|
21:30, Kedd (január 17.), Duna World
A tanítónő
magyar tévéfilm, 104 perc, 1988
rendező: Léner Péter
író: Bródy Sándor
operatőr: Mestyán Tibor
dramaturg: Aczél János
szereplő(k):
Bubik István
Kubik Anna
Gálffi László
Csonka Ibolya
Szabó Sándor
Benedek Miklós
Vajda László
Bencze Ferenc
Csákányi László
Némethy Ferenc
Gerbár Tibor
Borbáth Ottília
Horkai János
Epres Attila
Győri Péter
Kerekes József
Kiss Erika
Orosz Helga
Segesvári Gabriella
Kovács Mária
Spolarics Andrea
Gedai Mária
Tallós Rita
Feliratozva a teletext 379. oldalán
Bródy Sándor színművéből készült történet főhőse Flóra, a tanítónő, aki hivatástudatának és esküjének megfelelően szeretne tanítani falun. Szépsége és tisztasága miatt konfliktushelyzetbe kerül a helyi hatalmasságokkal, valamint a vidék földbirtokos családjával. Igazsága tudatában szembeszáll ugyan velük, de csak az öreg pap rokonszenvére számíthat. Ifjabb Nagy István, a kicsapongó életet élő földbirtokos fiú beleszeret Flórába, és a szerelem megváltoztatja őt. Bródy Sándor a drámához két befejezést írt, az egyik boldog kimenetelű, a másik tragikus. A témát egy vidéki tanítónő öngyilkosságáról szóló újságcikkből merítette.
*
Bubik István
Született: 1958. május 19. (Budapest)
Meghalt: 2004. november 28. (4-es főút, Ceglédnél)
FILM:
Hogy volt!? (szín., magyar ism. műsor, 2010) (TV-műsor) szereplő Vetítik: DUNA TELEVÍZIÓ: Péntek (Január 20.) 15:15 (ism.)
Szombat (Január 28.) 15:10
DUNA WORLD: Szombat (Január 28.) 9:25
Hétfő (Január 30.) 0:35 (ism.)
M2: Kedd (Január 17.) 14:55
Kedd (Január 24.) 15:25
Szombat (Január 28.) 12:02
Igézet (szín., magyar rövidf., 2004) (TV-film) színész
Szín-Játék (szín., magyar portréf., 2004) (TV-film) közreműködő
Az ember, aki nappal aludt (szín., magyar akcióf., 2003) színész
A titkos háború (szín.-ff., magyar tévéf., 2002) (TV-film) színész
A kanyaron túl (szín., magyar játékf., 2001) színész A kanyaron túl DVD
Az alkotás folyamata (szín., magyar ismerett. film, 2001) (TV-film) szereplő
Glamour (szín., magyar filmdráma, 2000) színész Vetítik: TV2: Szerda (Január 25.) 1:30
Glamour DVD
Az öt zsaru (szín., magyar tévéfilm sor., 1998) (TV-film) színész
Carlo Goldoni: A hazug (szín., magyar színházi közv., 1997) (TV-film) színész
A férfi, aki virágot hord a szájában (szín., magyar tévéjáték, 1989) (TV-film) színész
A halálraítélt (szín., magyar filmdráma, 1989) színész
Sütő András: Advent a Hargitán (szín., magyar színházi felv., 1989) (TV-film) színész
A tanítónő (szín., magyar tévéf., 1988) (TV-film) színész Vetítik: DUNA WORLD: Kedd (Január 17.) 21:30
Katona József: Bánk bán (szín., magyar tévéjáték, 1987) (TV-film) színész Katona József: Bánk bán DVD
Nyolc évszak (szín., magyar tévéfilm sor., 1987) (TV-film) színész Vetítik: DUNA TELEVÍZIÓ: Csütörtök (Január 19.) 20:30
Csütörtök (Január 26.) 20:30
Nyolc évszak DVD
Moliére: Tartuffe (1985) (TV-film) színész
Az óriás (szín., magyar film, 1984) színész
Vérszerződés (szín., magyar filmdráma, 1983) színész
Akar velem játszani? (szín., magyar tévéf., 1982) (TV-film) színész
Nápolyi mulatságok (szín., magyar vígj., 1982) (TV-film) színész
Cid (szín., magyar tévéjáték) (TV-film) színész
Déry Tibor: Óriás (szín., magyar tévéf.) (TV-film) színész
Szószátyárok (magyar filmszat.) (TV-film) színész
SZÍNHÁZ:
A csodabarlang színész
bemutató: 2000. január 2. Új Színház
Éjjeli menedékhely színész
bemutató: 2001. április 21. Új Színház
Elveszett paradicsom színész
bemutató: 2004. január 25. Turay Ida Színház
A harmadik világ zenéje a harmadik évezredben előadó
bemutató: "A" Színház
Hermelin színész
bemutató: 2001. február 23. Új Színház
Ingyenélők színész
bemutató: 2000. február 26. Új Színház
A makrancos hölgy, avagy hogyan szelídítsünk komisz nőt? színész
bemutató: 2003. november 21. Veszprémi Petőfi Színház
A Manderley-ház asszonya színész
bemutató: 1999. december 9. Játékszín
Othello színész
bemutató: 1999. szeptember 24. Új Színház
Pillantás a hídról színész
bemutató: 2000. november 24. Pécsi Nemzeti Színház
Szent Johanna színész
bemutató: 2002. szeptember 27. Szegedi Nemzeti Színház
Szentivánéji álom színész
bemutató: 2004. augusztus 10. Gyulai Várszínház
A szerelemféltő aggastyán színész
bemutató: Új Színház
Szószátyárok színész
bemutató: 1998. december 4. Új Színház
Vedd könnyen, szivi! színész
bemutató: 2002. december 14. Új Színház
Woyzeck színész
bemutató: 1999. március 6. Új Színház
*
"Vidám és jó volt, s tán konok, ha bántották vélt igazában.."
2004. november 28.
Autóbalesetben elhunyt Bubik István, Jászai Mari-díjas és Érdemes Művész.
Új színházi szerepei a 2004-2005-ös évadban: Goldoni: Chioggiai csetepaté Peppe, Moliére: Úrhatnám polgár - Jourdain, Koltés: Roberto Zucco - A nehézfiú, Shakespeare: Szentivánéji álom - Tompor, Bulgakov: Álszentek összeesküvése - D'Orsigni márki.
A "Ritka (a) magyar" című önálló estjét november 2-án mutattuk be a Stúdiószínpadon.
Az Új Színház Bubik Istvánt saját halottjának tekinti.
Fájdalommal búcsúzunk: a Társulat
Nem hiszem, nem hisszük el.
A hatos öltözőben készül Moliere Jourdain-jére, a Szentivánéji Tomporára, Bulgakov D'Orsigny márkijára, összemondja a szöveget Takács Katival, Gáspárral, Eperjessel, Bánságival.
A Stúdiószínpadon hatalmas hittel szaval-mond-énekel Kölcseyt, Adyt, Petőfit, Vörösmartyt, Karinthyt és Nagy Lászlót. Kedvenc ütőhangszereit hóna alá kapva próbál a zenészekkel, adja a ritmust, a fergeteges tempót.
Az ő "ritka magyarsága" makacs és önpusztító élet-virtust diktál, amelyet ritkán old az a kicsit csibészes, kicsit gúnyos mosoly a szájszegletben...
Latinovits könyvét és a színész Chartát őrzi az öltözőben, amelyből az évadnyitón és az évadzárón óriási felkiáltójellel olvas fel részleteket. Perlekedik a világgal , perlekedik velünk és önmagával is.
Nem sunnyog, nem mismásol, gyűlöli a percemberkéket, értékrendje megingathatatlan. Ezt az egyenes és sokszor naiv, de végtelenül becsületes és őszinte embert nehezen viseli a kor, mint ahogy ő is nehezen viseli ezt a hazugsággal és becstelenséggel tele kort.
Konok szókimondása gyakran sért és bánt.
A közönség egy nagyszerű színészt , az Új Színház társulata egy jó barátot vesztett ma el.
Nem hisszük , nem hiszem el.
Nagyon mély a gyászunk.
A hatos öltözőben ma estétől virág , gyertya és kereszt.... és egy pohár vörösbor.
A társulat nevében:
Márta István, PORT.hu
*
Csontos János - Szobor Bubiknak
Magyar Nemzet, 2007. június 14.
Maglód a fővárosi agglomeráció egyik szépen fejlődő települése – tavaly már városi rangért is folyamodtak a közigazgatási illetésekhez. Van egy remek művelődési házuk, melyet kézenfekvő nyelvi leleménnyel MagHáznak neveztek el, s most megújult: háromnapos programsorozattal ünneplik a hét végén a szívvidító eseményt. De nem ezért írok most e nagyközségről, noha ebben a falanxszerűen versenyképessé silányított világban mindig örvendetes, ha egy összetartó közösség még komolyan áldoz a haszontalannak tekintett kultúrára. Ami megragadta a képzeletemet, az a péntek esti ünnepi gála, ami egy tragikusan korán elhunyt nagy színművészünkhöz kapcsolódik. A szép új maglódi színháztermet ugyanis Bubik Istvánról keresztelik el, s a névadó ünnepségen a régi pályatársak – honi színjátszásunk színe-java – is fellépnek a deszkákra: Eperjes Károly, Gáspár Sándor, Götz Anna, Kubik Anna, Nemcsák Károly, Ráckevei Anna, Rémi Tünde, Rubold Ödön, Sasvári Sándor, Tolcsvay Béla, Trokán Péter, Sipos András, továbbá a White Woodoo Bubik István Ütős Emlékzenekar. (Emlékezhetünk: Bubik legalább annyira szeretett és tudott is dobolni, mint játszani.) Ám ez csak az előjátéka annak, hogy Bubik István domborművét – Babos László szobrászművész alkotását – is leleplezzék.
Mi köze Bubiknak Maglódhoz? – ütött szöget a fejembe. Tudtommal nem ott született, nem ott cseperedett. Viszont ott lépett fel utoljára – világosítottak fel a maglódi lokálpatrióták. Nos, ez igazán szép. Egyetlen elhivatott csepűrágó sem álmodhat magának szebb halált (halhatatlanságot), mint a színpadon bevégezni a földi pályát. S még ha ez fizikailag nem is mindig teljesül (bár volt például Mercutio is), a maglódiak gesztusa mindenképp széles kalaplengetést érdemel.
Bubik – s ez igazán megdöbbentő – még ma sem töltené be az ötvenet. Szűkre szabott karrierjében mégis volt Ádám, Csongor, István, Bánk, Agárdi Péter (nem az aczélista médiakurátor, hanem a néma levente), sőt még Jézus is a Godspellben. Jómagam a Tartuffe nagy képmutatóját látva kezdtem el hitetlenkedni, hogy ez a keserű cinikus csupán négy évvel idősebb nálam. Ott téblábolt a bulvárlapok címoldalán (a Nyolc évszak óta kedvence volt a tévéfogyasztóknak is; remek szerelmespárt alkottak például Eszenyi Enikővel; Kubik Annával meg a hasonló vezetéknevükről adtak elő kuplét), de Bubik kitüremkedett a sztárvilág rubrikáiból. Azzal például nemigen tudtak mit kezdeni a szenzációiparosok, hogy ünnepelt művész létére egyszer csak angliai száműzetésbe vonult, ráadásul rakodómunkásnak. Persze volt aztán bombasztikusan megkomponált visszatérés: sokáig szigorúan titokban tartották, hogy Amerika felfedezésének fél évezredes jubileumán ő lesz a magyar musical-Kolumbusz.
Most meg dombormű lesz belőle. Szobor. A nehéz emberből, a szókimondóból, aki – roppant korszerűtlenül, a politikai korrektség legteljesebb hiányával – pártszimpátiáit sem rejtette soha véka alá. Korábban Latinovitsról, később róla, majd pedig Kaszás Attiláról ötlött az eszembe: minő igazságtalanság, hogy ők már soha nem lehetnek a Nemzet Színészei. A politika szükségképpen életműben gondolkodik, úgyszólván lezárt pályákban, amihez kiválóan illik a 62 éves nyugdíjkorhatár. Ki vitatná el e címet egy Törőcsiktől vagy egy Darvastól? Ám ez a bürokratikus megközelítés nem számol a lángoló lelkűekkel, akik önmagukat is idő előtt elégetik: elhasználják, elemésztik, balesetbe hajszolják. Ők az örök torzók, akik halhatatlanságukkal halandóságunkra emlékeztetnek bennünket. Így aztán amíg lesz, aki látta őket játszani, a nemzet színészei maradnak.
|
