Payday Loans

Keresés

A legújabb

A balástyai gazdaság PDF Nyomtatás E-mail
Az anyaföldből növő fű, fa, virág
2013. június 25. kedd, 13:20

Kikerülte a piacot a balástyai gazdaság

Minden héten egy láda friss, szezonális biozöldséggel látja el szerződött vevőit egy kertészmérnök-agrármérnök házaspár Balástya melletti gazdasága.

Kissék balástyai tanyája a világszerte terjedő közösségi mezőgazdaság elvén működik. A közel százfajta zöldség a kereskedelmet kiiktatva jut el a tagokhoz, akik részt vállalnak a termelés költségeiből.

Át a csatorna hídján, a legelésző fekete lónál balra: így magyarázta el nemrég Kiss-Kovács Orsolya a pizzafutárnak, hogyan jut el az Évkerék Ökotanyához. Odatalált. A héthektáros tanyán a ló mellett juhokat tartanak, a házat komondor és mudi őrzi. Körül gabonafélék teremnek, nagy darabon lucerna, gyümölcsfák, fél hektáron homoktövis. A legfontosabb termelőerő mégis az öntözött zöldségkert, a másfél hektárnyi minősített ökogazdaság, amelyet évről évre bejelentve és szúrópróbaszerűen is ellenőriz az erre szakosodott szervezet, mintát véve a termésből. Dr.Kiss László kertészmérnök és Kiss-Kovács Orsolya agrármérnök négy éve él itt. – Fogyasztóként kerültünk kapcsolatba ezzel a gazdálkodási formával: friss zöldségeket szerettünk volna venni, amelyekről tudtuk, hol teremnek, olyan fajtákat, amelyek a piacon nem fordulnak elő – mondja a fiatalasszony. – Nem találtunk ilyen lelőhelyet, ezért is kezdtünk gazdálkodni. Hála istennek többen is csatlakoztak, akiket elláthattunk, és akiknek ugyanígy fontos volt ez a közvetlen, személyes kapcsolat. Hiába a kontrollpecsét, egy argentin bioalmáról nem biztos, hogy elhiszi az ember, tényleg az, aminek árulják.

Ilyen termelői-fogyasztói közösségek működnek Amerikában és Európában is. Franciaországban 2001-ben hozták létre az elsőt, ott már több mint kétezer ilyen klub létezik. Alapelvük, hogy azt ugyan nem lehet megjósolni, mibe kerül két hónap múlva a piacon a krumpli, de azt nagyjából igen, milyen költségei lehetnek az adott évben a gazdaságnak, amelyben meg lehet bízni. A francia mintát tanulmányozta a balástyai házaspár is. Szerintük ezt magyarul leginkább részesgazdaságnak lehet nevezni. A vevők valójában tagok, egyenlő arányban vállalnak részt a termelés költségeiből, és egyenlő arányban kapnak a zöldségekből. Egy szerződött időszak négy hónap, az épp termő zöldségekkel teli, hetente a megadott szegedi elosztóhelyre kivitt, egy család zöldségszükségletét biztosító dobozok ára, ha így nézzük, ötezer forint. – Ez tavasszal, amikor nagyrészt leveles zöldségek vannak benne, nyilván más értékű, mint nyáron, amikor szinte tombol a kert, és több minden jut bele – mondja László.

Franciaországban az ilyen méretű gazdaságok 60–100 családot látnak el, az ő közösségüknek is 60 tagja van – a Facebookon lévő Évkerék Ökotanya Zöldségközösségnek még több. Jellemzően 30 és 50 közötti családok, amelyek az aláírt szerződéstől függetlenül is fontosnak tartják ezt a kapcsolatot. A dobozátadás közösségi esemény: sokan segítenek dobozt pakolni, fotózzák a zöldségeket. Orsit az egyikük megtanította horgolni, nemrég babaruhákat kapott, egy anyuka pedig fürdetőkáddal állított be hozzájuk, mondván, nekik most erre lesz szükségük. Olykor eljönnek a kertbe is, segíteni, mert amikor „tombol a kert", a házaspárnak és olykor idénymunkásainak reggel öttől este tízig munkát ad.

– Vannak, akik ugyanúgy kötődnek a földhöz, mint mi, és tisztában vannak azzal, milyen felelősség a termelés. Előfordul, hogy két család fizet egy dobozért, és vannak ínyencek, akik szeretnek friss alapanyagból finomságokat főzni, újdonságokkal kísérletezni. Eddig én kerestem recepteket az egy-egy dobozban lévő zöldségekhez, az idei évtől a közösség receptblogot indított. Végigfőzik és le is fényképezik az eredményt. Kiderült, hogy például a cékla levelét bele lehet vágni salátába, de ha hirtelen megpároljuk, fokhagymával, citromlével köretnek is jó – vázolja a közösséget összehozó szempontokat Orsi.

Kísérletezni ők is szeretnek: a gazdaság jelenleg mintegy 150 fajta zöldséggel foglalkozik, ebből azonban csak közel 100 fajta az, ami a zöldségdobozokba kerül hétről hétre, dobozonként 8-10-féle. A többi újdonság, amelynek még ki kell tapasztalni az ízét, tulajdonságait. – Nemcsak a hagyományos sárgarépa, krumpli, hagyma kerül a dobozokba, hanem a magyar konyhakultúrában kevésbé ismertek is: édeskömény, mángold, batáta, tavaly volt okra is. Ezt világszerte többen ismerik, mint az ízben hozzá hasonló paprikát – mondja László, aki leszögezi: nem vegetáriánusok. Ő például a mángoldos-húsos tekercsben bízik.

Van még egy fél állása, és tavaly kiderült, hogy ez szükséges is. Bár az év fordulója után a szerződött partnerek 95 százalékban ugyanazok maradtak, akik tavaly, tehát megéri folytatni, még néhány évnek el kell telnie ahhoz, hogy kiderüljön, tényleg teljes egészében el tudja-e tartani a családot a gazdaság. A cél természetesen ez lenne.