Fogalomtár http://www.geocities.com/allamszocializmus/
Valamennyi fogalom rövidítés nélkül, teljes alakjában található meg. A rövidítéseket és feloldásukat ld. itt. A többtagú kifejezések közül azokat, amelyeknek második tagja önálló fogalomnak tekinthető, a második tag betűrendi helye szerint soroltam betűrendbe. Pl. az alkotmány szó alatt található a népköztársasági alkotmány; a címer alatt a Kossuth-címer, Rákosi-címer; a munkanélküliség alatt a rejtett (kapun belüli) munkanélküliség stb. Azok a többtagú kifejezések, ahol a második tag nem önálló fogalom, az első szó betűrendjében találhatók a listán (Központi Bizottság, földigénylő bizottság nem a bizottság szó alatt található!).
A fogalmak magyarázata jelenleg még nem kész; bővülése folyamatosan zajlik – bár az utóbbi három évben nem sok minden változott… J
Legutolsó frissítés: 2008. december 28.
10 pont (14, 16 pont) – 1956 okt. 22-én az egyetemi hallgatók által megfogalmazott követelések neve. Mivel különböző változatai is vannak, azokban a pontok száma nem egyezik meg. A követelések négy csoportja a következő volt: külpolitikai; belpolitikai; gazdasági-társadalmi; végül a nemzeti ünnepekkel és jelképekkel kapcsolatos pontok.
III/III csoportfőnökség – a Belügyminisztérium egyik szervezeti egysége, amely az állambiztonságot jelentő III. Főcsoportfőnökség részét képezte. A ~ foglalkozott a belső ellenség megfigyelésével és ellenőrzésével (a „belső reakció és szabotázs” elhárításával). A III. Főcsoportfőnökség 1962-ben jött létre a BM II. (Politikai Nyomozó) Főosztályából, amelyen belül a III/III elődje a II/5 osztály volt.
ágazati szerkezet – a gazdaság szektorainak részesedése a nemzeti termékből. Vizsgálják nemzetgazdasági szinten (mezőgazdaság, ipar és tercier szektor), valamint ezeken belül is (pl. iparon belül nehéz-, könnyű- és élelmiszeripar termelési értékének százalékos aránya)
agitáló brigádok – a kádári téeszesítés idején a parasztok meggyőzésére a falvakat járó propagandisták elnevezése. Első bevetésükre 1958 dec.-ben került sor, s 1961 elejéig feladatukat sikerrel teljesítettek.
agrárolló – közgazdasági fogalom, amely olyan cserearány-romlásra (lásd ott) utal, ami országon belül, az ipar javára és a mezőgazdaság kárára zajlik le (ugyanannyi mezőgazdasági termékért cserébe kevesebb iparcikket lehet kapni). Ha ez a folyamat éppen megindul, az agrárolló „nyílik”, ha ezzel ellentétes folyamat zajlik, akkor pedig „zárul”.
aki nincs ellenünk, az velünk van – a kádárizmus egyik alapvető elve, mely megfordította az eredetileg Rákosi által megfogalmazott jelszó értelmét. Lényege: a puha diktatúra csak a rendszer ellen ténylegesen fellépőket tekinti potenciális ellenségnek, s a politikai rendőrség már nem az egész társadalmat ellenőrzi és tartja nyilván, hanem csak ezeket az elemeket.
aki nincs velünk, az ellenünk van – Rákosi Mátyás jelszava, amely kifejezte, hogy a diktatúra az egész társadalom feletti teljes kontrollt kívánja fenntartani és megköveteli mindenkitől a rendszerrel való azonosulást is. (Nem tapsolni életveszélyes.)
alapszervezet – a(z állam)párt, ill. az egységes ifjúsági szervezetek (DISZ, KISZ) legkisebb (helyi) alkotóeleme, amelynek még önálló vezetése van. Az ~ lehetett munkahelyi vagy lakóhelyi.
albérlet – eredeti jelentése szerint olyan bérlet, amit már szintén bérlőtől (a főbérlőtől) béreltek. Ha a bérletet több bérlő vette igénybe, társbérletnek nevezték. (Ez esetben külön szobák, de közös konyha és mellékhelyiség voltak a társbérlők használatában.)
Alkotás – a Magyar Művészeti Tanács folyóirata 1947-48-ban. Szerkesztője Kassák Lajos volt.
alkotmány – alaptörvény. Magyarország első kartális („írott”) ~-a az 1949-es népköztársasági ~ volt (1949.: XX. tv., 1949 aug. 18.). Ez lényegében a szovjet alkotmány fordítása volt. Több apró módosítása mellett két jelentős módosításáról beszélhetünk: az 1972.: I. tv. (1972. ápr. 19.) már sajátosan magyar jogszabály volt (kádári ~). A rendszerváltással elfogadott ún. köztársasági ~ (1989.: XXXI. tv., 1989. okt. 17-20.) formailag szintén a korábbi szöveg módosítása volt, bár gyökeresen megújította azt. Az 1990-es választások utáni első nagy módosítást az 1990. évi XL. tv. hajtotta végre
alkotmányeskü – köztisztviselők, közhivatalnokok esküje, amelyben vállalják, hogy az állam alaptörvényeinek megfelelően látják el feladatukat. A diktatúrában különös jelentősége volt az egyházi személyek ~-jének. Ezt a kisebb felekezetek lelkészei már 1948-tól megtették, a katolikus papok azonban csak 1951-től (majd a forradalom után 1959-től) voltak erre hajlandóak.
Alkotmányjogi Tanács – lényegében a mai Alkotmánybíróság elődjének számító szervezet a késő Kádár-korban. Az országgyűlés választotta a képviselők közül a tagjait. Felállítását az 1984.: I. tv. rendelte el. Az ~ érvényteleníthette az alkotmánnyal ellentétes rendelkezéseket (kivéve az országgyűlés, Elnöki Tanács és Legfelsőbb Bíróság döntéseit), de nem fordulhatott hozzá minden állampolgár, csak megyei vagy országos szervek vezetői
államforma – a politikai berendezkedés alapvető módja. Lehet monarchia (királyság, császárság, fejedelemség stb.) vagy köztársaság. Ezeket tovább lehet bontani aszerint, hogy demokratikus, autoriter vagy diktatórikus berendezkedés jellemzi (pl. alkotmányos vagy abszolút monarchia; parlamentáris vagy szocialista-/népköztársaság); továbbá egyéb szempontok alapján (pl. szövetségi köztársaság). Magyarország 1946-ig (király nélküli) királyság volt; az 1946.: I. tc. (1946. jan. 31.) az államformát köztársasággá változtatta. Az 1949-es alkotmány vezette be a népköztársaságot, amit az 1989-es alkotmánymódosítás ismét köztársaságra változtatott.
államfő – az állam élén álló személy, aki a főhatalmat gyakorolja. Államformától függően lehet király, kormányzó, (köztársasági) elnök vagy akár egy kollektív testület elnöke is. Magyarországon 1946-49 közt és 1989 óta köztársasági elnök az ~, 1949-89 közt az Elnöki Tanács (mint kollektív államfői testület) elnöke volt az ~. 1944-46 közt szerepét a Nemzeti Főtanács (lásd ott) töltötte be. Hazánk 1946 utáni államfőit ld. a Ki micsoda? részben.
Állami Egyházügyi Hivatal – minisztériumi ranggal felruházott országos hatáskörű szerv, amely a vallási és egyházi ügyekkel foglalkozott az államszocializmus idején. 1951-ben jött létre, az 1956-os forradalom után átmenetileg megszűnt. 1959-ben alakult újjá, s 1989-ben véglegesen megszüntették.
állami gazdaság – olyan mezőgazdasági cégforma, amely állami tulajdonban van. 1945-ben, a földosztás után jöttek létre az első ~-ok, melyeket 1948-49-től mint a „köztulajdon” letéteményesét, a rendszer kiemelten támogatott. (Ez azonban nem zárta ki azt, hogy a beszolgáltatás (lásd ott) terén ne kezeljék őket kulákokként). 1989-ig fennmaradt a megkülönböztetés a tsz-ekkel szemben, mert a „szövetkezeti tulajdon” alacsonyabb fokúnak számított az államszocializmusban.
Állami Tervbizottság – az Új Gazdasági Mechanizmus (lásd ott) leállítása (1972) után, 1973. jún. 29-én létrejött szerv, amely a gazdaság újra centralizálását irányította.
Állami Tervhivatal – a tervgazdálkodás (lásd ott) bevezetése előtt, 1947. jún. 11-én felállított hivatal, melynek célja a tervek kidolgozása, gyakori felülvizsgálata és végrehajtásának ellenőrzése volt.
államminiszter – lényegében a mai tárca nélküli miniszterhez hasonló funkciót betöltő kormánytag, aki a valamely kiemelt területen politikai munkát végez, de nem vezet külön minisztériumot. 1944–53 közt és 1956–65 közt tevékenykedtek.
államosítás – állami tulajdonba vétel, a magántulajdon állami kisajátítása. Egyes esetekben az állami tulajdonba vételt megelőzte az állami használatba vétel, máskor nem. Az iparban 1948–49 közt lényegében teljesen megtörtént az ~ (de már 1945–46 fordulóján elkezdődött). 1952-ben a lakóingatlanokat is államosították. A mezőgazdaságban csak részleges ~ történt (állami gazdaságok), a földek zöme szövetkezeti használatba került (1958–61 közt), majd egy része szövetkezeti tulajdon lett (1967-től). Megtörtént az ~ az oktatásban, tudományban és a kultúrában is, lényegében 1948–49 folyamán.
állampárt – olyan párt, mely a pártállam (lásd ott) egyetlen (vagy domináns) politikai szervezete. Szorosan összefonódik az állammal, de azt saját irányítása alatt is tartja. Magyarországon 1948-56 között az MDP, 1956-1989 közt az MSZMP volt az állampárt.
államszerződés (osztrák) – 1955. máj. 15-én aláírt nemzetközi szerződés, amely lezárja Ausztria 1945 óta tartó négyhatalmi megszállását. Ausztria független, egyben katonailag semleges állammá válik. Ezzel a szovjet csapatok is távoznak az országból, s a magyar békeszerződés értelmében ekkor Magyarországról is ki kellene vonulniuk. Az egy nappal korábban megkötött Varsói Szerződés (lásd ott) révén azonban továbbra is maradnak szovjet csapatok hazánkban.
államszocializmus – a kommunista hatalmi-uralmi helyzettel jellemezhető bő 40 éves periódus a magyar történelemben. A rendszer magát eleinte kizárólag kommunistának, később részben szocialistának nevezte. A demokratikus szocializmustól való megkülönböztetés miatt ezért ezt a négy évtizedet diktatórikus szocializmusnak, vagy ~-nak nevezzük. Utóbbi név utal arra is, hogy az állam és a párt ebben az időszakban összeolvadt egymással (lásd pártállam, állampárt).
Államvédelmi Hatóság – az önálló szervezetté váló politikai rendőrség hírhedt elnevezése. Jogelődje az Államvédelmi Osztály (lásd ott). Az ~ először a Belügyminisztériumon belül jött létre (BM ÁVH) 1948. szept.-ben, majd 1950. jan.-tól elvileg a Minisztertanács alá rendelt, önálló szerv lett, lényegében miniszteriális jogosultságokkal. 1953-ban ismét beolvadt a BM-be, de gyakorlatilag továbbra is önállóan tevékenykedett. Számos politikai koncepciós per, törvénysértés fűződik nevéhez (elődszervezeteiéhez szintén). Az ötvenes évek terrorának fő megvalósítója az ~ volt.
Államvédelmi Osztály – a Magyar Államrendőrség politikai osztályának neve 1946. okt.-től 1948. szept.-ig. Jogelődjei az államrendőrség Budapesti, ill. Vidéki Főkapitányságain működő Politikai Rendészeti Osztályok (lásd ott) voltak. Szinte kizárólag az MKP érdekeiért lépett fel és a politikai ellenfelekkel való leszámolás eszköze volt. Jogutóda a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatósága volt.
általános iskola – az alapfokú oktatást biztosító tanintézetek neve 1945 után. 8 osztályos képzést ad, szemben elődjével, a 4-6 osztályos elemi iskolákkal.
amnesztia – közkegyelem az elítéltek számára. Az ~ kihirdetésének joga az országgyűlés és az Elnöki Tanács kezében volt. Több típusát különböztethetjük meg. Létezik részleges és általános ~, politikai és köztörvényes ~, illetve egyes bűncselekményekre is korlátozódhat (pl. a tiltott határátlépésre vonatkozó 1957-es „hazatérési ~”). Fontosabb ~-k korszakunkban: 1953 júl.-ban a két évnél rövidebb időre elítélt (köztörvényes) elítéltek ~-ja (1953. évi 11. tvr.); 1959 ápr.-ban és 1960 ápr.-ban az 1956-os elítéltek kaptak részleges ~-t (1959. évi 12. tvr., 1960. évi 10. tvr.), majd az 1963. évi 4. tvr. általános ~-t hirdetett. Ennek ellenére a fegyveres felkelőkre ez nem vonatkozott; ők csak a „felszabadulás” (lásd ott) 25. évfordulója alkalmából kiadott 1970. évi 7. tvr. értelmében kaptak ~-t.
antiszemitizmus – zsidóellenesség. 1945. elejétől az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendeletekben számolta fel a zsidók jogait korlátozó régi szabályozást és a holokauszt túlélőinek erkölcsi elégtételt adott. A magyar társadalom ~-a jelentősen csökkent, bár a 40-es évek végén még előfordultak helyi atrocitások a zsidókkal szemben. 1949. után azonban a társadalmi ellentétek felszínre kerülését nem is engedték felszínre kerülni. Az MKP és MDP vezetésében jelentős arányt képviseltek a zsidók, amely fokozhatta volna az ~-t. Meglepő módon azonban szovjet példára épp ez a jórészt zsidó származású vezetés indított zsidóellenes kampányt 1953 elején. Sztálin halála után az új szovjet vezetés egyik követelése volt, hogy a „magyar származású” vezetők arányát növelni kell. Az 1956-os forradalom idején antiszemita jelenségekre csak elszórtan került sor és a hazai ~ ezután a rendszerváltásig meg is szűnt (felszín alatt maradt)
ár- és bérrendezés – kampányszerűen ismétlődő jelenség az államszocializmus idején
aranycsapat – az 50-es évek magyar labdarúgó sikercsapatának közismert neve. Az elnevezés az 1952-es helsinki olimpián szerzett aranyéremre utal. 1953. nov. 25-én Londonban először győzött idegen válogatott Anglia ellen brit pályán (ez volt az emlékezetes 6:3, az „évszázad mérkőzése”). Az 1954-es vb-n szintén döntőbe jutott válogatott azonban 3:2 arányú vereséget szenvedett az NSZK-tól. Ezután Budapesten utcai zavargásokra került sor; a tömeg szerint a pártvezetés „eladta” a meccset. A csapat tagjai számos privilégiummal rendelkeztek. 1956-ban anyagi okok miatt nem vettek részt az olimpián, de a csapat több tagja a forradalom után elhagyta az országot
arányosítás – az FKGP 1946-os törekvése, amelynek célja, hogy a közigazgatási (főispáni, alispáni, polgármesteri posztok stb. terén) és rendőrségi szervek vezetői közt a pártok nemzetgyűlési választási eredményeik arányában részesüljenek. Elsősorban Nagy Ferenc támogatta az ~-t miniszterelnöksége alatt. Ez volt az egyik oka, hogy az MKP megkezdte a hírhedt szalámitaktikát.
aranytojást tojó tyúk – Rákosi Mátyás egyik „tanmeséje”, amely szerint a lakosságnak el kell viselnie a nélkülözéseket annak érdekében, hogy a szocializmus felépülése gyorsabban történjen meg. („Nem szabad levágni az aranytojást tojó tyúkot.”)
árrendszer
Athenaeum
átlagbér-szabályozás – az új gazdasági mechanizmus (lásd ott) egyik eleme, amelynek értelmében a vállalatok az alkalmazottak fizetésének átlaga alapján fizettek adót. Ennek következtében alakult ki a kapun belüli munkanélküliség (lásd: vattaember).
autoriter – tekintélyelvű.
autoriter rendszer – a demokratikus és a diktatórikus berendezkedés közötti átmeneti berendezkedés, amelyben általában egy „erős kezű” vezető befolyása érvényesül
bajtárs
Baloldali Blokk –
barátsági és kölcsönös segítségnyújtási egyezmény (együttműködési??)
batyuzás
beadás lásd: beszolgáltatás
beat
béke-előkészítés
békekonferencia
békekölcsön
békepapi mozgalom
békés átmenet
békés egymás mellett élés
béketábor
Beneš-dekrétumok
bér- és jövedelem-szabályozás
beruházási ráta (felhalmozási hányad)
Beszélő
beszolgáltatás
betanított munkás
B-lista
Brezsnyev-doktrína
büdzsé lásd: költségvetés
büntető törvénykönyv
cenzus
címer (Kossuth, Rákosi, Kádár, népköztársaági)
cionista per
családi pótlék
csapatkivonás (szovjet)
csatlós országok
csecsemőhalandóság
Csemegi kódex
csendőrség
cserearány-romlás
Csillag
Csizma tér
Datis nuperrime
decentralizálás
deficit (külkereskedelmi)
demokratikus ellenzék
depolitizálás
deportálás
desztalinizáció
diktátor
dinamizálási program 1985
disszidálás
dogmatisták
Dolgozó Ifjúság Szövetsége
Dolgozók Egységfrontja
dolgozók iskolája
dotálás, dotáció
dunai vízlépcső
egalitarizmus
egyéni választókörzet
egyesülési kongresszus
Egyesült Nemzetek Szervezete
egyházpolitikai alapelvek
egypártrendszer
eladósodás
Élet és Jövő (később lásd: Reformátusok Lapja)
életszínvonal
ellenforradalom
élmunkás lásd: sztahanovista
Elnöki Tanács
első titkár ld. főtitkár
elszámoltatási bizottság
elvtárs
emberarcú szocializmus 1968
eocénprogram
esélyegyenlőség
esti oktatás / képzés / tagozat
Európai Iskola
falurombolás
fegyverszünet
fehérgalléros
feketevágás
felhalmozási hányad/ráta lásd: beruházási ráta
felnőttoktatás
felsőbíróság
felszabadulás
feltartóztatás (containment)
finlandizálás
fix / rögzített árak lásd: árrendszer
foglalkozás-szerkezet
fogyasztási és értékesítési szövetkezet
fogyasztói társadalom
fordított „hideg napok”
fordulat éve – hagyományosan az 1948-as évet jelentette, amikor a „szocialista fordulat” végbement Magyarországon. Ma már inkább a fordulat éveiről beszélünk (1947–49), amikor a kommunista diktatúra politikai és gazdasági struktúrája (pártállam, egypártrendszer, tervgazdálkodás) kiépült hazánkban
Forgószél-hadművelet –
Forint – 1946. aug. 1-jén bevezetett új pénznem. A teljesen elértéktelenedett pengőt váltotta fel. Értékálló, de nem konvertibilis fizetőeszköz volt. Stabilitását az árualap (aratás utáni gabonakészlet), a nyilasok által elhurcolt aranykészlet visszakapása, a mesterséges pénzszűke, az agrárolló kinyitása és – a bérek alacsony értéken tartása révén – a fogyasztás visszafogása biztosította
forradalmi bizottság
Fórum
főkegyúri jog
földet vissza nem adunk!
földigénylő bizottság
földműves-szövetkezet
földosztás
földosztó bizottság
földreform
főbérlet lásd: albérlet
főtitkár (első titkár)
Franklin
fridzsider-szocializmus
Fultoni beszéd
funkcionárius (párt~)
fusizás ld. maszekolás
Gazdasági Főtanács
gazdasági mechanizmus reformja ld. új gazdasági mechanizmus
gazdasági munkaközösség, vállalati ~ (gmk, vgmk)
gebinesek (szabadkasszások)
General Agreement on Tariffs and Trade (GATT)
gépállomás
GNP, GDP
Gulag
gulyáskommunizmus
Gyáriparosok Országos Szövetsége
gyártmányszakosodás a KGST-ben
gyermekgondozási díj (gyed)
gyermekgondozási segély (gyes)
gyorsított bűnvádi eljárás
hadsereg-fejlesztés
Haladás
Hálózat lásd: Szabad Kezdeményezések Hálózata
Hangya
hároméves terv I. II.
hatalmi ágak szétválasztása
hátralékos
Hazafias Népfront lásd: Népfront
hazai kommunisták
háztáji gazdaság
hektár
helyhatóság
hercegprímás
Hetes Bizottság
hiánygazdaság
hidegháború
hitoktatás, hittan (kötelező, fakultatív)
hódmezővásárhelyi iskola
hóhértörvény
hold
homogenizálási program (csehszlovák)
homogenizálási program (román) lásd: falurombolás
Honvédelmi Bizottság
Huszadik Század
Hűség Háza
Hüvelyk Matyi
Ideiglenes Intéző Bizottság
Ideiglenes Központi Bizottság
Ideiglenes Nemzetgyűlés
Ideiglenes Nemzeti Kormány
ideológia
Ifjú Gárda
igazolóbizottság
imperialisták
infláció
informátor
infrastruktúra
internacionalizmus
internálás
internálótábor
interpelláció
ipari tanuló
iparigazgatóságok
iparszerű mezőgazdaság
Irodalmi Újság
Írószövetség
iskolák államosítása
ítélőtábla
ius murmurandi lásd: morgás joga
izgatás (rsz.-ellenes)
járásbíróság
jegyrendszer
jóvátétel
júniusi (párt)határozatok
Jurcsek-rendszer
jus murmurandi lásd: morgás joga
kádárizmus
Kádár-rendszer
káder
káderfelelős
káderkiválasztás hármas elve
káderpolitika
kantonális állam
kapun belüli munkanélküliség lásd: vattaember
karhatalmisták
kártalanítás
kartárs
kartoték-rendszer
Katolikus Legényegyletek ...
Katonai Bizottság
Katonapolitikai Osztály (HM)
kékcédulás választás
keményvonalasok lásd: dogmatisták
kétfrontos harc
kétszintű bankrendszer
kettős árfolyam (forinté)
kettős jelölés
Ki a nép ellenségeivel a koalícióból!
Kiadói Főigazgatóság
kijárási tilalom
Kis Újság
Kisdobos
kisdobos
kisebbségvédelem
kisiparos
kiskereskedő
kisnyilas
kispolgár
kispolgáriság
kisvállalat
kitelepítés (politikai) (cs-i m., mo-i nm.)
klerikális reakció
klérus
kollektív bűnösség
kollektivizálás
Kominform
kommunista szombat
koncepciós per
kongresszus (pártkongresszus) MKP III., MDP I., II., III., MSZMP VII., VIII., IX., X., XI., XII., XIII.
kongrua: lelkészi illetmény
konszolidáció
konvertibilitás
kormány
kormányfő
Kortárs
Kossuth címer lásd: címer
Kossuth-díj
Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa
költségvetés
kötött terménygazdálkodás lásd: Jurcsek-rendszer
közellátási bűntett
középiskola
közhasznú munka
közkegyelem lásd: amnesztia
Központi Bizottság
Központi Munkástanács (Nagy-Budapesti)
Központi Vezetőség
köztársaság-ellenes összesküvés
köztársasági elnök
kriptokommunista
kulák
kuláklista
kultúrharc
Kúria
Külügyminiszterek Tanácsa
K-vonal
lajstromos választás lásd: választójog
lakosságcsere-egyezmény
laksűrűség
látszatkoalíció
Legfelsőbb Bíróság
Legfőbb Ügyész
legutolsó csatlós
legvidámabb barakk
levelező oktatás / képzés / tagozat
Lex Sulyok
lincselés
listás választás lásd: választójog
Magyar Állami Népi Együttes
Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szervezete (MEFESZ)
Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa
Magyar Forradalmi Honvéd Karhatalom
Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány
Magyar Ifjúság Népi Szövetsége (MINSZ)
magyar kérdés
Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ)
Magyar Művészeti Tanács
Magyar Nemzet
Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP)
Magyar Természettudományi Akadémia
Magyar Testvéri Közösség
Magyar Tudományos Akadémia (MTA)
Magyar Újságírók Szövetsége
Magyar Úttörőszövetség
Magyar-Amerikai Olajipari Rt. (MAORT)
Magyarok
málenkij robot
mandátum lásd: választójog
Maniu-gárdisták
Márciusban újra kezdjük! (MUK)
Marshall-terv
marxizmus-leninizmus
második gazdaság
maszekolás (fusizás)
materializmus (dialektikus és történelmi)
megszabadulás – a lásd: „felszabadulás” helyett újabban használt fogalom
megyei bíróság
megyei jogú város
mezőgazdaság-fejlesztési járulék
Minisztertanács lásd: kormány
Molotov-koktél
morgás joga (ius murmurandi)
moszkovita
mozgalmi dal
munkaegység
munkanélküliség (kapun belüli /rejtett ~ is!)
Munkára, harcra kész! (MHK)
munkásellenzék
munkásigazgató
Munkásököl, vasököl, oda sújt ahova köll!
Munkásőrség
munkástanácsok (üzemi, Központi, Országos)
munkatábor
munkaverseny
művelődési ház
művelődéspolitikai alapelvek
Művelt Nép
művi vetélés lásd: abortusz
M-vonal
Nagy Imre-vonal
nagykoalíció
négyes fogat
négyszázas lista
nemzetgyűlés
nemzeti bizottság
nemzeti demokratikus mozgalom
Nemzeti Főtanács
nemzeti jövedelem
nemzeti tanács (1956)
Nemzetiségi Statutum (Románia)
Nemzetközi Valutalalap (International Monetary Fund, IMF)
Nemzetőrség
neosztálinisták
népbíróság
Népfront (MNFF, MFNF, HNF)
népfrontbizottság
Népgazdasági Tanács
néphadsereg
népház
népi demokrácia
népi írók
Népi Kollégiumok Országos Szövetsége
népi-nemzeti ellenzék
népiskola
népköztársaság
Népművelési Intézet
néprajzi határok (nyelvi határok)
Népsport
Népstadion
Népszava
népszuverenitás
népügyészség
nivellálás
nómenklatúra
norma
normarendezés
nyereségelvonás
nyereségrészesedés
nyugdíj
olajár-robbanás
Olcsó Könyvtár
optáns
Opus pacis (Országos Béketanács Katolikus Bizottsága)
Országos Köznevelési Tanács
országos lista lásd: választójog
Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE)
Országos Munkástanács
Országos Tervhivatal (OT, OTH)
országgyűlés
osztályellenség
osztályharc
osztatlan oktatás (és osztott)
Öreg, „az Öreg”
ötéves terv (I. II.(1,2) III. IV. V. VI. VII.)
ötös fogat
padlássöprés
Pajtás
pajtás
pangás, magyar pangás
paraszti birtok
Parasztszövetség
parlament (országgyűlés, nemzetgyűlés)
parlamentáris demokrácia
pártállam
pártfőiskola
párt-privilégiumok
párttitkár
passzív rezisztencia
pengő
pesti srácok
petíciós per
Petőfi Kör
piacgazdaság
pluralizmus (többpártrsz./sokszínűség)
Pócspetri-ügy
polgári iskola
polgári tábor
Politikai Bizottság (párt; INGY)
Politikai Rendészeti Osztály
politruk (politikai tiszt)
posztnagybányai iskola
pozsonyi hídfő
prágai tavasz
pragmatizmus
prémiumos választójog lásd: választójog
pretoriánus gárda
pufajkások lásd: karhatalmisták
puha diktatúra
Rajk-per
Rákosi címer lásd: címer
Ratkó-korszak
reakció(s)
reálbér
reáljövedelem
recentralizálás
Reformátusok Lapja (eredetileg lásd: Élet és Jövő)
reformértelmiség
reformkommunista
reformkörök
rehabilitálás
rekvirálás (szovjet kat.; „zabrálás”)
rendőrség
rendpárt (konzervatív, új)
rendszerváltozás
restauráció
részes művelési rendszer
reszlovakizáció
resztalinizáció
részvények
Révai
revízió (etnikai és teljes)
revizionizmus, jobboldali elhajlás
segédmunkás
semlegesség
sortüzek
sovinizmus
stabilizáció (pénzügyi)
statárium
svábkérdés
Szabad Európa Rádió
Szabad Föld Téli Esték
Szabad Ifjúság
Szabad Kezdeményezések Hálózata
Szabad Kossuth Rádió
Szabad Nép
Szabad Nép félóra
Szabad Szó
szabadár lásd: árrendszer
szabadkasszások lásd: gebinesek
szakegyetem
szakérettségi
szakmunkás
szakmunkásképző
szakszervezet
Szakszervezetek Országos Tanácsa
szaktárs
szalámitaktika
szegedi kézfogó
személyi jövedelemadó
személyi kultusz
Szépirodalmi Kiadó
Szikra
SzKP XX. kongresszusa
SzKP XXII. kongresszusa
szociáldemokrata perek
szocialista realizmus
szocialista szektor
szolgáltató / tercier szektor
szovjet tanácsadók
szovjetizálás
szövetkezetesítés lásd: kollektivizálás
Szövetséges Ellenőrző Bizottság
sztahanovista
szubvencionálás lásd: dotálás
szuezi válság
tábornokper
tagosítás
tagrevízió
Tájékoztató Iroda lásd: Kominform
Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete (TÉBE)
tanács (városi, járási, kerületi, megyei)
tanácselnök
tanácsrendszer
tanárképző
tankönyv-revízió
tanonc (képzés)
tanterv
táppénz
társadalmi szertartás
társadalombiztosítás
társadalombiztosítási járulék
társbérlet lásd: albérlet
társutas
technikum
teljesítménybér
termelékenység
termelési regény
termelőszövetkezet(i csoport)
terméshozam
terrorrendszer
területi autonómia
tervgazdálkodás, tervgazdaság
Tervgazdálkodási Tanács
tervkölcsön
tervmutató
tervutasítás
tiszti eskü
Titkárság
totális állam
totalitarizmus
többpártrendszer
tömegdal lásd: mozgalmi dal (?)
törvényerejű rendelet
törvényhatóság
törvényszék
trojka
Truman-elv
Truman-mozdony
Tudományos Ismeretterjesztő Társ.
tudományos minősítés
Új Ember
új gazdasági mechanizmus
Új Hang
Új Idők
Új Magyar Kiadó
Újhold
újjáépítés
univerzitas
úri birtok
úri Magyarország
úttörő
ünnepnapok
üzemi bizottság
vadsztrájk
Vajdaság
Válasz
választójog (prémiumos ~ is)
vállalati tanács
Vallásfelekezeti Alap
Valóság
válság
válság begyűrűzése
Valutaalap ® Nemzetközi Valutalalap
valutakeret
vándormadarak – azon munkások pejoratív elnevezése, akik az ötvenes évek első felében a tilalmak ellenére otthagyták eredeti munkahelyüket („önkényesen kiléptek”) és új alkalmazásba léptek. (Ez elvileg bűncselekmény volt, de a munakerőhiány miatt a vállalatok nem firtatták új munkásaik előéletét
Varsói Szerződés – a szovjet blokk államainak katonai szövetsége. 1955 májusában alakult meg Varsóban. Vezetője mindig szovjet tábornok volt. Megalakulása biztosította a szovjet csapatok további magyarországi tartózkodását, ami az Ausztriával előző napon megkötött államszerződés (lásd ott) után nem lett volna lehetséges. A szervezet alapszabálya szerint egyenjogú államok védelmi szövetsége, valójában azonban szovjet hegemónia alatt állt és támadó hadműveletekre is készült
vas és acél országa – Rákosi Mátyás vágyálma szerint ez lett volna Magyarország. Ennek érdekében óriási nehézipari beruházások valósultak meg, holott hazánkban sem kokszolható szén, sem jó minőségű vasérc nem volt. Mindez függővé tette az országot a (szovjet) importtól, ráadásul az erőltetett iparosítás torzzá tette a gazdaság szerkezetét. Mindennek keretében ráadásul elavult technológiájú gyárakat építettek, amelyek termékei a világpiacon drágák, rossz minőségűek és/vagy eladhatatlanok voltak
vattaember – az átlagbér-szabályozás (lásd ott) rendszerében a vállalatok abban voltak érdekeltek, hogy minél több alacsony fizetésű munkást (~-t) alkalmazzanak. Ezzel alakult ki a kapun belüli munkanélküliség, amely meggátolta a valódi munkanélküliség kialakulását is
vb-titkár
végrehajtó bizottság (vb)
vegyes tulajdonú irányított piacgazdaság
vegyes vállalat
versenyár
Világ
Világbank (World Bank) – hivatalos nevén International Bank of Reconstruction and Development (IBRD), Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank. 1944-ben alakult a Bretton Woods-i értekezlet után…
világnézet
vízumkényszer
zabrálás lásd: rekvirálás
zárt állomány
|