851–1867: budapesti Szent István-bazilika, halála után Ybl Miklós fejezte be
1853: budapesti Ullmann-ház (V. Nádor utca 18.), ma lakóház
1853: esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár
1860–1862: Esztergomi Takarékpénztár
1861–1865: esztergomi papnevelde
1861-től: budapesti Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, későbbi Gerbeaud-ház (V. Vörösmarty tér)