Prohászka Ottokár Naplójegyzetek I.
(1877--1918)
A kötetet szerkesztette és jegyzetekkel ellátta: Barlay Ö. Szabolcs
Lektorálták: Nemeshegyi Péter Gyorgyovich Miklós
A fedôlapot Szokoly György római grafikus tervezte Miletics Katalin Prohászka-érme fotójának felhasználásával
Tartalomjegyzék ======================================================================== Tartalomjegyzék
A könyv elektronikus változata
Prohászka naplójegyzetei (Bevezetés) Prohászka életének fôbb állomásai Bevezetô az elsô kötethez Napló 1877 - 1916 Jegyzetek Függelék: Prohászka naplójegyzeteinek kéziratai ======================================================================== A könyv elektronikus változata
Ez a program az azonos című könyv elektronikus változata. A könyv 1997-ben jelent meg az Agapé Kiadó gondozásában, az ISBN 963 458 095 5 azonosítóval, a háromkötetes Prohászka Ottokár: Naplójegyzetek elsô köteteként. Az elektronikus változat a kötet szerkesztôje: Barlay Ö. Szabolcs és a sorozat szerkesztôje: Szabó Ferenc engedélyével készült. A könyvet lelkipásztori célokra a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár szabályai szerint lehet használni. Minden más szerzôi jog az elôbb említett szerkesztôké. ======================================================================== Bevezetés Két évvel Prohászka Ottokár halála után, 1929-ben Schütz Antal, az Összegyűjtött munkák 25 kötetének kiadója, két kötetben közzétette a fehérvári püspök naplójegyzeteinek jó részét, Soliloquia címmel. Nem az összes naplót, mivel akkor nem állt rendelkezésére minden kézirat (egyeseket késôbb fedeztek fel Némethy Ernô hagyatékában); ezenkívül Schütz úgy vélte, hogy a bizalmas részleteket el kell hagynia. Most , hogy újra szabadon elindulhatott ,,Prohászka ébresztése'' (lásd 1996-ban közzétett gyűjtôkötetünket, amelyre ezentúl így hivatkozunk: PÉ lapszám), egyik legsürgôsebb feladatunknak azt tartottuk, hogy a kutatók számára közzétegyük Prohászka összes naplójegyzetét. Egyelôre a fôcél a teljesség; egy késôbbi idôpontban fiatalabb kutatók majd gondolhatnak kritikai kiadásra, illetve közzé lehet tenni a nagyközönség számára egy szövegválogatást. Prohászka feljegyzéseit nem szánta ugyan a nagyközönségnek, mégis felbecsülhetetlen forrást jelentenek a naplók (a még feldolgozatlan levelekkel együtt) ahhoz, hogy megrajzolhassuk a nagy püspök teljes portréját, betekinthessünk a misztikus ,,belsô várkastélyába''. Napjainkban különösen is népszerű gondolkodók, írók, művészek önéletrajzainak és naplóinak közzététele/elolvasása. De már Szent Ágoston ,,Vallomásai'' óta, a középkori misztikusokon, vagy az újkorban Avilai Szent Teréz és Loyolai Szent Ignác ,,vallomásain'' át egészen Lisieuxi-i Szent Terézig, Gárdonyi Gézáig és Maurice Blondelig --, a megtérések, lelki élmények, megvilágosodások naplószerű feljegyzéseinek egész sora a lelkiségi irodalom legjavához tartozik. Prohászka feljegyzései kezdetben, Rómában kifejezetten lelki naplók: a részleges lelkiismeret-vizsgálat eredményeit Szent Ignác ajánlása szerint rögzíti; napi elmélkedései vagy az évi nyolcnapos lelkigyakorlatok ,,luminái'', jófeltételei szinte egész életén át -- kisebb-nagyobb megszakításokkal -- füzetekbe vagy cetlikre, hivatalos iratok vagy hozzá írt levelek hátlapjára kerülnek. Célja az, hogy így könnyebben ,,megkülönböztesse a szellemeket'', ellenôrizhesse lelki haladását. Részben ezt a célt szolgálták az olyan részletek is, amelyeket olvasmányaiból kiírt magának. De késôbb egyre tágult a jegyzetek látóköre: a mindennapi élet, az egyház és a politika idôszerű kérdéseire is reagált; feljegyzett olyasmiket is, amelyeknek hasznát vehette az esztergomi kispapoknak tartott esti elmélkedésekben (punctákban) vagy prédikációiban, elôadásaiban. Amikor 1910 körül akadémiai székfoglalóját készíti, hosszabb eszmefuttatásokat jegyez le filozófiai és teológiai kérdésekrôl; ezek a Svoy-hagyatékban található, jórészt kiadatlan részletek igen jelentôsek Prohászka eszmevilága fejlôdése szempontjából (vö. Szabó: Prohászka és a modernizmus, in: PÉ). Ugyancsak ebben a korszakban, 1911 körül, irodalmi szempontból is remek esszék születnek: egyeseket maga Prohászka kiemelt a naplóból és közzétett az Élet-ben. 1919-ben és utána pedig a vörös terror borzalmairól és a parlamenti politikáról találunk keserű és kemény kritikákat. Hangsúlyozzuk Schütz Antallal: A naplójegyzetek elsôsorban a misztikus Prohászka lelkébe nyújtanak betekintést. Fôleg az Eucharisztia iránti áhítata fejezôdik ki itt, miként elmélkedéseiben és a befejezetlenül maradt Élet Kenyeré-ben. Hála Istennek, a világegyház misztikusainak csodálatos tanúságtételébôl nem hiányzik a ,,vox hungarica'' sem. Schütznek igaza van: a naplók felbecsülhetetlen lelkiolvasmányul szolgálnak. De Bangha Béla szerint ezentúl páratlan történeti és lélektani értékük is van. Csakugyan nélkülözhetetlenek egy teljes és tárgyilagos Prohászka-életrajz megírásához. Bangha írta a Soliloquia recenziójában 1929-ben: Megtanuljuk e jegyzetekbôl ,,hogyan fejlôdött Prohászka, hogyan küzdött, vívódott magával ez a nagy lélek, hogyan ôrizte s tisztogatta magában a papi lelkület értékeit, hogy ítélt emberekrôl, dolgokról, mik voltak legmélyebb, legbensôbb benyomásai, mi hatott rá, mi keltett lelkében visszhangot, hogyan imádkozott, hogyan örült, hogyan méltatlankodott magában, hogyan öntötte ki szívét Teremtôje elôtt. E tekintetben Prohászka naplója éppen az ôszinteségével néha valóságos szenzáció. Itt nem kellett palástolnia gondolatait, nem kellett hangfogót tenni érzelmeire. Kemény szavak pattannak fel tollán, még esztergomi spirituális korában, de utóbb is, egyesekrôl, egyháziakról is, nemzeti nagyságokról, akiket kifelé kesztyűs kézzel kellett kezelnie. Szigorú, de igazságos és mindenképp beigazolt vádat emel ama keresztény politikusok ellen, akik csak szájaskodni tudnak s akik a kereszténységet nem élik. A parlament intézménye iránt mélységes megvetés árad nem egyszer feljegyzéseibôl; örül, mikor megszabadul a képviselôségtôl. Fôképp azonban balfelé, a vallástalan és erkölcstelen világ felé mondja el véleményét roppant világosan...'' (Magyar Kultúra, 1929, 461--465). Itt felmerül a kérdés: vajon az a tény, hogy Prohászka nem szánta a nyilvánosságnak naplóit, nem kötelez-e bennünket diszkrécióra? Vajon nem kellene elhagyni bizonyos részleteket, amint ezt Schütz tette, de még inkább Némethy Ernô, aki egyenesen kivágott, és részben elégetett bizonyos szakaszokat. (Errôl bôvebben az I. kötet függelékében írunk.) De igazában maga Schütz már közzétette a rendelkezésére álló naplójegyzetek túlnyomó többségét. Olyan részleteket hagyott ki, amelyek akkor még élô személyekre vonatkozó kritikákat tartalmaztak, vagy amelyek az egyházi reformokat sürgették (ezért ,,vörösnek'' is nevezték Prohászkát), vagy egészen bizalmas feljegyzéseket lelki vívódásairól. Ma már megvan a kellô történelmi távolság és távlat, hogy csonkítás nélkül közöljük és tárgyilagosan értékeljük ezeket a naplókat. A kérdéses személyek már nem élnek; a zsinat utáni nyílt légkör lehetôvé teszi, hogy kendôzés nélkül megvalljuk az egyháziak hibáit is, hogy a közel egy évszázados múltról hiteles képet alkossunk. Ide tartozik Prohászka életműve is. Különösen is az 1919-es és az azt követô évek eseményeinek, politikájának megítélésében kell körültekintôknek és tárgyilagosaknak lennünk. Tisztáznunk kell pl. Prohászka ún. ,,antiszemitizmusát'' és parlamenti szereplését, amit máris elkezdett Gergely Jenô (vö. PÉ 177-204.) Ehhez a naplójegyzetek nélkülözhetetlenek.
* * *
A naplójegyzeteket három kötetben tesszük közzé: az I. felöleli -- a pótlásokkal, kiegészítésekkel -- a Soliloquia. I. kötetét 1918-ig bezárólag. (Szerkesztôje: Barlay Ö. Szabolcs.); a II. kötet szinte teljes egészében eddig kiadatlan anyagot tartalmaz: az esztergomi puncta-füzetek részletei és a lelkigyakorlatos feljegyzések alkotják elsô részét, a másodikat pedig az ún. Shvoy-hagyaték. (Szerkesztôje: Szabó Ferenc.) Ez 1919-ig tart. Az 1919-tôl 1927-ig terjedô rész (a Soliloquia I. kötetébôl 1919 és a Soliloquia II. kötet végig kiegészítésekkel) a mostani III. kötet anyaga. (Szerkesztôje: Frenyó Zoltán.) Valójában minden anyagot átnézett mind a három szerkesztô. Az elsô kötet élén a bevezetô után közöljük Prohászka életrajzi adatait, a függelékben és lábjegyzetekben további tájékoztatást nyújtunk. Szerkesztési elveinkrôl az I. kötet függelékében adunk tájékoztatást.
A szerkesztôk ========================================================================
Prohászka életének fôbb állomásai
1858. október 10. Prohászka Ottokár születése Nyitrán. -- Prohászka Domokos, 40 éves morva származású, osztrák pénzügyi felügyelô az elôzô évben vette feleségül a 19 éves Filberger Annát, a nyitrai német polgárlányt. A családi otthonban németül beszélnek. 1860 Prohászka Domokost 1860-ban Rózsahegyre helyezik át. Ottokár e Vág melletti városkában kezdi meg iskoláit. (Vö. 24, 141). 1866 A IV. elemit a magyar Losoncon végzi a kálvinista algimnáziumban az elsô két osztályt. 1869 A gimnázium III-IV. osztályában a nyitrai piarista iskola növendéke. 1871 Az V-VI. osztályba -- alapítványos konviktorként -- a jezsuiták kalocsai gimnáziumába kerül. (Vö. 23, 224) 1873 VII-VIII.-os gimnazistaként az esztergomi kispapnevelôben. 1875 A kitűnôen érettségizô diákot elöljárói hét évre, filozófiai és teológiai tanulmányokra Rómába küldik a Collegium Germanico- Hungaricumba. (Errôl lásd 1877-es hosszú élménybeszámolóját: 16, 158-271; továbbá 1882. aug. 12-i naplójegyzeteit: 23, 31-32.) 1877. dec. 2-án lelkiismeret-vizsgálattal kezdôdik az elsô napló. 1878. febr. 8.: IX. Pius halála. Aug. 17.: a bölcselet doktora. 1881. aug. 25.: diakónus lett. okt. 30.: Pappászentelése a Trinitŕ dei Monti-templomban. 1882. márc. 2.: Leó pápa koronázási napja. Prohászka mint a bölcselet és a hittudomány doktora jön haza Rómából. Aug. 18.: Esztergomban káplán. Szept. 10.: A gimnazista kispapok latin-görög tanára a kisszemináriumban. Pethô Rudolf álnéven elkezdi közölni cikkeit a Magyar Sion-ban. 22 éven át mintegy 2000 lapnyi terjedelemben kb. 60 értekezést és 160 könyvismertetést jelentet meg a lapban. 1883. júl. 3-10. Lelkigyakorlat Kalocsán. --Az a gondolat foglalkoztatja, hogy belép a jezsuita rendbe. Aug-tól: Morálist és pasztorálist kezd tanítani Esztergomban. 1884. júl. 5.: Kezdi a lelkigyakorlatot Kalocsán (Vö. 23, 54-57). 1885. aug. 19. Regensburg, Nürnberg, Münster. 1886 A természettudományokkal foglalkozik. 1887 Jézus-misztikája (Jézus Szíve, Eucharisztia) teljes kivirágzásban (Vö. 23, 103kk.). 1888 Ôsszel a dogmatika tanára lett az esztergomi teológián. 1889 ,,Kórház, iskola, gyóntatás otthon és künn, prédikálás mindenfelé: íme működésem. Szűk körű kis tavacska.'' (23, 145) 1890 Nyár végén Simor prímás kinevezi a szeminárium spirituálisává. Ettôl kezdve kevesebb naplójegyzet, inkább a szeminaristáknak elmondott elmélkedések pontjait (puncta) dolgozza ki. E punctákból születik az Elmélkedések az Evangéliumról. A kiadatlan füzetekbôl személyesebb feljegyzéseket közzéteszünk a Naplójegyzetek II. kötetében. 1891 Lefordítja és a Szent István Társulatnál kiadja XIII. Leó pápa beszédeit és leveleit. -- Leó pápa szociális tanítását hirdeti, igyekszik keresztény megoldást javasolni a munkáskérdésekre -- szemben a feltörô szociáldemokráciával. 1892 Megjelenik elsô önálló munkája: Isten és a világ. 1894. jan. 11.: A keresztény bűnbánat és bűnbocsánat (a budapesti hittudományi kar által kitüntetett pályamű) megjelenése. 1894-1896 között aktívan részt vesz a Katolikus Néppárt megalakításában. 1895. dec. 25.: Megjelenik az Esztergom című politikai és társadalmi hetilap: Prohászka egyik alapítója és fômunkatársa, csaknem minden számba ír cikket. 1896 Zichy Nándor és Molnár János kérésére néppárti programmal lép föl a vágvecsei kerületben képviselôjelöltként, de a Bánffy-terror megbuktatja. 1899-1902: Lelkigyakorlatok, konferenciák országszerte; 1902-tôl az egyetemi templom lesz a férfikonferenciák helye. 1902 Föld és ég. Kutatások a teológia és a geológia érintkezô pontjai körül. 1903 A diadalmas világnézet. Az elsô 20 fejezet a Magyar Sion 1902-i évfolyamában jelent meg. -- Dominus Jesus: nyolc konferenciabeszéd az egyetemi templomban. 1903 Megalakul a Regnum Marianum. 1904 Prohászka 22 évet töltött Esztergomban a papság nevelésében. márc. 4.: Kinevezik Budapestre az egyetem nyilvános rendes dogmatikatanárává. Nyáron két regnumi paptársával amerikai misszióba megy; élményeit a ,,Képek az új világból'' című útirajzban örökíti meg. 1905. okt. 17.: Kinevezik székesfehérvári püspökké. Dec. 24-én X. Pius pápa szenteli püspökké a Sixtusi Kápolnában. 1906. jan. 21.: Püspöki beiktatása. 1907 A Modern katolicizmus című hitvédelmi füzet megjelenése. 1908 Elmélkedések az Evangéliumról. -- A kispapoknak tartott napi elmélkedések irodalmi leszűrôdése. Május: A Magyar Tudományos Akadémia levelezô tagja. Okt. 6. Zarándoklat Rómába: az 50 éves Prohászka köszönti a pápát. 1909. ápr. 16.: Megindul -- Prohászka segítségével -- az Élet című katolikus szépirodalmi folyóirat, amelynek fômunkatársa lesz. 1910. ápr. 11.: Felolvassa ,,Az intellektualizmus túlhajtásai'' című székfoglalóját. (Vö. 23, 246) A füzet az Athenaeumnál jelent meg. A kinyomtatott mű csupán egynegyede az eredeti fogalmazványnak. Karácsony: ,,Több békességet!'' (Ünnepi cikk az Egyházi Közlönyben.) 1911 június: Prohászka három írása (Az intellektualizmus túlhajtásai, a Modern katolicizmus és a Több békességet! című cikk) indexre kerül. (Vö. 23, 215kk.) 1912 Megalakul a Szociális Missziótársulat. Prohászka a sugalmazó, Farkas Edit az alapító. dec.27.: Megünneplik 30 éves írói jubileumát. 1913. márc. 19.: ,,Mehr Klarheit'' című, álnéven írt röpirat Prohászka ellen. Szept. végén X. Piusnál ad limina látogatáson. 1914 nyár: Kitör a világháború. 1915 nyár: Karlsbadban kúrálja magát. 1918. okt. 13.: Az Élet (jubileumi) születésnapi száma. (Prohászka 60 éves) 1919. jan. 15-16.: A Papi Tanács Budapesten megtartja egyetlen országos kongresszusát. A püspöki karból csak Prohászka jelenik meg. Márc. 29.: A tanácskormány rendeletével megtörténik az állam és az egyház szétválasztása, a nem állami nevelési és oktatási intézmények köztulajdonba vétele. Júl. 7.: Hosszú naplójegyzet az egyház reformjáról (hasonló gondolatokat vetett fel már a Modern katolicizmusban). (23, 309kk.) Nov. 16.: Horthy bevonul Budapestre. 1920. jan. 12.: Hívatja Horthy, ôt akarja miniszterelnöknek. A nemzetgyűlés tagja. 1921. febr. 6.: ,,Itthon vagyok; hazajöttem a nagy tragikomédiából, amit nemzetgyűlésnek hívnak...''(24, 69) Máj. 8.: Dante: Akadémiai rendes tagsági székfoglaló a MTA ünnepi közgyűlésén. Aug. 30.: A német katolikus nagygyűlés szónoka. 1923. ápr. 5.: Újra Karlsbadban. 1925 Élô vizek forrása. 1927. ápr. 1-én este az egyetemi templom szószékén agyvérzés éri. Ápr. 2-án, virágvasárnap elôtti szombaton déli 1 óra 45 perckor a Központi Papnevelde vendégszobájában meghal. Ápr. 6-án, nagyszerdán temetik a fehérvári Szentháromság-temetô sírkápolnájába. 1938. máj. 30-án este átszállítják a koporsóját a székesegyházba. Jún. 1-én délelôtt körmenetileg átviszik az új Prohászka- emléktemplomba.
* * *
Bôvebb életrajzi adatok:
-- Schütz Antal: Prohászka pályája, in: ÖM 25, 1-152. -- Prohászka Ottokár: Modern katolicizmus, szerk.: Koncz Lajos, SZIT, Bp, 1990, 15kk: ,,Prohászka pályája és személyisége naplóinak tükrében''. (Koncz összeállítása Vass Péter nyomán.) -- Gergely Jenô: Prohászka Ottokár, ,,a napbaöltözött ember'', Gondolat, Bp. 1994. ========================================================================
Bevezetô az elsô kötethez
A Naplójegyzetek elsô kötete idôben 39 esztendôt ível át. Az elsô római feljegyzések idôpontja 1877; Prohászka ekkor 19 éves. A kötet utolsó dátuma 1916. dec. 9. A római teológus ekkor már székesfehérvári püspök, és 58 éves. A két ,,hídfô'' térben és idôben is a kezdetnek és a teljesen kibontakozott életműnek szemkápráztató ívelését hordozza. Ez a magyarázata annak, hogy az olvasó bizonyára ezt az elsô kötetet fogja a legszínesebbnek érezni, hiszen itt a szivárvány minden színében gyönyörködhet. Az önmegszentelôdés elsô próbálkozásától kezdve az aggályos, majd egyre harmonikusabb lelkiség színárnyalatán át a napi többórás adorálás égi színpompájáig feltárul elôttünk egy szent férfi lelki fejlôdésének minden mozzanata, miközben tanúi lehetünk a szivárványt eltűntetô viharfelhôk, villámok és mennydörgések félelmetes robajlásainak is, amint végigviharzik az akkori ,,nagy'' Magyarország minden táján, hogy szóval, írással, lelkigyakorlatokkal rázza fel az Egyház és az ország népét, püspökeit, papjait egyaránt. Az utánunk következô kutatók számára egyszerűen nélkülözhetetlen lesz mindegyik kötet. De különösen az elsô negyven évet felölelô Napló nyújtja majd a legtöbb feladatot. Legyen szabad felhívni a figyelmet arra, hogy Prohászka életművének ,,gyökerét'', ,,hátterét'' ezekben a feljegyzésekben lehet megtalálni. Nem ismerek egyetlen olyan témát, melynek ,,magjait'', problémafelvetését, kritikáját, vajúdását, megoldását, bukását vagy gyôzelmét ne hordoznák a Naplójegyzetek lapjai. A tárgyilagos kutatásnak éppen ezért minden témánál itt kell kezdôdnie. Az eddigi bántó vagy tudatosan rosszindulatú félreértések éppen abból keletkeztek, hogy az írók vagy nem ismerték, vagy nem akarták megismerni Prohászka legbelsôbb világát, a Tabernákulum elôtt adoráló, Istennel folytatott megdöbbentô párbeszédeit.
Barlay ö. Szabolcs
Prohászka római lelki naplójáról bôvebben lásd: Barlay Ö. Sz.: Prohászka lelki élete Rómában, Távlatok 1996/1, 25-33 és uô.: Prohászka Ottokár tanulmányi évei, Prohászka ébresztése (=PÉ) 21-72; uô.: Prohászka-dolgozatok. Életrajzi adattár (=PÉA).
http://www.piar.hu/pazmany/k314.htm
|