Erdélyi József
Élősdiek
Azt hiszi a rüh, a tetű, valamint a bolha, hogy ő az úr, s hogy az ember alsóbbrendű, szolga.
Azt hiszi a szúnyog is, hogy azért van a fajta, hogy ő éljen, élősködjön, szaporodjon rajta.
Arravaló az ember, hogy vérével adózzon, s arravaló a keze, hogy későn vakaróddzon.
Mind azt hiszi, hogy az ember Gyalázatos féreg, s mondhatatlan aljas eszköz kezében a méreg.
Azt hiszi a poloska is, nagy-elbizakodva, s ha üldözik, bizonyára, fel van háborodva...
(1940
*
Élősködő
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az élősködő vagy parazita (régiesen: élősdi) egy másik faj, (a gazdafaj) egyedeinek testében vagy testfelszínén él, és annak testéből táplálkozik. A gazda testének belsejében élnek az endoparazita, a test felszínén pedig az ektoparazita fajok. Egyes endoparaziták a gazda egy-egy sejtjén belül élnek, ezek intracelluláris paraziták. Az élősködők tanulmányozásával a parazitológia foglalkozik.
Növényeknél beszélünk holoparazitáról vagy teljes parazitáról (teljes élősködőről), amelyik másodlagosanfotoszintézis nélküli életmódot folytat, illetve hemiparazitáról vagy félparazitáról (félélősködőről), amelyik fotoszintetizál, de a gazdanövénytől is szív el erőforrásokat.
Léteznek fakultatív és obligát paraziták, aszerint, hogy a parazita életmód mennyire kötelező az élőlényre nézve.
Átvitt értelemben, erősen pejoratív jelleggel a másokat kihasználó embert is élősködőnek mondják.
A parazitizmus a fajok közti kölcsönhatások egyik formája, a fajokat azonban egy adott élőhelyen konkrét populációk képviselik. A különféle populációk közt sokféle kölcsönhatás lehetséges, ilyen például ragadozó-préda, a parazita-gazda, a parazitoid-gazda, valamint a szimbionta partnerek közti kapcsolat. A fajok közti kapcsolatok ilyen csoportosítása nyilván csak egy közelítés, a természetben átmeneti formák és az egyes kategóriákba be nem sorolható életmódok is megfigyelhetők.
Két élősködő rák: számukra ez a hal a gazdaegyed, ami habitat, táplálékforrás és természetes ellenség is egyben.
Az élősködő életmód
Az élősködő az életciklusának jelentős részét a gazdaegyeden (gazdaegyedben) éli, abból táplálkozik, csökkenti annak túlélési és szaporodási esélyeit (tehát virulens), esetleg tünetekkel jellemezhető betegséget is okozhat (tehát patogén is lehet). Az élősködők rendszerint nem ölik meg a gazdát. A parazita-gazda kapcsolat tehát hosszas, „intim”, egyedi kapcsolat.
A gazdafaj típusa szerint megkülönböztetünk növényi és állati élősködőket.
Növényi élősködők például a lepkék, hiszen lárváik, a hernyók, rendszerint egyetlen növényegyeden fejlődnek. A növényi élősködők populáció-növekedését főként nem maga a gazdanövény, hanem parazitoidok és ragadozók korlátozzák.
Állati élősködők például a bélférgek és tetvek, hiszen rendszerint ezek is hosszan kötődnek a gazdaegyedhez. E kapcsolat szorosabb, mint a növény-növényi élősködő kapcsolat, mert populáció-növekedésüket leginkább a gazda védekezési reakciói limitálják. Az állati paraziták számára a gazdaegyed élőhely, táplálékforrás és természetes ellenség is egyben.
Közvetlen fejlődési ciklust mutatnak azok az élősködők, melyek teljes fejlődési ciklusukat meg tudják valósítani egyetlen gazdafajon élve. Ilyenek például a tetvek. Sok parazita mutat közvetett fejlődési ciklust, e fajok különböző fejlődési alakjai különböző gazdafajokban fejlődnek. Ilyenek például a Plasmodium, a galandférgek, és a buzogányfejű férgek. Esetükben köztigazdának hívjuk azt a fajt, amelyben az ivartalan fejlődési folyamatok zajlanak, és végleges gazdának hívjuk azt, amelyben az ivaros fejlődési folyamatok zajlanak. A harmadik lehetőség, hogy a faj egy bizonyos életszakaszában nem függ semmilyen gazdaszervezettől, hanem például a talajban fejlődik (pl. orsóférgek, ostorférgek). Sok rovar csak a lárvaként folytat élősködő életmódot (például a növényélősködő lepkék és gubacsdarazsak, vagy az állati élősködő selymes döglégy), más rovarok viszont csak kifejlett korukban élősködnek, mint a Carnus hemapterus és a kullancslegyek.
Parazitizmus-szimbiózis átmeneti formák [szerkesztés]
Két faj közötti kapcsolat természetesen nem minden időszakban és nem minden élőhelyen azonos jellegű. Elképzelhető, hogy egy növényfaj és a gyökereihez kapcsolódómikorrhizagombák kapcsolata szimbiózisnak bizonyul egy szárazabb időszakban vagy szárazabb élőhelyen, amikor a gombák által szolgáltatott többlet vízmennyiségnagy érték a növények számára, és ugyanez a kapcsolat parazitizmus jellegű máskor vagy máshol, bőséges vízellátás esetén.
Néhány ismert élősködő
Egy trópusi békán élősködő légylárva
Élősködő gombák
Ajellomyces (emberen)
Anyarozs (rozson)
Coccidioides (emberen)
Cochlonema verrucosum (amőbában)
Cordyceps (rovarokon), (gombákon)
Cryptococcus (emberen)
kisspórások (Microsporidida), köztük pl.: Nosema apis (háziméhben),
Encephalitozoon cuniculi (rágcsálókban és házinyúlban)
Pneumocystis carinii (emberi tüdőben)
Növényeken élősködő növények
Aranka fajok
Fehér fagyöngy
Kónya vicsorgó
Sárga fagyöngy
Szádorgó
Állatokon vagy emberen élősködő állatok
Ázsiai méhatka
Bagócslegyek
Bolhák
Buzogányfejű férgek
Carnus hemapterus
Cymothoa exigua
Entamoeba histolytica
Féregatkák
Galandférgek
Haltetvek
Kandiru
Kullancsok
Lapostetű
Májmétely
Nyálkaspórások
Legyezőszárnyúak
Orratkák
Orsóférgek
Rágótetvek
Ruhatetű
Rühatkák
Selymes döglégy
Szőrtüszőatkák
Toxoplasma gondii
Tetvek
Trichina
Vaksi méhtetű
Vérmételyek
Fehér fagyöngy (Viscum album), növényeken élősködő növény
Irodalom
Kotlán S, Kobulej T. 1972. Parazitológia. Mezőgazdasági Könyvkiadó. p. 503.
Kassai T 2003. Helmintológia: az állatok és az ember féregélősködők okozta bántalmai. Medicina, Budapest. p. 368.
Molnár VA 2001. Élősködők és korhadéklakók: a növényvilág vámpírjai. Élet és Tudomány, Sulinet.
Rózsa L 2005. Élősködés: az állati és emberi fejlődés motorja. Medicina, Budapest. p. 318.
*
http://en.wikipedia.org/wiki/Benjamin_Franklin
Zsidók Amerikában
[...] Több mint 1700 éve a zsidók ajvélkodtak szomorú sorsukról hogy száműzöttek lettek hazájukból, amit Palesztinának képzelnek. De uraim, a világ ingyen adta nekik ezt a földet? Mert akkor is találnának valami okot, hogy nem térnének vissza. Miért? Mert ezek vámpírok, és vámpírok képtelenek élni más vámpírokon. Képtelenek megélni egymás között. Nekik más népek kellenek nem a saját fajtájuk. Ha nem zárják ki önök az Amerikai Egyesült Államok alkotmányából, (a zsidókat) akkor kevesebb, mint 200 év múlva ide fognak rajozni oly nagy számban, hogy ők fognak dominálni, felzabálják földeinket, kormányunkat megváltoztatják, amiért amerikai népe ontotta vérét, áldozta életét, földi vagyonát, és veszélyezteti fogják szabadságunk. Ha nem rekesztik ki a zsidókat ma, akkor 200 éven belül leszármazottjaink lesznek a zsidók ragszolgáik, míg ők bankjaikban megelégedetten számolják pénzüket kezeiket dörzsölve. Figyelmeztetem önöket uraim, ha nem zárják ki a zsidókat örökre, akkor az önök unokái fognak bennünket átkozni sírjaink hantja alatt.
Benjamin Franklin,
az alkotmány konvención 1787-ben az amerikai Philadelphiában.
*
József Attila
A SZENT JOBB ÜNNEPÉN
Keresztények, ti hajtsatok fejet - A mai nap az örökéltü Szent Jobb Malasztja száll s a hívő lelkeket Megedzi. Zengjen zsoltárunk - ott fent jobb
Lesz élni majd, ha bús fejünk felett Az Úr hatalmával vigyáz a Szent Jobb - Oh áldjuk, áldjuk százszor e kezet S emelkedjünk fel Krisztushoz, ki lent volt.
De ti, pogány ősöknek vérei Nagy daccal mégse szálljatok Neki - E kéz apáinkat halomra ölte
S Hadúr e népet akkortól veri, Mikor hitének gyáva lett örökre, Mikor e kéz erős hitünk kiölte.
1922. aug. 18.
Tóth Ferenc: Élősködők
https://www.youtube.com/watch?v=uzy7JZIf6JI
Juhász Gyula
Thonuzoba
Megyek meghalni, párom, jer velem, A német Isten nem lesz Istenem.
Az öreg Istent hittem eddig én, Ki mennydörög a magas ég ivén.
Az öreg Istent, akinek szeme Arany nyilával tűz e földre le.
A német Isten komoly és szelíd, De vasba önti harcos híveit.
Keresztje kard, oltára félhomály, Mennykő helyett a sípja orgonál.
A német Isten szőke idegen. Az öreg Isten jó uram nekem.
Ha magyar földön híve nem marad, Megyek pihenni magyar föld alatt.
Megyek meghalni, párom, jer velem, Föld ősanyánk ölébe csendesen.
|