Alig hánta el a’ lépes veszszőt, már is meg fogta a’ madarat.

Bele szakadt ugyan a’ jégbe, de kezei fölül maradtak.

El találta a’ tárgygyat.

Ki vonta lábát a’ sárbúl.

Akár hová mégyen, két karral fogadgyák.

Nagyra ment: mint Kandónénak fia.[1]

Ki felé áll már a’ rúd.

Szerencsés ház, melyben a’ szalonna meg avasodik.

Ki állotta a’ próba hetet.

Búzában már a’ nyúl, farka se láccik ki.

Ki kötött a’ partra.

Addég éltem világomat, még szél fujta pántlikámat.

El nyerte az arany almát.[2]

Meg jött Antal Budárúl; zőld ágat hozott.[3]

Sokat szóllott néki a’ kakuk.[4]

El nyerte az arany perecet.

Meg cserélte a’ pártát, kontyot téve fejére.

Kézzel, lábbal várják minden vigasságba.

Jó helyre tette gatyáját.

Annak üdején jött a’ Papnak sajtyára.

Meg törte a’ jeget.

A’ szélnek se hagyták lábait meg fúnni.

Jól imádkozott.

Téjben, vajban feresztik.

Szépen el kapta a’ süveget.[5]

A’ sövént kolbászbúl fonnya, sódorral támogattya.

Úgy játszik a’ világgal, mint tenger a’ szalma szállal.

Ha dolga úgy nem esett volna is, még is elég szerencsésen esett volna.

Hajja nyőlne, ha kopasz lenne is?

Szerencsés csillagzatban született.

Jól forog malma.

Mindent az ablakon vetnek be néki.

Szerencsés malomban őrlött.

Fel tette a’ bársony süveget.[6]

Akár mindennap’ főttet egyen.

Ördög bajja sincs.

Vastag rendet vágott jól meg fentt kaszája.

Jó szél fújja vitorláját.

Pénzre talált.

Szerencsés órában szűletett.

Szerencsés sörét, melyet a’ sűlt nyúlban találni.

El adta búzáját.

Meg ette három szégyen nélkűl a’ tojást.[7]

Az Isten’ nyila is csak mellette csap le.

Jó vize kerekeinek.

Roszszúl bánt volna véle a’ szerencse, ha egy órával későbbre talált volna érkezni.

A’ csupa szerencsére támaszkodni, vakmerészség.

Ki van a’ barát csuklábúl.

Nagyobb szerencséje, mint maga.

Kazalban szénája.

Gályáját igen jó szellők fujdogállyák.

Feje se fájt soha.

Szerencse fűre talált.

Űzőbe nem vette a’ szerencsétlenség.

Jó rendben szénája.

Tud valamit a’ szerencsérűl szóllani.

Túl már a’ habokon.

Hold világ nélkűl is szerencsésen el jár.

Jól meg szarvasodott.

Nem mindég fúj a’ vak Tamás.[8]

Hátán kamarája, mint Tótnak a’ bóltya.

Nem jó a’ szerencsét meg boszszontani.

Torkig telik mindennel.

A’ szerencsének hízelkedni se alku.

Túl már a’ Tiszának felén.

A’ leg nagyobb szerencse leg nagyobb félelem.

Fel mondotta a’ leckét.

Tarts a’ szerencsétűl, ha nagyon hízelkedik.

Ki van félig a’ zsákbúl.

Nincs nagyobb szerencse, mint a’ jó házasság.

Annyi szalonnája: hogy reá avasodik.

Ne vágy oly szerencsére, melyet el nem bírhacc.

Át őtött a’ tű fokán.

Az a’ szerencsét meg nem tudgya böcsülni: ki csak egyszer is szerencsétlen nem volt.

Almát szed a’ száraz fárúl is.

Semmire sincs gondgya.

Üstökbe mer kapni szerencsétlenséggel.

Meleg nyomát űzte, fel is találta.

A’ ki áll; vigyázzon: hogy el ne essék.

Tele tarisznyája mindennel.

Gyűrűt váltott a’ szerencsével.

Meg békélt leg nagyobb ellenségével.[9]

El lakott a’ forrásbúl.

Boldog, ki a’ hajót a’ partrúl nézheti 
Midőn vitorláját a’ szél erőlteti.

Jó tehén alatt szopott.

Még a’ terhet is könnyen hordozza.

Ő is a’ Szőke’ borja.

273Egy Barátot se látott, midőn vadászni ment.

Kis királlyá lett.

Markában a’ szerencse.

Leg szerencsésebb hajózás a’ part mellett.

Van háza tüze.

Leg kellemetesebb sétálás a’ tenger parton.

Eredgy jó szelek fúttával.

Jó szélnek eresztette a’ vitorlát.

Jó fel fűzte bocskorát.

Fel kapaszkodott a’ bércre.

Szerencse magzattya.

A’ szerencsének üstökébe kapott; nem kopasz hátullyához kapdosott.

A’ varjú a’ tölgy fán ő néki krákogott.

A’ partra úszott.

Ütheti már nyomát a’ menykő.

Vetett ágyba fekszik.

Akár mit mozdícscson, könnyen el emeli.

Szerencse velence.[10]

Hamar kezet fogott a’ jó szerencsével.

Előre várják a’ kedvest.

Van ám annak mind méhhe, mind mézze.

Tud annak üdejében élni.

Senki se gondolhatta meg maga szerencséjét.

Hállóját is szerencsésen veti.

Él él az ember, ha nem tovább, is leg alább hóltáig.

274El kerűlte a’ szelet.

Kint van immár a’ hinyárbúl.

Mind eddég a’ síkon el nem síkamodott.

Jól el élte világát.

A’ leg nagyobb gombojagnak is van vége.

Írigy nélkűl szerencsés.

Ritka nagy szerencse kis kevélység nélkűl.

Nagyrúl nagyobbra megy.

Jól táncol, kinek hegedűsse a’ szerencse.

Nincsen mindég tél 
A’ vetés is ki kél, 
Nézd az erdőket.

Öszsze öszik tüsköt, bogarat.[11]

Ritkán bánik a’ szerencse halkkal az emberrel.

Ha sebes a’ lábod, meg gyógyúl.

Jó helyen tapogat.

A’ betegség se tart mindenkor holttig.

Ki állotta a’ sarat.

A’ szerencse mind fel ülősdit, mind le vetősdit szokott játszani.

A’ szerencsés gazd’aszszonnak tyúkja nagyobbat tojik, mint a’ szerencsétlennek lúdja.

A’ szerencse próbálva jó.

Elég szerencsésen iparkodik, kinek a’ szerencse semmi akadályt nem tészen.

A’ szerencse nád szál, könnyen el törik.

Jó helyen kereskedik.

Jó helyen vetette meg a’ hállót.

275Játszik a’ világgal, éppen mint laptával.

A’ szerencsének ajándéka, álom-kíncs.

Noha nem is kereste, reá talált a’ szerencse fűre.

Néha vaktában is szemre fordúl a’ kocka.

Majd el olvad a’ hó.

Úgy dícsérik a’ szerencsét, a’ mint szolgál.

Nem mindég fúj az éjszaki.

A’ gyémánt is el olvad, nem csuda, ha a’ jég.

A’ kár is hasznára fordúl.

Kinek Pápa baráttya; könnyen lesz nagy Pappá.

Kinek Isten baráttya, semmi ellensége.

Szerencse kerék.

Szed fel vitorlád, ha Isten nagy szélt ád.

A’ méreg se árt néki.

Ki szerencsés, annál kapa nyél is el sűl.

Hó’ hátán is kincset ás, és talál.

Ha madarat farkon kapnak, és el száll; elégedgyék meg farka’ tollával.

Borral mozsdik, kolbászszal törűlközik.

El lakott, mint a’ dob.

Senkinek sincs szerencséje gallérjához kötve.