Payday Loans

Keresés

Hobo: Nem állok be a sorba! PDF Nyomtatás E-mail
2013. augusztus 03. szombat, 07:04
Ajánló

Hobo: Nem állok be a sorba!

fib

2013. augusztus 02., péntek 21:52
Akárcsak tavaly, idén is tíz estére tíz különböző műsorral készült Földes László és zenekara, vagyis a Hobo és Bandája Kapolcson. A két éve feloszlott Hobo Blues Band legkorábbi korszakától kezdve idézik fel a legendás albumokat, valamint olyan dalokat, amelyek sosem kerültek lemezre. A Magyar Nemzet interjút készített a bekerített végvári harcossal.

Kapolcson Beatles-emlékkoncertet tartottak hétfőn, s akármelyik dal csendült fel, a közönség egy emberként énekelte. Hobo kedvenc zenekara, a Rolling Stones életművével ezt aligha lehetett volna megcsinálni. Bár a Stones próbálkozott popzenével, az igazi rajongók nem a popslágereik, hanem a Sympathy for the Devil, a Jumpin’ Jack Flash, és az (I Can’t Get No) Satisfaction miatt szerették őket. Vajon Hobót is ez a vad blues ösztönözte a lázadásra annak idején?

Igen, de ehhez pontosan meg kell határozni a lázadás fogalmát – mondta Hobo a Magyar Nemzetnek. – Attól, hogy az ember nem nyugszik bele a szarba, attól már lázadó? Ha nem veszi be azt, amit rá akarnak nyomni, akkor már lázadó? Sosem törődtem azzal, hogy mit várnak el tőlem felülről, vagy bárhonnan. Régen sem, most sem. De az, hogy nem akarok jól viselkedni, az még nem lázadás, az több ennél. Voltak számaink, mint a Másik Magyarország, vagy a Moszkva tér blues, amikben beszóltunk a hatalomnak. Tudtuk, hogy baj lesz, be is tiltották. Ők nyomtak minket kifelé meg lefelé, mi meg időnként visszalőttünk, de nem sértődtem meg, ha betiltottak. Nem arra törekedtem, hogy lemezeket csináljak, hanem hogy élőben játsszak. Tudtam, hogy amíg a koncertjeinket nem tiltják be, addig nem kerülünk igazán nagy bajba. A lázadás ilyen értelemben tetten érhető volt abban, amit csináltunk, de nem ez volt az elsődleges szándékunk, sokkal inkább a gúny, a fricska.

Fotó: Hegedűs Márta / Magyar Nemzet

Hobót még mindig érik támadások, sokan évtizedek óta gyűlölik, és ennek folyamatosan hangot is adnak. Vagyis mindig akad valaki, akinek szúrja a szemét. – Kétségkívül így van, de ez nem számít – nyilatkozta Hobo. –  Az, hogy ezeknek én rohadt kommunista, vagy büdös zsidó vagyok, azoknak meg náci, az mellékes. Mit tudok kezdeni a mocskolódókkal? Fakadjak sírva? A Senkifalva című albumon szereplő Dühöngő vadállatban van: „jönnek jobbról, jönnek balról, de senki se jön szemből”. Sosem álltam be sehova, nem állok be a sorba, hiába szeretnék ezt sokan.

További részletek a Magyar Nemzet augusztus 3-i, szombati számában.*

 

*mivel ezt a pártlapot régóta nem sűrűn olvasom,

nem tudhatom meg, mi a titka annak,

hogy ez a "komcsi, zsidó" stigmás üldözött fenegyerek

valahogy mindig lemezhez, színpadhoz, klubhoz (!) stb. jutott -

bár nincs kizárva, hogy ott is csak annyit árul el:

a tehetség áttör minden akadályon...

(N.J.)

LAST_UPDATED2