Payday Loans

Keresés

A legújabb

Szegények. PDF Nyomtatás E-mail
Boldog-boldogtalan magyarok édenkertjei és poklai
2013. szeptember 22. vasárnap, 06:45
Szegények.

Meg ütötte erszénnyét a’ lapos menykő.

Szegény ember csupa vizzel főz.

Jeget eszik, vizet iszik, lapuval takaródzik.

Ringy rongy.[1]

Több tetve, mint pénzze.

Ma is csak akkora árnyéka, mint tegnap.

Más’ szekere’ farkán űl.

Mindenhez látó, semmivel bíró földes Ur.

Madár húsú.

A’ teremtett ég alatt lasnak sincsen.

Szegény az ördög: mert nincs lelke.

Meztelen, mint a’ kis újam.

Tetű vár.

Hátán háza, kebelében kenyere, mint a’ csigának.

Árva, mint a’ le húllott levél.

Lelke sincs, hanem párája.

Nyert benne, mint Bertók a’ csíkban.[2]

Minden zsírját ki szívták.

Ebestűl macskástúl oda lett a’ gazda.

Se háza; se tüze.

A’ tetűnek leg alább hajléka, ennek semmie.

Árva leány hajja.

Arra jutott; hogy szitáját is süveggel fóltozza.

Testte lelke. – Torkig adós.

Suba gallérjánál több se maradott.

Arra jutott: hogy azt se tudgya: hová hajcsa fejét.

Szegény pára. – Széllel él.

Mindenbűl (még a’ hóldbúl is) ki kopott.

Öszsze bújnak, mint a’ szegény ember malaccai.

Se gyűszűje, se tűje. – Se ökre, se szamara.

Úgy van: mint szegény legény a’ gazdag városban.

Nincs a’ szegénnek féltő marhája.

Szegény egér, melynek csak egy luka van.

Se felesége, se gyermeke.

Kinek mesze nincs, sárral tapaszt.

Egér sincs házánál, mert morzsára se találhatna.

Kinek lova nincs, Bécsbe is gyalog jár.

Se írja szegénnek, se szelencéje.

Alamizsnán szeme.[3]

A’ mezítelent nem foszthatni meg.

Fót a’ fótot éri.

Avít szűrjén fót hátán a’ fót.

Hátrább halad, mint a’ rák.

Koldús táskára szorúlt.

Tengődik: mint Toldi Miklós lova a’ szemeten.

Roszabb a’ koldusnál.

Eleget élt a’ szegény, ha hamar oda lett is.

Csontya bőre.

Olyan, mint kit a’ koporsóbúl ki vonnak.

Heted szaka se lakik egygyet a’ hasával.

Egy pénz árra sót nem köthetni üngébe.

Alig van háti bőre, az is már kopasz.

A’ koldúsnak még maga’ apja se baráttya.

Gerincéjéhez száradott a’ hasa.

A’ szegény néha (étele helyett) aluszik.

Nem igen cifrát rezel.

Néki is sorban házza, mint más szegénnek.

Tűz sincs konyhájában.

Sajt és kenyér, két tál étel a’ szegénynél.

Más konyháján élődik.

Hét macska egy egeret meg nem foghatna lukas gatyájában.

Teste lelke, és a’ sodró fája.

Volt, de el kőlt.

Alig takarhattya bé hitván mindenkéjét.

Fagygyas, mint a’ rák.

Mint madár az ágon hol itt’ hol amott.

A’ duda szél bátrabban nyargalódzik.

A’ hideg lukba fúj.

Soha nem füstölög kéménnye.

Ne csúfolódgyék a’ koldús, ha szegény.

Ikrás, mint az ökör.

Úgy sétál, mint a’ kárvallott Görög az üres bótban.

Leány ágra szorúl.

A’ házakat kerűlgeti.[4]

Barát garas.[5]

Bé esett, mint a’ kis kesztyű.

Tejes, mint a’ szúnyog.

Alá nyől a’ szegény, mint az ökör fark.

Isten’ főldgyén lakik.

Kevéssel éri bé.[6]

Szegény legény nem nagy Úr.

Másnak keze lába.

Jaj nékem egyedűl senki se hegedűl.

Sós levet se ehetik.

Tök magot se ehetik kénnyére.

Végy el engem kincsem 
Kilenc üngöm készen 
Újja héjja, gallér héjja 
Egy csöpp allya sincsen.

Se hazája, se országa, se várossa.

A’ mint az Urak fel írták, úgy kell meg lenni.

Elő hasú gazda.

Egygyik lába mezitelen 
A’ másikon semmi sincsen.

Nyomorúltabb a’ nyúlnál.[7]

Nem fél a’ Német: hogy gatyáját el lopják.

Minden héjján van, ki pénz héjján van.

Mankóval segíti lábait.

Senki se irígyli a’ pad alatt.

Egy pénz ő nálla forint.

Ott’ szakad le a’ jég, ahhol leg vékonyabb.

Mostani vagy is tegnapi gazda.

Annyi a’ főldgye: hogy körösztűl ugorhattya.

Körűl belől semmie sincs.

Akár ide, akár amoda néz; ürességet lát.

Test-véretlen lependék.

Oly szegény, mint a’ templomba szorúlt egér.

A’ szegény embernek szerencséje is szegény.

Ki áll bocskorábúl a’ lába.

Nemes ember volna, ha főldgyét el nem hordották volna a’ Fazekasok.

A’ szűrben termett tetű sokkal jobban csíp; mint a’ róka torkos mentében neveltetett.

Üres mind szekrénnye, mind erszénnye.

A’ réz is kelő pénz nálla.

Nem élhetünk mindnyájan úri módon.

Se pénzze, se posztója, nadrágja sincs.

A’ hol semmi sincs, ott a’ Bíró se vehett el valamit.

Drága ma a’ pénz.

Hitván koldús, ki egy házat el nem tud kerűlni.

Eb szőllő se terem kertyében.

Ott’ vész a’ szegény, a’ hol úrrá akar lenni.

Nagy a’ gulya ránccában.

Az árnyékbúl is alig ehet valamit.[8]

Néha a’ szegénség dicsőséges.[9]

Addég kereste őseinek nemességjöket, még ásóra, és kapára talált.

Kinek semmie sincs, attúl vette, kinek nem volt.

Rongyos szűr a’ nyakában.

Itt’ a’ tél, jaj kinek nincs fűteni valója.

Gallérja is alig maradott.

A’ remén levest kiki fel adhattya a’ szegénnek.

Mindenütt szegény, a’ ki szegény.

Könnyű a’ szegényen kockázni.

Könnyű a’ szegént ki nevetni, de nehéz meg ruházni.

Szegény embernek kevés pártfogója.

Nem tudgya; kihez vigye ügyét.

Könnyű a’ szegényt reménnyel táplálni.

Mind a’ két felé sántít.

Nem is él; hanem a’ szegénséggel bajlódik.

Nem hízik a’ pofája.

Laci konyhája.[10]

A’ sok ígéret nem teszi gazdaggá a’ szegényt.

Ki nem telel a’ maga kenyerén.

Ígéri uraság, meg adni emberség.

A’ szegént nem hajtogattya más, hanem a’ has.

A’ szegénséget el nem titkolhatni.

Mint vas szög a’ zsákbúl, úgy szegénség a’ házbúl.

Se födele, se háza. – Házi koldús.

Oldal bordáját is meg lehet olvasni.

Kapor se terem kertyében.

Kapcája is rongyos.

Nem sokat erezget két oldala közé.

Maga se keresett, apjárúl se maradt valami.

Szegény a’ száraz főldön is el alszik.

Nem mindenkor gyalázat a’ szegénség.[11]

Kinek jövedelme két forint napjára, és hármat kőlt (ha vak is) által láthattya: hogy koldússágra szorúl.

A’ szegénnek nincs mirűl adózni.

Szegény a’ koldus, ha bár neve király is.

Lehet a’ gazdagbúl is szegény, és viszont.

Ha a’ gyéként alólla el rántyák, meztelen farán űl.

Oldalán kamarája, mint a’ Baranyi embernek.[12]

Ebek konyháján élődik.

Holmiát a’ szegény könnyen számba szedi.

Szénán is álmadozhatik a’ szegény.

Hideg konyha, üres tál. 
Sok vendéget nem talál.

A’ szolga nem Úr.

Szegént az ág is húzza.[13]

Az ő Jószága a’ koldúséval határos.[14]

A’ koldus soha se kerűl, akár hol koldúl.

Árkon kívűl högy mester.

Szegénybűl lett gazdagot, az ördög se tűrheti.

Pénz nélkűl kerűli meg a’ vásárt.

Fűzfa paripán nyargal, még is gyalog jár.

Minden jószágát el kótya vetyélték.

Csak keszegekkel fordúl föl néki a’ piac.

Nincsenen veszi a’ semmin adottat.

Szegény ember hamar meg olvashattya malaccait.

Tele erszénnye pók hállóval.

Ember pénz nélkűl, vak bot nélkűl.

Egy hibázik a’ szegényben.

Avval kötözgeti sebét, a’ mivel lehet.

Orvosság nála a’ lapú is.

Szegény háztúl ösztövér bárány.

Szegény Úrnak galamb ház a’ mészár székje.

Farához száradt a’ gyékény.

Többször jön szobájába a’ napfény, mint a’ kenyér.

Talp alatnyi földgye sincs.

Az embernek oldalán is ki fakad a’ szegénség.

Hátán bótya, mint a’ csipkés Tótnak.

A’ szegény (Húsvét napján is) fekete Vasárnapot űl.

Kötelet se vehet: hogy magát fel akaszsza.

Anya szűltt meztelen.

Árnyékot se vét.

Embert a’ nyomorúság és árnyék, soha el nem hagygyák.

A’ szegénnek se pénzze, se hitele.

Késő a’ kolbászt akkor kémélleni, midőn el fogyott.

A’ hol semmi sincs, ott’ ne keress.

A’ kevély szegént a’ Manó is csudálva nézi.

Szegén a’ szegént hamar ki csúfollya.

Senki se írígyli a’ szegénnek sorssát.

A’ szegényért is meg halt Krisztus.

Városnak határán kívűl, ő Bíró.

Ott parancsoll, a’ hol nem fogadgyák szavát.

Holtta előtt bőrét is el adta.

Kinek mesze nincs fehér főlddel meszel.

Istennek háta megett lakik.

Szegényen élni, ’s gazdagon halni, esztelenség.

Minő a’ kalap, olyan a’ köszönet.

Nincs Budának mérője.

Kopiája szalmábúl vagyon.

El fogy a’ vagyon, ha nem keresnek reája.

Én is voltam két pénzzel a’ vásáron; de nem adtak értte három pénzt.

Fakó kocsi, kender hám. Nemes ember, szűr dolmány.

Nincs oly Nagy Úr, ki meg nem szorúl.

Szegény háztúl málé.

Kutya is a’ szegént hamar meg ugattya.

Nálok a’ kenyeret Pitának nevezik.

___________________________________________________________

Dugonics András:

Magyar példa beszédek és jeles mondások
LAST_UPDATED2