EGY MONDAT AZ ÉLETMINŐSÉGRŐL
BOLDOG-BOLDOGTALAN MENNYE-POKLA
SZABAD ÖTLETEK NYERS JEGYZÉKE – XXI.
Létminőség: szólás, mondás - VI.
Hidas Antal: Óda az irigységről
Sárgul, ha valakinek nem is jobb,
de más van birtokában, mint neki.
Más utcájában, ha nagyobb a csönd,
vagy fordítva: a forgalom nagyobb:
ha túloldalt lakik az illető,
tán ott a levegő - ki tudja - tisztább.
A kutyát irigyli, hogy lába négy van
S ha egy lesántul, marad neki három.
A gilisztát, hogy láb nélkül is csúszik.
Sárgul, ha másnak haja fürtösebb,
az orra íveltebb, füle kisebb,
az álma mélyebb: jókedvűen ébred.
A kék szilvától irigyli a hamvát.
A baracktól, hogy ringatja az ág.
Az eszkimót, hogy ingyen jege van.
A Kongó-négert, fűtésre nincs gondja.
A halottat, hogy nem kell ennie,
nem fizet lakbért, sem telek-adót.
A halat, hogy őnála jobban úszik,
s még viharban sem fullad be a tóba.
A kan-legyet, mikor nőstényre száll,
hogy nem őneki, annak remeg a szárnya.
Irigyli azt, ki nála magasabb,
de azt is, aki alacsonyabb nála,
mert öltönyéhez kevesebb szövet kell:
ha valaki őnála zsugoribb,
vagy ellenkezőleg költekezőbb.
Irigyli azt, ki nála kevesebbet
élt át, mint ő, de azt is irigyli,
ki többet: élményekben gazdagabb:
nem kell semmit sem kiagyalnia.
A kamaszt irigyli az első csókért.
Az aggot, hogy már mindezeken túl van.
A fürdőkád vízét, hogy meztelen
leánykának a bőréhez tapadhat.
Hordótól - bort. Méztől az édességet.
És minden lakodalmat irigyel,
mert nászéjszakán más, nem ő a férj.
Az irigységtől már nem is bőrére,
de csontjára száradt rá a lelke.
Szétverné márciusban a tetőket,
ne tavaszozzanak rajta a macskák.
Dalos madártól irigyli a trillát...
Égtől a földet. Földtől az eget.
Naptól a sugarat. Éjtől a csillagot,
hisz nem csak rá, de másra is ragyog.
Testétől sajnálja az új ruhát.
Lábától a cipőt - az is kopik.
Az autót, hogy az gyorsabban ér célhoz,
a lassú teknőst - az is célhoz ér!
A tömegeket, hogy oly sokan vannak.
A magánost, hogy egyedül lehet.
Ha dicsér, okvetlenül rúg is egyet,
nehogy a dicsért fölülmúlja őt.
És azt is irigyli, aki őnála
még elszántabban tud irigykedni.
De irigyli a nem irigyeket is,
mert azoknak a lelkük nyugodtabb.
És végül:
azt is irigyli, hogy mindezt
nem ő mondotta el.
*
Ha nem akarsz vallani, valamit aláírni,
Akkor kilógatnak a felhőkarcoló legfelső emeletéről…
*
Az új vonatok már csak a föld alatt mehetnek,
És így persze se ablak, se kilátás – csak vetített képek a tájról
*
A nagy nehezen közeledbe csalogatott madár
Egyetlen óvatlan, hirtelen mozdulatodra végleg elrebben
*
Elveszel egy nőt,
Aki másnap odaköltözteti lakásodba a népes pereputtyát
*
Mindenki uraskodni akar, senki sem vállal szolgálatot
A ministráns szolga – a miniszter nem a közérdek szolgája?
*
A hamiskártyások ellen nyílt lapokkal játszol
*
Csonka országban csonka családok
*
Holt nyelv
Kivágják a nyelved
Kihal a nyelved – már csak párszázan beszélik
*
Zsarolható ember vagy és maradsz,
mert nem mersz egyszer nyíltan bűnt vallani,
s annak következményeit méltósággal elszenvedni
*
A rest kétszer fárad
Röstelled, hogy ilyen rest vagy
*
Tétova – hezitáló – határozatlan
Folyton vacillál, habozik – nem mer véglegesen dönteni
Az elodázhatatlan döntéshozatal után pedig már bánja is
*
Meztelen szívvel tetőtől talpig felfegyverzett álruhás ellen
*
Hazugságban és félelemben
túlélésre berendezkedett nép
*
Kultúránk tiszta forrásait beszemetelő, módszeresen mérgező
*
Ha a szavak ölni tudnának…
A szó veszélyes fegyver - és van aki fegyvertelen…
*
Házadból - otthonodból
dologház, siralomház, kórház, börtön, menedékhely, elfekvő…
*
Életredukció
Se társaság, se humor, se mulatás, se játék
Hiánybetegségeid egymást erősítve is halmozódnak
*
Sosem szertelenül?
Hol ébresztőt-serkentőt, hol kábítót-altatókat szedsz
*
Az egyre több alkohol csak meglévő rosszkedved fokozza
*
Édesszájú
Édességgel „jutalmazod”, kárpótolod stb. magad
Ha éppen rossz a kedved, csokit használsz hangulatjavítónak
*
Provizórikus
Ideiglenes "megoldásokra" rendezkedsz be – tartósan
*
Infantilizálódsz vagy korán vénülsz,
Vagy a gyermekességből egyből átcsapsz a szenilitásba
*
Antiszociális és öncsonkító
Intrikázás, viszályszítás hidegháborús játszmái emésztenek
*
Ha te se, akkor más se
Irigykedés, féltékenység gyötör
Még ma se tudod, mi lennél, így mindenki rivális
*
Olaj a tűzre
*
Károkozás és káromkodás – kárvallású ember
*
Könnyen kijössz a sodrodból, kivetkőzöl magadból
*
Önemésztő – önfelgyújtó
Lassú vagy hirtelen öngyilkosságot követsz el
*
Öngyulladás – bemajrézol, inadba száll a bátorság
*
Néprádió
Lebutítod vevőkészüléked a szellemi kincsekre
*
Lelked tájkép csata közben és csata után
*
Akkumuláció
A lelki bajok is halmozódnak
És ördögi körökbe zárva egymást felerősítik
*
Örök elégedetlen
Lelki békétlenség és (ott)hontalanság lesz úrrá rajtad
Aki mindig olyasmire vágyik, amire igazából nincs szüksége
*
Rabszolga lelkek
Lelki- és más drogfüggés, káros szenvedély kiszolgáltatottjai
*
Selejt vagy tökély?
Leselejtezed, vagy hősködve, mártírkodva dicsőíted magad
*
Önsorsrontó
Magad alatt vágod a letörő ágat
Lássuk Uramisten, hogy mire megyünk ketten
*
Életfogytig magadhoz láncolod,
vagy kitagadod, ellököd, csavargóvá teszed gyereked
*
Borban a vigasz?
Már egyedül csak az alkohol "vigasztal"
*
Nem minden eladó
Eladod mindened, csak az eszedet nem – azt eliszod
*
Sekély e kéj
Már csak más kárának tudsz – de annak nagyon - örülni
*
Megkeseredsz, besavanyodsz, kiégsz, elfásulsz
*
Hűségnek mondod azt,
Ami pusztán beletörődés, választás hiányában elfogadottság
*
Megőrjíted, elvadítod a házastársad
Mint amikor a gyógyított állatot visszakergetik a vadonba…
*
Hospitalizáció
Kóros adaptálódás a kórházi rendhez
*
Kancsalul festett egekbe nézel
Mesterséges paradicsomokat hajkurászol
*
Félig üres a pohár
Mindennek csak a rossz oldalát látod
*
Vagy mindig mindent élvezni,
vagy mindig mindent elszenvedni akarsz
*
Alacsony horizont
Mindig csak a következő nap túlélése a célod
*
Pszeudo örömöket keresel -
Nagyon alacsonyra teszed a „magasugró” lécet
*
Nem is tartod, vagy elrontod az ünnepnapjaidat
*
Néma gyerekként még anyád se érti a szavad
*
Éretlenül - túléretten
Nincs türelmed kivárni az időd:
Korán kezded, s hamar és végleg megcsömörlesz
Vagy addig húzod-halasztod, míg lekésel a vonatról…
*
Lakásodba, hazádba háziurat telepítesz
Otthontalanságot teremtesz – elhazátlanodsz
*
Léleknemesítő önsanyargatás?
A szenvedéseidben tetszelegsz, élvezkedsz!
*
Magaddal nem/sem törődsz
Önelhanyagolásban fokozatosan/ugrásszerűen elcsúfulsz
*
Semmi és/vagy minden
Önmagát leselejtező és/vagy magát hamisan felértékelő
*
Önkielégítő
Önszidalmazó- öndicsérgető szánalmas, nevetséges figura
*
Önvád mardos –
Non stop, de főleg éjszaka
a lelkiismereted kínzópadján
*
Életművész
Aki megkomponálja napjait, amit nem zavarhat meg senki
*
Éhezőművész
Nem böjtöl, nem tüntet/sztrájkol, nem nélkülöz
Aki cirkuszi látványosságként nem vesz magához táplálékot
*
Szabadulóművész
Aki saját magát állítja lehetetlennek látszó feladatok elé
Átvitt értelem: aki mesterien rázza le a szociális bilincseket
*
Defenzív életvezetés
Nem sikerorientált, de kudarckerülő
*
Sötét ló – rossz lóra tettél
*
Persona non grata
*
Ott is – véresre - vakarod, ahol nem viszket
*
Bolond Mihók
Jókat mondani, csak rossz helyzetben
(Jobban járt volna, ha inkább meg se szólal)
*
Sose halunk meg!?
De ha netalántán mégis…
A halál kegyelme – a kegyelemdöfés
*
Meddig öregednél magatehetetlenné?
Mi lenne, ha tényleg halhatatlanok lennénk?
Esetleg csak kivételezve, minden társad végleg elvesztve…
*
Sztoikus életbölcselet
Akár meg is ölhetnek, de ártani nem tudnak nekem
*
A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme
Minél kevesebb fogyasztás, minél több újra befektetés?
*
A mítoszból felnőttmese – majd abból csak gyerekmese?
*
Utolsóból első
A legkisebb szegénylegény már nem örököl semmit,
Neki muszáj szerencsét próbálni – bátraké a szerencse,
Az erkölcsi és más próbákat kiállva elnyeri a királylányt
*
Egy jottányi különbség – homousion/homiusion
Ennél csak az nagyobb, ha valaki igaz vagy gazember…
*
Gólem
Ha végveszélyben vagy, akkor segít,
De nem lehet „Mit parancsolsz kisgazdám!”-má tenni
*
Kassák Lajos: Mindenkihez
Ne kövezzetek meg jó emberek,
ha egyszer rám találtok
nyomasztó emlékeim és nyugtalan vágyaim bozótjában.
Nem az vagyok én,
akinek ti láttok engem.
Árnyék és fény
izzó nyár és fagyos tél
egyformán eltakar, elöletek.
És íme, bevallom,
önmagam takarom el önmagam
nem miattam, hanem magamért,
mint az a gyermek, aki bújócskát játszik.
Csak akarnia kell és láthatatlanná válik
a házban ahol együtt él a családdal
vagy az utcákon, tereken
ahol az emberek tömegei sodródnak körülötte
azt hiszi, senki se látja
és játssza együgyű játékait
önmagával önmagának.
Így élek és is mintegy kiszakadtan a világból
s mégis mindenütt jelenvalón.
Egy szem vagyok a testvéri szeretet füzérében.
Szenvedve mindenkiért
és harcban mindenkiért,
de sosem mutogatva magam a fórumokon.
Olyan vagyok, ahogyan az elvetett magból kikeltem
és nem szégyenkezem miatta.
Tudom jól, tiszták a kezeim
nyelvem nem árulja, el barátaimat
nem felejtem el halottaimat,
s hogy ti másnak láttok engem, mint aki vagyok,
ám legyen,
csak arra kérlek, benneteket
jó emberek
ne kövezzetek meg, ha egyszer rámtaláltok
nyomasztó emlékeim és nyugtalan vágyaim bozótjában.
|