Payday Loans

Keresés

A legújabb

Dózsa György PDF Nyomtatás E-mail

Fájl:Dózsa György.jpg

Petőfi Sándor


A NÉP NEVÉBEN

Még kér a nép, most adjatok neki!
Vagy nem tudjátok, mily szörnyű a nép,
Ha fölkel és nem kér, de vesz, ragad?
Nem hallottátok Dózsa György hirét?
Izzó vastrónon őt elégetétek,
De szellemét a tűz nem égeté meg,
Mert az maga tűz; ugy vigyázzatok:
Ismét pusztíthat e láng rajtatok!

S a nép hajdan csak eledelt kivánt,
Mivelhogy akkor még állat vala;
De az állatból végre ember lett,
S emberhez illik, hogy legyen joga.
Jogot tehát, emberjogot a népnek!
Mert jogtalanság a legrútabb bélyeg
Isten teremtményén, s ki rásüti:
Isten kezét el nem kerűlheti.

S miért vagytok ti kiváltságosok?
Miért a jog csupán tinálatok?
Apáitok megszerzék a hazát,
De rája a nép-izzadás csorog.
Mit ér, csak ekkép szólni: itt a bánya!
Kéz is kell még, mely a földet kihányja,
Amíg föltűnik az arany ere...
S e kéznek nincsen semmi érdeme?

S ti, kik valljátok olyan gőgösen:
Mienk a haza és mienk a jog!
Hazátokkal mit tennétek vajon,
Ha az ellenség ütne rajtatok?...
De ezt kérdeznem! engedelmet kérek,
Majd elfeledtem győri vitézségtek.
Mikor emeltek már emlékszobort
A sok hős lábnak, mely ott úgy futott?

Jogot a népnek, az emberiség
Nagy szent nevében, adjatok jogot,
S a hon nevében egyszersmind, amely
Eldől, ha nem nyer új védoszlopot.
Az alkotmány rózsája a tiétek,
Tövíseit a nép közé vetétek;
Ide a rózsa néhány levelét
S vegyétek vissza a tövis felét!

Még kér a nép, most adjatok neki;
Vagy nem tudjátok: mily szörnyű a nép,
Ha fölkel és nem kér, de vesz, ragad?
Nem hallottátok Dózsa György hirét?
Izzó vastrónon őt elégetétek,
De szellemét a tűz nem égeté meg,
Mert az maga tűz... ugy vigyázzatok:
Ismét pusztíthat e láng rajtatok!

(Pest, 1847. március.)

Fájl:Dózs pecsétje.jpg

Ady Endre

Dózsa György unokája

Dózsa György unokája vagyok én,
Népért síró, bús, bocskoros nemes.
Hé, nagyurak, jó lesz tán szóba állni
Kaszás népemmel, mert a Nyár heves.

A Nyár heves s a kasza egyenes.
Hé, nagyurak: sok rossz, fehér ököl,
Mi lesz, hogyha Dózsa György kósza népe
Rettenetes, nagy dühvel özönöl?

Ha jön a nép, hé, nagyurak, mi lesz?
Rablóváraitokból merre fut
Hitvány hadatok? Ha majd csörömpöléssel
Lecsukjuk a kaput?

Székely Dózsa György kapitány

*

Bella István


SZÉKELY DÓZSA GYÖRGY IMÁJA


Íme, lángol a trón, láncon, láncon az ország,
láncot ellik a láng, hol a lélek kihal,
íme a koronám, magát a napot hozzák
világ elemésztő robbanásaival.


Mi volt az én vétkem? Új és ifjú ország!
Szabad pór és polgár szülte Holnap-Haza!
Ó, hajnalléptű lány! Jövő-fényű orcák!
Koronás homlokom a holnap iszonya.


Nem engem téptek szét, a Haza-Holnapot,
meggyötört testemet mikor fölnégyelik,
nem én, Magyarország lesz szétszaggatott,
múltját és jövőjét szanaszéjjel szedik.


Szögezzétek csak ki Budavár kapujára
és Pestre két karom, kard és kenyér az ott,
Gyulafehérvárra s Váradra két lábam,
Szegedre koponyám – a jövő én vagyok.


Írmagunk se marad, te vaksi toportyán,
ordas Werbőczy, te és te, gyihos gyaur,
Szapolyai János, ha ránk tör az oszmán,
s nem nől ki a karom a vér és mész alól.


Nem engem téptek szét, a Haza-Holnapot,
meggyötört testemet mikor fölnégyelik,
nem én, Magyarország lesz szétszaggatott,
múltját és jövőjét szanaszéjjel szedik.


De élek: beszélek, én, Székely Dózsa György,
magyar Krisztuskirály, jövő-fejedelem,
e forradalmakban megszentelt magyar föld
szabad jövendőjét újra elrendelem.


Ímé: nyerít a láng, trónom elragadják,
mint Illés szekerét a kozmosz csikai,
haza szállok, haza, lángom bebalzsamozzák
Erdély-szülőföldem izzó havasai.


Nem engem téptek szét, a Haza-Holnapot,
meggyötört testemet mikor fölnégyelik,
nem én, Magyarország lesz szétszaggatott,
múltját és jövőjét szanaszéjjel szedik.


Ó, uram, ki testünk föleteted földdel,
ordas kanok közé beesett csecsemőt,
s ki most undorító bendőjükbe földelsz,
mért falatsz föl engem, ehetetlen jövőt?


Akadjon torkukon a tüdőm, a májam,
köpjék ki a szemem, hányják ki sok szavam,
s mert bűnösök vagyunk mi mind, mindahányan,
irgalmazz Nekik is, s végy magadhoz, Uram!


Nem engem téptek szét, a Haza-Holnapot,
meggyötört testemet mikor fölnégyelik,
nem én, Magyarország lesz szétszaggatott,
múltját és jövőjét szanaszéjjel szedik.

Fájl:Derkovits-dozsa05.jpg

Eötvös József
Magyarország 1514-ben
MVGYOSZ hangoskönyvek

Eötvös, akit az aggódás, a nemzet féltése nem tett képtelenné a történelmi és társadalmi helyzet józan felmérésére, félreérthetetlen célzatossággal mutatja be, hogy a hatalmon levők konok embertelensége bizonyos körülmények között szükségszerűen forradalmat vált ki. A regény azok fölött mond szigorú ítéletet, akik a jobbágyságot a nyomor mélységeibe szorították, akik okozói, részesei voltak megaláztatásának, testi-lelki megtörettetésének. Természetesen a műfaj követelményeinek megfelelően: tragikus szerelmek történetében. A polgári származású Szaleresi Klárinak Ártándi Pál iránt érzett szerelme, mely egyre emésztőbb lobogású lesz, és Orbánnak, a művelt jobbágyfiúnak szelíden makacs vonzódásása Telegdi Fruzsinához végzetesen hiábavaló, az előítéletek, az osztályok közötti válaszfalak eleve lehetetlenné teszik a boldogulást, az öntörvényű beteljesedést. A Magyarország 1514-ben nemcsak a század leghitelesebb történelmi regénye, hanem szorongatóan igaz szerelmi történet is.


Fájl:Dózsa kivégzése.jpg


*


Márki Sándor: DÓSA GYÖRGY, 1470-1514


http://mek.oszk.hu/05800/05803/html/

Tartalom

I. A DÓSA-CSALÁD.

II. DÓSA GYÖRGY IFJUSÁGA.

III. A KERESZTESHÁBORÚ TERVE.

IV. DÓSA GYÖRGY VITÉZSÉGE ÉS KITÜNTETÉSE.

V. DÓSA, A KERESZTESEK FŐVEZÉRE.

VI. A KERESZTESEK GYÜLEKEZÉSE.

VII. A MAGYAR JOBBÁGYOK HELYZETE.

VIII. EURÓPAI PARASZTHÁBORÚK.

IX. A KERESZTESHÁBORÚ ELTILTÁSA.

X. A PAPSÁG ÉS A NÉP.

XI. «A PARASZTKIRÁLY.»

XII. AZ ALFÖLDI HADJÁRAT KEZDETE.

XIII. DÓSA GYÖRGY BÉKÉS- ÉS CSANÁDVÁRMEGYÉBEN.

XIV. AZ APÁTFALVI VÉRTANÚK.

XV. A VÁROSOK MAGATARTÁSA.

XVI. A BUDAI TANÁCSKOZÁS.

XVII. DÓSA GYÖRGY ARADI HADJÁRATA.

XVIII. A GUBACSI CSATA.

XIX. A DEBRŐI ÉS AZ EGERVÖLGYI CSATÁK.

XX. A SAJÓ ÉS A BODROG KÖZÖTT.

XXI. NEMESEK CSATLAKOZÁSA.

XXII. SZATMÁRBAN ÉS SZABOLCSBAN.

XXIII. BIHARBAN.

XXIV. A DUNA-TISZA KÖZÉBEN.

XXV. A DUNÁNTÚL.

XXVI. SZAPOLYAI JÁNOS VAJDA.

XXVII. DÓSA GYÖRGY A TEMESKÖZBEN.

XXVIII. AZ ERDÉLYI FÖLKELÉS.

XXIX. A TEMESVÁRI CSATA.

XXX. DÓSA GYÖRGY HALÁLA.

XXXI. A FÖLKELÉS VÉGE.

XXXII. VAE VICTIS!


*
Fájl:Dózsa György megkoronázása.jpg

ILLÉY GYULA: Dózsa György
Dráma három felvonásban
1956
II. kötet 5II. kötet 6
Szereplők
DÓZSA GYÖRGY
MÉSZÁROS LŐRINC
ANNA, parasztlány
MENYUS, székely határőr
SEBŐ, szakács
MÁTÉ
SZEMÉT
SZAMÁR
DÓZSA GERGELY
PÉTER
ZSUZSA
SAHLER AMBRUS
ANTAL pap
II. ULÁSZLÓ király
BAKÓCZ, esztergomi érsek
ZÁPOLYA
BÁTHORI
WERBŐCZI
BRANDENBURGI
CSÁKY püspök
BEBEK
HERENDY
TÖRÖK, várkapitány
IGNÁC atya
TÖRÖK pasa
Fölkelő parasztok, katonák, papok, polgárok, főurak.

Színhely: Magyarország, 1514.

A szögletes zárjelbe foglalt szövegrészek a cselekmény gyorsítása végett a színpadi előadásból elhagyhatók.


http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?offset=

1&origOffset=-1&docId=890&secId=

83126&qdcId=3&libraryId=-1&filter=Illy%C3%A9s+

Gyula&limit=1000&pageSet=1