Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc
követelései és programja
Tartalom
Bevezetés
Külpolitika Függetlenség Orosz csapatok távozása Önálló magyar külpolitika Baráti kapcsolatok minden országgal Egyenjogúság Államközi szerződések revíziója Semlegesség Varsói szerződés felmondása Semlegesség kinyilvánítása Dunai konfederáció - európai egység Kapcsolatok az ENSZ-szel
Belpolitika Politikai rendszer Államforma Törvényhozó testület (Parlament) Szabad választás Többpártrendszer Kormány Közigazgatás Forradalmi közigazgatási szervek Önkormányzat Munkástanácsok Közigazggatási reformok Racionalizálás ÁVH megszüntetése Honvédségi reformok Társadalmi rendszer Gazdasági rendszer Mezőgazdaság Ipar (kisipar) Kereskedelem (kiskereskedelem) Szociálpolitika Kultúrpolitika Nemzeti hagyományok Nevelésügy Oktatásügy
Szabadságjogok Személyi biztonság Forradalmi törvényesség biztosítása Rehabilitáció Menedékjog Élet és szabadság biztosítása önkény ellen Személyi diszkrimináció megszüntetése Szabad mozgás Gondolat és szólásszabadság Vallásszabadság Társulási szabadság Munkások jogai
Bevezetés
Ez a füzet az 1956-os forradalom és szabadságharc napjaiban, az október 23-a és november 4-e között elhangzott rádióadások, megjelent sajtótermékek anyagából tartalmaz idézeteket. A forradalmi események ugyan nem október 23-án kezdődtek és nem is értek véget a Szovjetunió november 4-én megindított támadásával. A magyar nép és az ország szabadságáért és függetlenségéért folytatott küzdelem ma is folyik, csupán eszközei módosultak. Ennek a most is tartó forradalom utáni korszaknak a harcaihoz kíván segítséget nyújtani ez az összeállítás.
A brosúra nem tekinthető a forradalom és szabadságharc megnyilatkozásait tartalmazó teljes értékű dokumentumnak. Különösen a jelzett időszakban kiadott újságok és röpiratok anyaga hiányos, mégis hűségesen adja vissza a népfelkelés eszmei-politikai tartalmát. Tárgyuk szerint csoportosítja a követeléseket és állásfoglalásokat, igyekszik áttekintést nyújtani a forradalom kibontakozó kül- és belpolitikai programjáról, a szabadságjogokért folytatott küzdelméről.
A források megjelölésében a helységnév az idézett szöveget sugárzó rádióállomás helyét, a római és arab szám a időpontját jelzi. Pl.: (Miskolc, X/26.). Az újságoknál a lap címét és megjelenésének dátumát találjuk. Az (R)-megjelölés "röpirat"-ot jelent. Ez a kiadvány tehát megbízható és pontos forrás azok számára, akik hűségesen ragaszkodnak 1956 történelmi jelentőségű szelleméhez, és hiteles dokumentum azoknak, akik tollal vagy szóval, irodalmi vagy politikai eszközökkel tovább harcolnak a magyar nép önrendelkezési jogáért, az emberségesebb jövőért. Az egyes fejezetekből kibontakozó eszmei-politikai program lényegét tekintve ugyanis nemcsak a kommunista rendszer elutasítása. Egyben az ENSZ alapokmányában lefektetett és utóbb a Helsinki-i megállapodásban megerősített emberi szabadságjogokra támaszkodó új politikai, társadalmi és gazdasági rend programja is. A kommunista rendszer alternatívája, egy kommunizmus utáni korszak körvonala bontakozik ki belőle.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc eszmei alapjának részletes feltárása és előtérbe állítása két évtizeddel az események után sem felesleges. Megerősítheti az ország szabadságáért folytatott küzdelmet; elősegítheti a biztonságosabb politikai tájékozódást az időközben módosult nemzetközi és hazai viszonyok között; egységesítheti a széthúzó felfogásokat a külföldön élő magyarság soraiban, és segítséget nyújthat azoknak az alaptalan véleményeknek és támadásoknak a leszereléséhez, amelyek az 1956-os népfelkelést restaurációs kísérletnek, ellenforradalomnak vagy politikai realitásokkal nem számoló, romantikus szabadságharcnak igyekeznek minősíteni. Ebből a dokumentumból ismét kiderül az 1956-os magyar népfelkelés erkölcsi tisztasága, demokratikus jellege és politikai szükségszerűsége.
A magyar nép súlyos áldozatok árán kiharcolt néhány napos szabadsága elveszett, mert küzdelmét cserbenhagyták a nyugati nagyhatalmak és leverte a Szovjetunió katonai beavatkozása. A küzdelem jogosultságát és máig tartó szükségszerűségét azonban nem homályosították el a közbeeső évtizedek. Sőt, az események még inkább igazolták és ez bizonyítja 1956 októberének eszmei-politikai mondanivalójának ma is időszerű, történelmi jelentőségét. http://mek.oszk.hu/10000/10009/#
|