Payday Loans

Keresés

A legújabb

BETYÁRHISTÓRIÁK PDF Nyomtatás E-mail
MAGYARSÁGISMERET ABC
Fájl:Milfait Ferenc.jpg
BETYÁRHISTÓRIÁK
S. NAGY ANIKÓ

A Vásárhelyi-puszta hagyományvilágának sajátos részét jelentik a betyártörténetek.
Kevés szavú, sok dolgú pusztai emberek őrizték, adták tovább a betyársorba került szegény­
legények tetteit, melyek indítékai a közös szegényparaszti sorsban gyökereztek.
A Vásárhelyi-pusztán a múlt században folyó nagyarányú pásztorkodás elősegítette
a betyárkodó életmód fennmaradását. A pusztai pásztorok nem, vagy csak nagyritkán men­
tek be a városba. A vizenyős, nádas terület jó hazája volt a betyároknak, itt már megszűnt
a pandúrok biztonsága.
A betyárvilág a szabadságharc leverése után különösen nagy méreteket öltött. A hon­
védek egy része a császári hadseregbe sorozás helyett a bujdosást, a betyáréletet választotta.
Dobozy Lajos vásárhelyi főszolgabíró 1849. aug. 9-én jelentette a Csongrád megyei csá­
szári biztosnak, hogy a szőregi csata után sokan a honvédek közül a „Vásárhelyi rétnek és
tanyáknak vették útjukat ..."
A pásztorok befogadták őket, a magányos tanyák rejteket
adtak nekik.
A betyárok nappal békés pásztoroknak látszottak. „Nappaltatók", „lappangtatok"
segítségével fedezve voltak a hatóságok előtt.
Főleg éjjel tevékenykedtek, általában 4—6
tagú bandákban. Nappal együtt ritkán mutatkoztak. Új tagnak nagyon nehéz volt bejutni
a bandába, előbb próbákat kellett kiállniuk.
A Vásárhelyi-puszta betyárai tolvajlásaikat leggyakrabban Orosházán és környékén
követték el. Volt idő, amikor az orosházi nagygazdák nem merték kiengedni jószágaikat
a mezőre. Az ellopott állatokat a betyárok áthajtották a Tiszán (jól ismerték a gázlókat),
s „Kunországban" eladták, ahol már várták az orgazdák.
Egyik legkiemelkedőbb tettük a Pest—Arad—Nagyszeben között közlekedő gyors­
kocsi kirablása volt Orosháza közelében 1850-ben.
A rablás után a kiküldött lovas kato­
nák elsősorban a környező utakat és a vásárhelyi tanyákat fésülték át.
A betyárokat sok szál fűzte a környező tanyákhoz, ahol egy-egy gazda (orgazda) át­
menetileg megőrizte a lopott jószágokat. Sok embert tettek gazdaggá a betyárok. A szegé­
nyeket nem bántották, a gazdag kereskedőket, nagygazdákat, földesurakat fosztották ki.
A magántulajdon görcsös féltése, és a nincstelenek gyűlölete öltött testet a betyárok és a
gazdagok ellentétében. A betyár bártan fogott, ha kellett, fegyvert is, neki nem volt vesz­
tenivalója. Annál több féltenivalójuk volt a vagyonosoknak, kik hatósági rendeletekkel,
fegyveres erők bevonásával kényszerültek magukat védeni.
A hajtóvadászatok a betyárkodás alapvető okait nem szüntették meg,
csak működésüket korlátozták egy-egy rövid időre.
A szegényemberek rokonszenve kísérte a betyárok tetteit.
.
folytatás:


Fájl:Rózsa Sándor körözési hirdetménye.PNG
LAST_UPDATED2