Régi magyar ellenálló gyümölcsfajták
|
|
|
Borízű almaFája erős növekedésű, koronája nagy, kusza, szétterülő ágrendszerű. Korán fordul termőre, szakaszosságra hajlamos. Betegségekre és szárazságra egyaránt érzékeny. Gyümölcse középnagy, lapított gömb alakú, részaránytalan: „… kétféle. Egyik nagyobb, ennek fele szép piros, fele sárga, édes borízű, újig is szépen eláll. A másik apróbb…” (Lippai). Szeptember végén érik, utóérése novemberben fejeződik be. A gyümölcshús zöldesfehér, tömött, mégis leves, kiváló tésztaalma. Lippai Bálint-almának nevezi, Entz Ferenc Török Bálintnak, a borízű alma német fajtaneve Weinling, amely tulajdonképpen kelet-mediterrán eredetére utal. Metélőalma Fája terpedt, lapított gömb alakú, ágrendszere kissé kusza. Igen bőtermő. Vegetatív úton könnyen szaporítható. Márton Ferenc (1875) egy magánlevélben a következőket írja róla: „Ezen almát dugvány által szaporítják, mint a füzet. Magva nincs, csak maghártyája. Gyümölcse elég nagy, hosszúkás, csúcsos idomú, késő tavaszig eláll. Húsa puha, savanykás, tésztába kitűnő, nem könnyen rothad.dgabi
(2 szavazat) |
|
Kecskeméti vajalmaJúlius második fele és augusztus vége közötti idõben érik. Közepes nagyságú, néha
kisebb gyümölcsei elsõrendû piaci és háztartási, másodrendû asztali minõségûek.
Alakja hengeres-kúpos, majd tojásdad gömbölyû, szabálytalanul boltozódott. Bõre
vékony, sima, ragyogó fényes, sokszor egész felülete rikító pirossal van bemosva vagy
szelídebb pirossal belehelve, közben élénkebb pirossal szakadozottan csíkozva. Fehér
húsa a bõr alatt rózsaszínben játszó.
Fája erõs növekedésû, edzett, nem nagyon korán, de azután bõven termõ, sûrû lombozatú,
magas koronát alkot. Mindenféle alanyon jól díszlik. Közepes- és magas törzsû
fának, bokoralakú fának is alkalmas. Melegebb vidéken, homoktalajon kitûnõen terem.
Gyümölcsei jól állják helyüket a fán. Öreg hegyen található.dgabi
(2 szavazat) |
|
Leánycsecsű almaOktóberben szedhető, de kora tavaszig is jól eltartható fajta. Gyümölcse középnagy vagy nagy, hosszúkás, igen tetszetős küllemű. Héja vékony, fénylő felületű, alig viaszos, inkább száraz tapintású. Zöldessárga alapszíne a napos oldalon csak kevéssé pirosodik be. Húsa sárgásfehér, elég kemény, utóérő, közepesen leves, borízű, kellemesen fűszeresen savanykás. Fája magas koronát nevelő. Nedvességigényes, de védett fekvést kívándgabi
(2 szavazat) |
|
MetélőalmaMÁRTON FERENC azt írja, hogy a magyar Fűzalma tésztában kitűnő, nyomban megértjük, mi a LIPPAY munkájában olvasható Métetalma. Egyszerűen metélő alma, a métet a metélő szó régies, vidéki alakja. Hogy hajdan a szó is, az alma is szerte az országban ismeretes volt, bizonyítja kecskeméti használata. MOLNÁR IMRE 1883-ban Kecskemét gyümölcs-termelésének fejlődéséről írt cikkében ismerteti az akkor még Kecskeméten is termesztett Métetalmát, amelynek ott Metett alma a neve, hófehér, napos oldalán áttetsző kárminpiros. Mint a föntiekből kiderül, középkori Fűzalmánk egyéb néven is ismeretes volt az országban, nevezték Magotlan almának, Métet almának is. Ha pedig valaki azt kérdi, hová lett, a feleletet megtalálja LIPPAY munkájában, ahol a Métetalma után olvashatja a Fontosalma nevét. Ez ott bukkan fel először s szintén tésztába való alma, de nagyobb s szebb a Fűzalmánál, és idővel visszaszorította.dgabi
(1 szavazat) |
|
Páris almaLegalább 3 dologra lehetnek büszkék, netán gőgösek is a derék gegesiek. A templomukra, az iskolájukra és az almájukra. A piros almájuk bőséggel és alkalmasan volt termeszthető e tájon, és egyes régi írások szerint ez a piros párizs nevű gyümölcs Marosszék hajdani címerében is helyet kapott. Miképpen a gegesiek szívében is lett hely számára, hisz a nagyon magasan fekvő falu ennek a termesztésére igen rászokott.
Marosszéki piros páris,
Oly piros az én rózsám is,
Szép az alma az ágtetőn,
Még százszor szebb a szeretőm!
dgabi
(1 szavazat) |
|
Pázmán almaPázmán alma (Török muskotály):
A Felvidék termékeny völgyeiben különféle névvel illetett fajta. Valószínűleg kis-ázsiai (balkáni), török eredetű. Szeptember végén szedik, októbertől késő tavaszig fogyasztható. Gyümölcse nagy vagy középnagy, gömbölyded, kissé ferdén nyomott. A gyümölcs héja vastag, érdes felületű, igen viaszos. Húsa zöldesfehér, leves, édes-borízű, savanykás, kellemesen fűszeres.
Fája erőteljes, gyors növekedésű, edzett és télálló, koronája terebélyes, kuszált ágrendszerű.
Korán termőre fordul, de gyengén terem. Betegségre elég érzékeny. Két változata a Sárga pázmán és a Zöld pázmán alma.
Lippai és Angyal szerint a Boszmán vagy Boszniai alma is a Pázmán alma.dgabi
(1 szavazat) |
|
Pónyik almaAlakja aszimmetrikus, lapított gömb. Húsa fehéres-halványzöld, kemény, hasadós. Szedéskor az íze édes-savas, jellegzetes aroma nélkül. Az aromája utóérés során alakul ki. Az egyik legtöbbre becsült fajta.dgabi
(2 szavazat) |
|
Sikulai almaSzeptember közepén, végén szedhető, friss és/vagy konyhai étkezési és ipari célra (lé- és sűrítmény-gyártás) alkalmas fajta.dgabi
(1 szavazat) |
|
Szentiváni almaA kisebb termetű, jó ellenálló képességű szentiványi almát nem csak piros, ízes terméséről ismerték öregjeink. Jókai Mór Kertészgazdászati jegyzeteiben a türelmetlen kertésznek ajánlja, aki rögtön sikert akar elérni:”Akinek a talaja két-három lábnyi mély, azon alul kő, vagy kavics, az ültessen a kertjébe birs alanyra nemesített körtét és szentiványi alma alanyra nemesített almát és azokat nevelje törpére, az alsó ágaikat meghagyva s visszametszéssel igazgatva. Ilyen törpe csemetéket bőven lehet kapni minden állami (különösen a budai) gyümölcsfaiskolákban, Unghváry ceglédi fanöveldéjében, az alcsúti főhercegi kertészetben, Légrády nádorkertjében, Petz Árminnál és minden uradalmi faiskolában. Az ilyen törpe gyümölcsfa aztán már az elültetés utáni évben hoz gyümölcsöt, s azontúl minden évben terem, amennyi csak az ágain elfér”.dgabi
(1 szavazat) |
|
Szercsika almaSzercsika, Nemes S., Szabadkai S., Szegedi S., almafajta; valószínűleg a Dráva mellékéről terjedt el. Dec.-jan.-ban érik, középnagyságú gyümölcse kissé lapított, zöldessárga, napos oldalán élénkpiros, zsíros tapintású. Sárgásfehér húsa borízű, kevéssé lédús. Igen jól szállítható és raktározható. Fája erős, edzett bőtermő. Meleg fekvésben, tápdús. kissé nyirkos talajban fejlődik jól, vad alanyra oltva, mint félmagas- v. magastörzsű fa.dgabi
(2 szavazat) |
|
Batul almaA batul alma október elején szüretelhető hungarikum. Erdélyből került hozzánk. Telepítsük házikertünkbe! Kiváló, zamatos téli alma.
A fa koronája sűrű lombozatú, gömb alakú. Levelei közepes méretűek tojásdadok, fénylő zöldek.
Gyümölcse középnagy vagy kicsi (100gr.), jellegzetesen zöldessárga, a napos oldalon piruló, szinte teljesen gömb alakú, Szakaszosan érik. A gyümölcs jellegzetes zamatú, üdén savanykás. Friss fogyasztásra javasolt, hűvösben akár tavaszig jól tárolható.
Kelet-magyarországi eredetű, a Maros mentén terjedt el. Feltehetően a Bihar közeli Batur apátság gyümölcsöskertjében termesztették, 1003-1172 között. Ez a név eredetének egyik kézenfekvő magyarázata. Francia szakemberek is méltatták a fajták. A Jonathan megjelenése előtt uralkodó fajtának számított. A 19-20. század fordulóján jelentősége visszaesett. Ma már leginkább őstermelők és hobbikertészek termesztik.dgabi
(1 szavazat) |
|
Árpával érő körteAz Árpával érő körte már több mint ötszáz éves múltra tekint vissza. Szikszai Fabriczius Balázs így tesz róla említést: Arpaual érő kortueli. Lippay pedig ezt írja róla a Posoni kert című könyvében: ,,Árpával érő, sárga kerekded, valamennyire kásás, nem tart sokáig.” Igénytelen, mindenütt jól megterem.
Érési ideje: június végén, július elején érik, tehát az árpával egy időben.
Gyümölcse: kicsi, megnyúlt, szabályos körte alakú, színe citromsárga, napos oldalán aranysárga. Kocsánya igen hosszú, terméshéja vékony, sárgászöld, a napos oldalon kissé vörhenyes. Húsa fehéres, félig olvadó, gyengén illatos, állománya igen ikrás, kellemesen édeskés ízű. Húsában a kősejtek kicsik, alig észrevehetőek. Szotyósodásra hajlamos, ezért nem tartható el sokáig, tehát frissen, egyenesen a fáról kell megenni.
Porzói: Vilmos, Giffard vajkörte.
Fája edzett, erős, buja növekedésű. Laza, terebélyes koronájú, nagytermetű fát nevel.dgabi
(2 szavazat) |
|
|
