V.
ÁTKOZÓDÓ DALOK.
-268-
-269-
1.
Felsütött a nap sugára
Egész világ ablakára.
Vajon annak mi az oka,
Az enyimre nem süt soha?
Talán meg volnék átkozva:
Az anyámtól, az apámtól
Vagy a testvérbátyáimtól.
(Lőrinczréve.)
2.
Járok az utczán bánkodva,
Mintha meg volnék átkozva:
Vagy apámtól, vagy anyámtól,
Vagy a jegybeli mátkámtól.
(Lőrinczréve.)
3.
Nem kell nekem bú kenyere,
Kinek tetszik, hát csak egye.
Bolond volnék, ha búsulnék,
Ha szeretőt nem tartanék.
-270-
Tartottam én egy kis barnát,
Más éli vele világát.
Hogyha éli vigan élje,
Husvét napját meg ne érje.
(Farkaslaka.)
4.
Magas a torony teteje,
Az én rózsám építette,
Czitrusfából kimetszette,
Rózsafával beültette.
Én ültettem egy rózsafát,18)
Más éli vele világát.18)
Ki elvette éljen vele,
Öljé meg a bánat vele.
(Parajd.)
5.
Rég megmondtam gyenge babám, ne szeress,
Nincs egyebem, mit a két karom keres.
Szeress olyant, kinek ökre, szekere,
Gazdagitsd meg a patikát belőle.
(Baczka-Madaras.)-271-
6.
A ki reám feni fogát,
Egye fene az oldalát.
Egyik felét tizenkettő,
Másik felét huszonkettő.
A ki reám haragszik,
Hideg rázza tavaszig;
Tavasz után hat hétig,
Mig a csihan kibúvik.
(Lőrinczréve.)
7.
Nyisd ki rózsám ablakodat,
Hagy mondjam el panaszomat.
Nyisd ki, nyisd ki! mind a kettőt:
Én voltam a te szeretőd.
Te voltál szeretőm nem más,
Álljon beléd a nyilalás;
Egyik felől tizenkettő,
Másik felől száz meg kettő.
(Csombord.)-272-
8.
Nem bánom már rózsám:
Legyen földidulás.
Jusson az eszedbe
Sok erős fogadás.
Teremtsen az Isten
Belőled egy csodát,
Csodálkozzék rajtad
Széles e nagy világ.
(Magyar-Becze.)
9.
Árva vagyok, árva,
Mint mezőn a talló.
Mind a kinek ékességét
Elvette a salló.
Nekem is elvette
Egy semmirevaló.
Ássa ki a szemit
Két fekete holló.
(Magyar-Lapád.)-273-
10.
Piritusból csinálják a pálinkát,
Azért nem lát senki rajtam jó gúnyát
Bár csinálnák édes tejből, eczetből,
Tolvaj zsidó nem élnél a zsebemből.
Czoki k.... kivágom a szemedet,
Megetted a nyári keresetemet;
Ha megetted, éljél vele hasznodra,
Minden este törjön ki a nyavalya.
(Rákos.)
11.
Gyenge rózsám, de megszomorítottál:
Fér’hez mentél, nekem semmit sem mondtál.
Verjen meg az egek ura hajnalra;
Mikor a pokróczot húzod magadra.
(Mogyorós.)
12.
Verd meg Isten az irigyet!
A ki tőlem el nem férhet.
Vedd el a szeme-világát,
Hogy ne lássa szép világát.
-274-Ne lássa világ szépségit,
Tapogassa a hid végit,
Ugy keresse a kenyerit.
(Csekelaka.)
13.
Köszönöm babám, hogy eddig szerettél.
Arról se tehetek, hogy mást kerestél.
Keress olyat kinek ökre, szekere.
Kivánom, hogy egy órát se éjj vele.
(Kelementelke.)
14.
Hogyha elhagysz, járj békével;
Megfordított szerencsével.
Elmentedet, hej, de bánom!
Visszajöttöd nem is várom.
Ha visszajössz, ne jöjj hozzám,
Vetett ágyam, hideg párnám.
Fü nőtte be küszöbömet.
A kit keressz úgy sem leled.
(Mogyorós.)-275-
15.
Esteledik, a nap halad,
Tőlem a rózsám elmarad.
Esteledik, a nap nyugszik,
Tőlem a rózsám búcsuzik.
Gyászba borút j-az hajnalom,
Nincs szivembe nyúgudalom,
Mert elhagyott a kegyetlen,
Verje meg őtet az Isten.
Vár’ meg, vár’ meg te kegyetlen,
Mert megvér téged az Isten.
Verjen is meg, azt kivánom:
Szeretetlen társat adjon,
Lelked vele ne nyugodjék,
Bággyadt tested ne aludjék,
Szived rólam gondolkozzék;
Lábad akárhol sétáljon,
Szemed mind utánam járjon.
Szemed akárkit szeressen,
Szived engem ne felejtsen.
(Maros-Csucs.)
16.
Tudod rózsám, mit fogadtál,
Mikor kis kertembe jártál?
Rózsát kértem, csókot adtál,
Jaj, de hamisul megcsaltál!
-276-Csaljon meg téged a halál,
Mikor jobb kedvedbe talál.
Mikor legjobban lesz dolgod,
Egyenek a sürü gondok.
Mikor a legboldogabb vagy,
Ne tudjad, hogy hányadán vagy.
(Magyar-Csucs.)
17.
Vót szeretőm, vót egy bogjas.
Elhagyott a nagy bolondos.
Ha elhagyott, ő bánja meg,
Kérem az Istent: verje meg.
Ha megveri, ugy megverje,
Ne legyen több szerencséje.
(Csombord.)
18.
Ugye babám, nem nagy átok?
Tiridaradilaj dilajdom.
Száradjon el kezed, lábod.
Tiridaradilaj dilajdom.
Ugye babám, sok szép idő?
Tiridaradilaj dilajdom.
Száradjon beléd a tüdő.
Tiridaradilaj dilajdom.
-277-Tizenhárom esztendeig,
Tiridaradilaj dilajdom.
Nyomjad az ágyat fenékig.
Tiridaradilaj dilajdom.
Tizenhárom szekér szalma
Tiridaradilaj dilajdom.
Rothadjon el az ágyadba.
Tiridaradilaj dilajdom.
Tizenkét ökörnek ára
Tiridaradilaj dilajdom.
Keljen el a patikába.
Tiridaradilaj dilajdom.
(Szováta.)
19.
Szerelemből fütyörészget a madár,
Egyik ágról a másikra szálldogál.
Kis madárka, szállj le az én babámhoz
Mondjad legyen hű az ő galambjához.
Sietve száll egy kis madár énhozzám,
Azt csicsergi, hogy hűtelen a babám.
Ha hűtelen, érje meg hát a napot:
Az csalja meg, kiért engem elhagyott.
(Magyar-Bükkös.)-278-
20.
Verjen meg az Isten rózsám!
Se nem velem, se nem mással,
Csak egy szeretetlen társsal.
Szép se legyen, jó se legyen,
Téged mégis ne szeressen.
Gyermeked is annyi legyen;
Két tüszelyen el ne férjen.
Búzád csak egy szem teremjen.
Közepe egy csepp se legyen.
Három szekér széna, szalma!
Mind gané legyen alatta.
Verjen meg az én szám átka:
Feküdj fekete hagymázba,
Kötelen fordulj az ágyba.
Mozsdóvized vérré váljék,
Törölköződ lángot vessen,
Hogy tégedet elégessen.
Út előtted galyasodjék,
Utánad meg párosodjék.
(Magyar-Bükkös.)
21.
Verje meg az egek ura,
Ki más szerető rontója.
-279-Nem voltam senki rontója,
Senkinek rosszkívánója.
Nem rontottam, kerítettem,
Azér’ nem ver meg az Isten.
(Miriszló.)
22.
Úgy száradj ki a világból,
Mért csaltál ki Csíkországból?
Ne legyen szívednek nehéz,
Ha idegen országba méssz.
Hunczut pogány boér’
Istentelen leányhóhér:
Piros késed kifordujjon,
Az is a szívednek álljon.
A csárda is gyuladjon ki,
A hol te meg fogsz pihenni.
(Szent-Erzsébet.)
MAGYAR
NÉPKÖLTÉSI GYÜJTEMÉNY
MAGYAR
NÉPKÖLTÉSI GYÜJTEMÉNY
UJ FOLYAM
A KISFALUDY-TÁRSASÁG MEGBIZÁSÁBÓL
SZERKESZTI
VARGHA GYULA
VII. KÖTET
BUDAPEST
AZ ATHENAEUM RÉSZV.-TÁRSULAT TULAJDONA
1905
SZÉKELYFÖLDI GYÜJTÉS
GYÜJTÖTTE ÉS SZERKESZTETTE
MAILAND OSZKÁR
BUDAPEST
AZ ATHENAEUM RÉSZVÉNY-TÁRSULAT KÖNYVNYOMDÁJA
1905
Budapest, Athenaeum r.-t. könyvnyomdája.
http://mek.oszk.hu/11500/11578/11578.htm#Page_217
|
