Amit a lenről tudni illik…

A len a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályában a lenfélék (Linaceae) családjának névadó nemzetsége mintegy 230 fajjal.

Az emberiség ősi kultúrnövénye, már az ősember is felhasználta a vadlen rostját és magját. Egy amerikai, grúz és izraeli kutatókból álló csoport több mint 34 ezer éves lenszálakat fedezett fel a mai Grúzia területén egy barlangban, és ezekről megállapították, hogy a vadon növő lenből zsineget vagy kötelet készíthettek.

Az egyiptomi múmiákat lenvászonba göngyölték. Egyiptomból a len Indiába is elkerült, ahol már a pamut elterjedése előtt felhasználták. A régi görögök is ismerték: magjából táplálékot, rostjából ruhát, köteleket, hálót készítettek. 

A rómaiak a Tiberis folyó mentén termesztett lenből tunikákat készítettek. A középkorban a lentermesztés már egész Európában elterjedt. A 19. század elején komoly lendületet adott európai termesztésének a napóleoni háborúk kontinentális zárlata, amely a tengerentúli országokból származó textilnyersanyagok behozatalát is megakadályozta. Magyarország területére a római hódítások nyomán, i. e. 34-ben jutott el.

A modern lenipar akkor fejlődött ki, amikor Philipp de Girard 1814-ben szabadalmaztatta a len nedves fonását. Ő alapította Párizsban az első lenfonó gyárat.

A Magyarországon honos fajok:
• Házi len 
• Árlevelű len 
• Borzas len 
• Sárga len 
• Pilisi len 
• Békalen 

A lenrostokat a lennövény szárából nyerik. 70-120 cm magas, világoskék vagy fehér virágú. Egynyári növény, 90-120 napos vegetációval. Vetés április eleje, május vége. Szára egyenes és merev. 3 fajtája van: rostlen, olajlen, kéthasznú len. 

A lenkóró elsődleges megmunkálása 

1. Nyüvés (betakarítás): a kórót gyökerestől kihúzzák a földből
2. Gubózás: a magok eltávolítása, többnyire a nyüvéssel egyidejűleg a betakarításkor elvégzik
3. Áztatás: a fás részek fellazítása
4. Tilolás: a fellazult fás részek rostról való eltávolítása
Az áztatási eljárás módja szerint harmat-, illetve vízázott lent készítenek. Vízben történő áztatáskor baktériumok végzik el a fás részek fellazítását. Az áztatás 3-7 nap alatt megy végbe. Az áztatást követően a lenkévéket sátor formájú kúpokban napon szárítják. A len színe világos sárgás színű lesz. Harmaton történő áztatáskor a lent a betakarításkor rendekben a földön hagyják, ahol néhány hét alatt a korai harmaton szaporodó gombák lazítják fel a fás részeket. A harmatázott len színe világos szürke. Az erősen időjárásfüggő áztatási módszer miatt a szín gyakran változik sötétszürkétől a vöröses színig.

A tilolást lenturbinán végzik. A turbináról kapott hosszú szál a tilolt len. A rövid szálú tilolási kócot tisztító gépsoron a pozdorja nagy részéről megtisztítják, és alacsonyabb értékű font termékek előállítására alkalmas formába hozzák. Ez a tilolt kóc.

Textilipari felhasználása:

A lent szép fénye, hűvös tapintása, nagy szakítóereje, rugalmassága, könnyű fehéríthetősége és színezhetősége teszi kedvelt textilipari nyersanyaggá. A legkülönbözőbb rendeltetésű szövetek készítésére használják, a vékony batiszttól a könnyű ruházati szöveteken át a nehéz műszaki szövetekig. 
Közkedvelt háztartási célú felhasználásra(abrosz, szalvéta, lepedő, takaró), valamint dekorációs, bútoripari és kárpitosipari szövetek gyártására. Az ún. féllen szövetek pamut lánc- és len vetülékfonalakból készülnek. Jellegzetes felhasználási területük a háztartási törlők, és olcsóbb lentartalmú szövetek. 
Nagy szilárdsága miatt díszletvászonnak, nagyméretű festményekhez festővászonnak használják.
Talpvarrócérnától egészen a finom sebvarró fonalakig kiterjedten alkalmazzák.

Magyarországon lenfonalat a Hungaro-Len Fonalgyártó és Szolgáltató Kft. gyárt.Ennek a fonalnak a felhasználásával a Coats Magyarország Kft. állít elő speciális varrócérnákat különféle alkalmazási területekre.

A gerebenezésnél keletkező gerebenkóc kártolt vagy fésült fonási eljárással feldolgozható és ebből nehezebb szövetek készíthetők.

Lenmag

Hinnék-e, hogy az aprócska lenmagot már több mint 3300 éve ismerik, sőt, kifejezetten gyógyhatása miatt termelik?
Pedig igaz, a Kr. e. 14. századi egyiptomi sírkamrákban is találtak a halottak mellett ilyen magokat, mert fontosnak tartották, hogy a túlvilági úton sok más lényeges táplálék mellett ebből is kijusson a holtaknak.
Valamivel később, de még mindig időszámításunk előtt 500 környékén Hippokratész említi meg a lenmagot, ekkor már egyértelműen gyógyhatásáért kedvelt növény, az orvosok legfőbb példaképe hurutos tünetekre és hasmenés ellen használta.

Érdekes kettősség ez a növénytől: napjainkban ugyanis épp azért kedvelt összetevő a fogyókúrázók étrendjében, mert tisztítja a bélrendszert, segíti az emésztést és ezáltal gyorsítja a bélmozgást, vagyis például rostszegény életmód esetén nemhogy ellenszere a hasmenésnek, éppenhogy segíti ezt a folyamatot.

A lenmag héja is fontos az ember számára: a benne lévő ásványi- és ballasztanyagok az emésztőrendszer működéséért felelősek. Ez a tulajdonsága is hozzájárul a diéta sikeréhez, de más pozitív hatása is van, ha beépítjük a fogyókúra folyamatába. Mivel gyorsítja az anyagcserét, a zsírégetés is hatékonyabb tempóra vált, a benne lévő nyálkaanyag pedig a gyomorba érve megduzzad, ezáltal teltségérzetet ad, csökkenti az étel utáni vágyakozást.
Fogyasztható egészben, de akkor legalább tízszeres mennyiségű vizet kell hozzá meginni, frissen őrölve és müzlibe kevereve a szervezet könnyebben hasznosítja a benne lévő jótékony hatóanyagokat, darálva vagy kipréselve pedig salátához, vagy túróba adagolva fogyasztható. Olaját fűszerként is használhatjuk, de teaként is javasolják, egészben vagy őrölve legalább fél órán át kell főzni.
A lenmag rendkívül nagy mennyiségben tartalmazza a szervezetre jótékony hatású omega-3 zsírsavakat, a linolén nevű zsírsavból például többszörösét tartalmazza annak, mint amennyit a szójában, a tökmagban vagy a dióban találunk, és amely a szervezet működéséhez elengedhetetlen fontosságú, de saját magunk nem tudjuk előállítani, ezért kell kívülről pótolni.