Payday Loans

Keresés

A legújabb

Élclapok Ferenc József korában PDF Nyomtatás E-mail
Magyarok történetei
2011. december 30. péntek, 17:40

borsszem

13:30, Vasárnap (január 1.), hírTV, ism.

Ősök tere

Élclapok Ferenc József korában

műsorvezető: Maráczi Tamás
felelős szerkesztő: Békés Márton


Az aktuális rész ismertetője: Jókai Mór három vicclapot is alapít, amelyekben a Bach-rendszert figurázza ki. A dualizmus során egyre-másra alakulnak a szatirikus élclapok. A kormánypárti Borsszem Jankó, az ellenzéki Bolond Miksa és a katolikus Herkó Páter hol ötletes poénnal, hol maró gúnnyal kritizálja korát. A fanyar irónia mellett megjelenő durva élcelődés senkit nem kímél. Kakas Márton, Tallérossy Zebulon, Mokány Berci, Mihaszna András és a többiek - Élclapok Ferenc József korában.

Vendégek: Buzinkay Géza sajtótörténész, Egri Főiskola és Csorba László főigazgató, Magyar Nemzeti Múzeum.

A film ismertetése: Ez a történelem ideje. - Itt és most - beszéljük meg, hogy a tévézés őskorában mire volt jó kapcsolgatni a nagyteljesítményű háztartási gépeket? Hallott-e arról, hogy Almásy László grófot népbíróság elé állították a Rákosi-korszakban? Aprószentek: Gyerekkórus, Betlehem: Hét törpe tanyája, Diana terme: Hősök terme - az Aggteleki Cseppkőbarlang elnevezéseit megváltoztató bizottságnak még humorérzéke is volt.

Ősök tere: XX. századi magyar történelem - jelen időben.


Egyéb epizódok
Idő szerint | Hely szerint

Vetítik: HÍRTV: Szombat (December 31.) 10:30
Vasárnap (2012. január 1.) 13:30 (ism.)
Szerda (2012. január 4.) 16:05 (ism.)
Csütörtök (2012. január 5.) 11:30 (ism.)
Szombat (2012. január 7.) 10:30
Vasárnap (2012. január 8.) 13:30 (ism.)
Szerda (2012. január 11.) 16:05 (ism.)

*

Jókai Mór
A magyar nép élce

Ismertető

A sorozat új kötete Jókai akadémiai székfoglalójának szövegével kezdődik. A magyar néphumorról szóló előadást 1860. január 30-án olvasta föl tudóstársai előtt. De már előtte, 1856-tól haláláig (és utána) számos kiadásban jelentek meg anekdotagyűjteményei. Jókai folklórtörténeti jelentőségét utószavában Lukácsy Sándor, a sorozat szerkesztője így összegzi: "a néphumor nagy része az ő munkássága révén vált közkinccsé". A székfoglaló bátran emeli ki a nemzeti liberalizmus alapgondolatait a Habsburg abszolutizmus korszakában; kulcsmondatai: "A humor csak szabadelvű és felvilágosult népek tulajdona" ; " A néphumor nyilai mindig az uralkodó visszaélések ellen voltak intézve"; "Oly gazdag és oly kizárólag sajátságos adománya a humorra ritka népnek van, mint a magyarnak." Jókai túlzó szerénységgel úgy nyilatkozik, hogy a magyar néphumor "elszórt adalékait" tartalmazó kötetei túl fogják élni szépirodalmi munkásságát. Első kongeniális kritikusa, Arany János szerint adomagyűjtő hajlama megmutatja, "mennyire szereti mindazt állandósítani emlékezetében, amit az életben érdekesnek, jelentősnek talál".

A kötet bőséges válogatást közöl Jókai adomagyűjteményéből és különböző humoros kiadványok legjavából. Az adomákat tárgyuk, jellegük szerinti csoportosításban olvashatjuk (pl. Mátyás királyról szólók, nevezetes férfiakhoz kapcsolódók, tájadomák, "osztályokhoz" - értsd: foglalkozási ágakhoz - fűződők stb.), de a gyűjtés az általános népismeret más területeire is átnyúlik, népmesékre, sírfeliratokra, népszokásokra, nyelvsajátosságokra és nehezebben besorolható "elegyes" darabokra. Jókai olyan jelentőséget tulajdonít a magyar nép adomáinak a prózában, mint a népdalnak a nemzeti költészetben.

http://mek.oszk.hu/00800/00820/#

judaizmus

SZÁZ KIFEJEZÉS A VEREKEDÉSRE

Az arabs nyelvben ötven kifejezés van a „kard” szóra. Ami arra mutat, hogy az arabs nagyon szeret hadakozni.

Hasonló jellemzetes körülmény van a magyar nyelvben is: a verekedés kifejezésére legalább kétannyi szó találtatván benne, úgymint:

Harcolni, ütközni, hadakozni, viaskodni, tülekedni.

Megverni, megütni, megvágni, megdögönyözni.

Eldöngetni, elpáholni, elabajgatni, kimángorolni, lehúzatni.

Elcsépelni, megöklözni, megtapogatni, megpofozni, megtépászni.

Birkózni, huzakodni, csatázni, vívni, marakodni.

Megcibálni, megtérdelni, kiporolni, lepüfölni, megtenyerelni.

Megkommantani, megdöfölni, főbeteremteni, képére mászni, meggyomrozni.

Megpaskolni, végigrakni, helybenhagyni, megrugdalni, megtaposni.

Meggázolni, földhözverni, letiporni, megfejelni, elderekalni.

Rászedegetni, lecsípetni, megsújtani, megrakni, megtörögetni.

Dulakodni, csetepatézni, nyeggetni, elhegedülni, kicsávázni.

Végignyújtani rajta, felképelni, poflevesezni, kikapatni, meglökdösni.

Lefülelni, elegyengetni, megkutyaporciózni, megbúbolni, megcincálni.

Megtaszigálni, megkapanyelezni, megfurkósbotozni, megdorgálni, elléhálni.

Elfenekelni, megnyakalni, megsodrófázni, megnyaggatni, ellazsnakolni.

Főbeverni, agyonverni, gúzsba csavarni, derekát leütni, mogyoróhájjal kenni.

Lesuhintani, lekalabintani, leteremteni, meggyömöszölni, megmarkolászni.

Főbekólintani, kiebrudalni, megnáspángolni, elegyebugyálni, kitéglázni.

Civakodni, hajbakapni, odasózni, besavanyítani, megugratni.

Megaprítani, falhoz mázolni, kirúgni, felrúgni és értekezni stb.

Íme tehát a magyar nyelv kitesz még az arabson is, mert a harc fogalmát százféleképpen tudja kifejezni. S mondja aztán valaki, hogy a magyar nyelv nem elég gazdag.

*

A „LÁZADÓ ZSIDÓK”

Semmi sem nehezebb újonc színészre nézve, mint nehány sorbúl álló mondást elszavalni a színpadon.

Történt egyszer a „Lázadó zsidók” című darabban, hogy egy kezdő színésznek két foglyot kell bevezetni, s elmondani hozzá:

– Íme, ezek azon gonosz lázadók, kik nem tekintve a békeszerető tűzhelyek nyugalmát, istentelen fondorkodásaikkal felháboríták a közbékességet, s útközben társaik szétveretésével, szökni akarván, elfogattattak stb. stb.

Ezt kellett volna elmondani a jó fiúnak.

A jó Megyeri éppen egy keresztfára volt kikötözve, s nagyon borzasztó volt a jelenet, a nézők hajszálai az ég felé kezdtek emelkedni, midőn beállít az újonc színész a két fogollyal, s elkezdi a cifra mondást:

– Íme, ezek azok…

De ennél tovább nem tudott menni. Hiába beszélt neki a súgó, hallani is azt olyankor! Egy szót sem szólt többet, hanem e helyett a hosszú mondás helyett végignézett a foglyokon, s véghetetlen gyűlölettel és megvetéssel monda:

– Né! Atta zsidaja!

Elkezdett erre Megyeri kacagni ott a keresztfán, rá az egész közönség hangos hahotával, és a meggyilkolt zsidók mind fennhangon kacagtak. Azóta sem lehet a pesti színpadon többet adni a „Lázadó zsidókat”, mert amint azon helyre kerül a játék, mindenkinek eszébe jut az „atta zsidaja”, s rögtön vígjáték lesz a komoly színműből.

*

JÓKAI MÓR

AZ ÖNKÉNYURALOM ADOMÁI


I. KÖTET
1850-1858 

Sajtó alá rendezte Sándor István 
Budapest : Neumann Kht., 2000.

TARTALOM 
Pesti röpívek
Délibáb
Országos nagy naptár (1853)
Országos nagy naptár (1854)
A magyar nép adomái (1856)
Anekdoták Mátyás királyról
Nevezetes férfiak anekdotái
Népmesék
Tájadomák
Osztályadomák
Fajadomák
Feliratok
Népszokások
Nyelvsajátság
Elegy
A magyar nép adomái (1857)
Anekdoták Mátyás királyról
Népmesék
Tájadomák
Osztályadomák
Fajadomák
Nyelvsajátság
Elegy
Jókai humorisztikus albumai
A nagy tükör
Kakas Márton albuma
Az üstökös
Kakas Márton naptára
http://mek.niif.hu/05600/05663/html/index.htm


Alábbszáll 

– Ugyan, édes nagyságos uram! nem ádhátná egy pipa dohányt? – szólítá meg a cigány egy fedeles kocsiban ülő három diák egyikét. Az megmosolyogva a címet, nyújta dohányt neki, s midőn amaz pipáját megtöltötte, ismét szól: – Ugyan, tékintetes zsifiurak! hát egy kis tizsvel nem solgálhatnának? – Tüzet ád a diák, s a cigány a kocsitól hátrálva, visszakiált: – Úgye kénték csák diákok?

*

Az öreg anya ködmene 

Gyónni ment a cigány. Vétkei közt azt is bemondta a gyóntató atyának, hogy „egyszer az anyja ködmönét földhöz vágta”. Megjegyezte ugyan a gyóntató atya, hogy ez nem vétek; mindamellett a cigány külön abszolúciót kért. Megnyervén végre, a gyöngéd lelkiismeretességnek azon okát adta, miszerint azon alkalommal s véletlenül „a ködmönben az anyja is benne volt”.

*

Hetyke cigány 

Madarason csínyt követett el a cigány, bíz azt lekapták a lábáról, s tizenkettőt verettek rá korbáccsal.
A korbács ócska volt már és szakadozott.
Amíg verték a cigányt, szidta tele torokkal a madarasiakat.
– Cifra tornyot tudtok építeni, ugye? de egy becsületes korbácsot nem tudtok venni a tisztességes emberek számára!

*

Szép búcsúztató 

Meghalt az öreg dáde felesége, hej siratta is keservesen! Vigasztalta a jó tiszteletes úr:
– Ne sírj Ferkó, ne sirasd őt olyan nagyon. Jó dolga van már annak, a jó Isten vette őt magához.
A cigány meggondolta magát e szóra.
– Hát csakugyan a jó Isten vette magához a Marcsát? – kérdezé komolyan a paptól.
– Ha én mondom fiam, úgy van.
Nagyot sóhajt erre a cigány.
– No hiszen meg is gyűl vele ő szent felségének a baja!


kakas mrton

LAST_UPDATED2