Payday Loans

Keresés

Karinthy Frigyes PDF Nyomtatás E-mail
Az én internetes könyvtáram
2012. december 30. vasárnap, 16:44

karinthy2

SZILVESZTER

52. vasárnap

Alkalom.

Az ember alkalmakat keres, hogy kiélje, kicselekedje, kiörülje és kiszenvedje a belészorult mindenféle indulatot - ennyi az egész. Évforduló, újév, Szilveszter, születésnap, vasárnap, emlékünnep, halotti tor: csupa titulus bibendi[41] és titulus vivendi.[42] Ezek a csomópontok az egyformán szaladó időben, mindnyájan igen jól tudjuk, nem jelentenek valóságos határokat, illetve nem különböznek a többi naptól és pillanattól. Az idő nem áll meg attól, ha megállítjuk az órát - a mennybolt óriási, látványos cifferblattján azért csak tovább szalad Nap és Hold, Nagymutató és Kismutató, senki őket megállani nem látta. De hát menjünk bele, hogy újév van, hogy ez egy kiemelkedő, magasabb pont, ahonnan messzebb lehet látni múltba és jövőbe - hiszen mindig erről van szó: emlékezni és jósolni. Menjünk bele, használjuk fel az alkalmat - emlékezzünk százmilliomodszor a változhatatlan tegnapra, és jósoljuk meg százmilliomodszor azt a holnapot, amit nincs erőnk és kedvünk megcsinálni - lévén jósolni sokkal kényelmesebb és egyszerűbb, mint cselekedni. Rendes ember, finom ember, úriember nem avatkozik bele a Gondviselés dolgába - ő tanult tudományt és mindenféle okosságot, és ha ő látja, hogy a torony teteje ingadozik, akkor ő, a nehézkedési erő törvényét ismervén, szépen megjósolja, hogy a torony le fog szakadni, esetleg annak a másik, nem eléggé rendes és okos embernek a fejére, aki abban a pillanatban éppen arra sétál.

Van szerencsém tehát az ezerkilencszázhuszonnyolcas esztendőre megjósolni, hogy minden nagyon szép és kívánatos lesz: a bárány nem fogja megenni a farkast, ha illedelmesen viselkedik.

De a költőt hagyjuk békén, szegényt, e szent ünnepen.

A költőnek nincs ünnepe, mivelhogy neki nincsen hétköznapja. Mivelhogy neki egyetlen ünnepe van csak, de ez születésétől halála pillanatáig tart - úgy hívják ezt az ünnepet: jelen pillanata. Egyetlen alkalom az ő számára - ezenkívül nincs alkalom több a világon. De micsoda alkalom. Úristen! ha csak egy pillanatig éreztétek volna, soha nem volna kedvetek, szükségetek többé, vasárnapot, évfordulót ünnepelni! Pillanat, most, örök évforduló, évezredforduló, ami soha többé vissza nem tér - minő csodás alkalom, szívdobogtató kaland a nagy úton, ismeretlen tájak felé! Itt állani a múlt partján, a hegy peremén, szakadék szélén - állni a parton, egy lépés még -, aztán az ismeretlen óceán, levegő, tenger. Ezt érezhette Kolumbusz Kristóf, állván az Atlanti-tenger partján, szemét a láthatár felé meresztve, melyről nem tudhatta még, idegen világ fölé borul-e, vagy közvetlenül a csillagos egekbe bomlik?

Mögötte elhagyott vidékek. Jól emlékezik. "Járt a gyermekvágy forrásvidékén - a csalódás hideg patakján keresztülgázolt, sötét alagútján a kétségbeesésnek sajgó, zakatoló vonatok vitték." De mindez mögötte van, meg nem változtathatón. A mozgókép megállt, s egyik lábukkal a levegőben, szóra nyílt szájjal, felemelt kézzel állva meredtek a figurák. Egy kéz, ami felé nyúlt, egy szó, amit elkapott, a ház tetejéről zuhanó kő, ami elől félreugrott. Mindez megállt, megmerevedett a levegőben.

De ami előtte áll - azt még el nem határozta senki és semmi. Abba még beleszólhat, ott még dolga van, ott nem parancsol se bölcs belátás, se okos tudomány - ott még senki se járt, síneket senki se rakott le, vonalakat senki se húzott, házat senki se épített, ott nincs enyém és tied, ott nincsenek akták és bizonyítványok, bélyegek és pecsétek, ott sorsa nincs bent lajstromokban, mert az az ország még senkié, azt még el nem foglalta senki, azt még nem osztották fel egymás között a hatalmasok. Mert ennek az országnak utaira táblákat és kerítéseket nem raktak, utait senki sem ismeri - ott az utak talán - felhőbe szaladnak, talán a föld alatt mennek - ott talán fehér, ami itt fekete, ott talán fent van, ami itt lent, ott talán nem a földre esik az eleresztett kő. Senki se merje mondani, hogy ott is a földre esik, mert ebben az országban még nem látott követ senki, és nem látott fehéret és feketét, mert ez az ország az ismeretlen jövendő.

Ebben az országban még vannak esélyei. Ami ott van, ahhoz hozzányúlhat, megváltoztathatja, helyéről eltolhatja. Intésére ott visszafordulhat, ami elindult, s megindulhat, ami helyben áll. Mert ott lefejti csuklójáról, és szeméről letépi a kötéleket hallgatag útitársunk, a százszor megláncolt, százszor megcsúfolt képzelet.

Valaki hazugnak és képmutatónak nevezett, mert bizonyos észrevételemet bizonyos dologról nem akkor mondtam el, amikor történt - máskorra halasztottam, időszerűtlennek éreztem elmondani, és a helyzet sem volt alkalmas. Eltűnődtem ezen a dolgon - valóban hazug volnék? Igaz, hogy nem elégedtem meg a puszta hallgatással: néhány ártatlan, de mégis csak valótlan állítással próbáltam elütni a dolgot, időt nyerni.

De a lelkem mélyén megvolt a szándék, hogy mihelyt hely és idő alkalmas lesz, mihelyt számíthatok ráhogy az elmondott észrevételt úgy és annak érti, aki hallja, ahogy és aminek gondoltam: haladéktalanul elmondom.

Nem hiszem, hogy messzebb lehet menni az őszinteségben. Az őszinteségnek feltételei vannak, nemcsak annak a személyében, aki vall, hanem annak a személyében is, akinek vallunk. Az igazi igazság szempontjából nemesebb, szebb dolog ártatlanul hazudni, mint abban a biztos tudatban lenni őszintének, hogy abból, amit mondtam, éppen a valóság fordítottját fogja felfogni a tótágast álló hibás lelkiállapotban leledző gyóntató.

Férfihiba: összetéveszteni az őszinteséget az igazsággal.

Női bűn: összetéveszteni az őszinteséget az exhibicionizmussal.

A férfinak, aki hazugnak nevezett, vervén a mellét, hogy ő bizony kimondja áperte, amit gondol, az elbizakodottságán mosolyogtam - ugyan, honnan veszi a bátorságot feltenni, hogy igazat gondolt?

A nőnek, aki képmutatással vádolt, egyszerűen azt feleltem: asszonyom, meztelenül kiszaladni az utcára nem okvetlenül nemes őszinteség, leszakítása konvenciók hazug láncainak - lehet az egészen konvencionális szemérmetlenség is. Ami a képmutatást illeti, engedje meg, ahhoz mégiscsak különlegesebb alkalmat várok a mostaninál, hogy egyebemet is mutassam, mint a képemet.


Találkoztam a röntgenszemű emberrel, a vesékbe nézővel, aki előtt nincs titok. A mélybe látóval, aki a felület mögé fúrja pillantását, és szemedbe mondja, amit magad se tudtál, vagy letagadtál magadnak, mások elől mindenesetre rejtegettél. Hogy a lapockacsontod elferdült, hogy a medencecsontod nem valami sikkes, hogy szélesen és utálatosan vigyorog két állkapcsod, és szemüreged hátsó nyílásán át meglátni a mögötte kujtorgó kísértetet.

Eleinte nagyon imponált, hideg borsódzott végig hátamon, ahogy a Láthatatlan látható lett kék fényben villódzó lemezén mélységes szemének - fokozta a hatást az elsötétített szoba, titokzatosan villogó műszerek.

Ez régen volt. Ma már nem vagyok oda annyira, ha a csontvázamat látom - megszoktam, hogy a nagy kaszás nem kívülről fenyeget, hanem ott lakik, kényelmesen, bennem, türelmesen várakozva estig, amikor majd szépen magamtól levetkőzöm - lehúzom egybeszabott bőrbekecsemet, üstököm szőrmekalapját, bőrbekecsem zsíros bélését, izmaim ingét, idegeim finom óraláncát, hogy aztán ő is lefekhessék. A röntgenszemű ember se babonáz meg többé - rájöttem némi fogyatékosságára, ami nem kisebb, talán nagyobb, mint az enyém. Lehet, hogy az én szemem tökéletlen, amiért nem látok a mélybe - de neki - csodálkozva jöttem rá idővel - szembaja van, ami talán nagyobb hiba a tökéletlenségnél. Hiába néztem rá legkedvesebb mosolyommal, ő csak csontok vigyorgását látta - belelátott a vesémbe, de nem vette észre a télikabátomat. A láthatatlan láthatóvá lett számára, de eltűnt a látható - megtanult olvasni sötétben, de a napvilág elveszett látóköréből.

A Lét titkai...

Egyelőre az élet van, a létnek ez a kis része éppen elég látni- és felfognivaló, egy életre: nyilván oly célból, hogy lássam és felfogjam. Ha számomra is van még, előtte és utána, valamiféle lét - ott ráérek, megfelelő eszközök birtokában, felfogni és megérteni, ami előtte és utána és körülötte van.


A kormánypálca pedig mindig annál legyen, aki ha üt is vele, legalább oda üt, ahova néz

 

karinthy balaton

Karinthy Frigyes

 

Címszavak a Nagy Enciklopédiához

 

 

 

ELSŐ KÖTET

 

"Ki kérdezett?..." 
Címszavak a Nagy Enciklopédiához

KI KÉRDEZETT?

"ÉRDEKES..."

PILLANATNYI ELMEZAVAR

CSODA

A MACBETH-JÓSLAT LÉLEKTANA

MUNKA

MADÁCH

A VERS LELKE

ISTEN FELFEDEZÉSE

VERBA MANENT, SCRIPTA VOLANT

Ó, ÉLET TÜKRE, MŰVÉSZET!

A ROSSZ DARAB

BŰN ÉS LELKIISMERET

LIBAZSÍROS VATTA

SZEMÉREM

SZÍNHÁZ? MOZI?

AZ EGY ÉS A SEMMI

AUTOMATABÜFÉ

KÉPÍRÁS

KEZEDET CSÓKOLOM, KEDVES BARÁTOM

SEGÍTSÉG

MANCI, A ROBB KIRÁLYNŐJE

EMBERT MÉGSE ETTÜNK

LELKEK RELATIVITÁSA

ÉBREDÉS

MILYEN LESZ A DIVAT?

RÁDIÓ!... RÁDIÓ!...

LELŐTTED A CSÁBÍTÓT...

CSAK

"ÉN"

JÓZAN ÉSZ

SZEMET HUNYNI

ŐSZIBARACKKONZERV

KEGYELET

SZAVAK ÉS KÉPEK

ÁLLAMI PROPAGANDA

Karinthy Frigyes notesze

KARINTHY FRIGYES NOTESZE

VÉGELADÁS

Minden másképpen van

ELŐSZÓ, MAGAMHOZ

FORDÍTOTT VILÁG

KÉRŐDZŐ VILÁG

AMI ESZEMBE JUT

MA SZOMORÚ VAGYOK

AZ ÍRÓ BECSÜLETE

NÉHÁNY CSEKÉLYSÉG

NOTESZEM

KEMÉNYKALAP

ESETLEG NEM SZERETIK AZ EMBERT

NEVETÉS

SZÁMOK

LÁNCSZEMEK

DÉMON

MELEG VAN

SUL MARE LUCCICA...

KOLLMANN

SZÉPIÁT ETTEM

HÁROM MADÁRRÓL

PÁDI ÉS PASI

EGY ELMARADT POFONRÓL

A STRAND HEDONISTÁJA

AKROBA-AT! DIPLOMA-AT! - Ó!

BANALITÁS

TAPSOLNAK A MOZIBAN

BESZÉLŐ MOZI

FILM

VÁGÓHÍD

MARTINOVICS

KÉT NAPÓLEON

FEJLŐDÉS

PÉKMESTER

SZOBALÁNYUNK

EGY NAP

JOSÉPHINE BAKER

MŰVÉSZET, SZOBOR, VERS

DIKTATÚRA

POLITIKA

ÚRIEMBER

TOLSZTOJ [1]

TOLSZTOJ [2]

VITÁK

TÁRSADALOM

MAGYAR TÉMA

DICKENS

TEATRO DEI PICCOLI

ARABESZK

MINT IDEGEN FORGOK PESTEN

TÁNCOLÓ EGÉR

FUKSZ ÚR

ISTEN

KALEIDOSZKÓP

SZILVESZTER


MÁSODIK KÖTET

Pesti Napló

KÉPES ÁBÉCÉ

NŐI LEVELEK

ÉS MÉG EGYSZER A TŐZSDE!

TEKINTSD ŐT EMBERNEK

NAPLÓM
Saccóról és Vanzettiről

NAPLÓM
Az egyetemi tüntetésekről

NAPLÓM
Hazaszeretetről és hazaszerelemről

SZERKESZTŐ ÚR, KÉREM!
Képek egy kezdő újságíró életéből

SZERKESZTŐ ÚR, KÉREM!
Képek egy kezdő újságíró életéből

SZERKESZTŐ ÚR, KÉREM!
Képek egy kezdő újságíró életéből

SZERKESZTŐ ÚR, KÉREM!
Képek egy kezdő újságíró életéből

FELOLVASTAM A FOGHÁZUDVARON

NAPLÓM
Versek

NAPLÓM
Tetszem magának?

NAPLÓM
Véleményem

SZILVESZTERI ÓLOMÖNTÉSRE

PARADOXON AZ ESZPERANTÓRÓL

NAPLÓM
Hosszú élet, rövid élet

NAPLÓM
Teréz és Tini

NAPLÓM
Kecskemét, északsarki útinapló

NAPLÓM
Bábel tornya és Sagrave

NAPLÓM
Új Marathón

SZÍNHÁZ, GÉPÍRÓKISASSZONY, LÁVA, KÖZÖNSÉG

NAPLÓM
Tébolyda

NAPLÓM
A valóság regénye

KASSA, EPERJES, ÚTINAPLÓ

A FERDE VONAL

NAPLÓM
Beszéltem Miss Európával

NAPLÓM
Körkép

KAPUKULCS

AZON BÁJOS HÖLGY

NAPLÓM
Gondolatok a Kerepesi temetőben

NAPLÓM
Állatok

HÁRMASHATÁR-HEGY
Vigyázat, költészet

EGY KIS EUGENETIKA
Ne tessék félni, szép nőkről lesz szó

PINCÉR, FIZETEK!
Panasz

NÉHÁNY OKOS SZÓ EGY BOLONDDAL
Miután a józanokkal nem lehetett okosan beszélni

EN LA MONDON VENIS NOVA SENTO
Széljegyzetek az eszperanto-kongresszushoz

EMBERISÉG, GYERÜNK A VÍZ ALÁ!
Strandálom

SZÍNÉSZ ÉS KATONA
S talán még ennél is több

U. S. E.
Szerénytelen magánvélemény

A VASORRÚ BÁBA
Széljegyzetek Tiszazughoz

A BESZÉLŐ FILM BUDAPESTEN
Kritika a Singing Fool-ról

FÉRFIFALÓ DÉMON ÉS ŐSEMBER
Levél egy ifjú drámaíróhoz

VÁSÁRCSARNOK
Bicsérdistákkal szemben kézirat

MŰTŐ
Egy délelőtt a sebészeti klinikán

ZEPPELIN
Neander-völgyi vázlat az Emberről

HÚZÓDJ ÖSSZE
Gondolatkísérlet à la Einstein

OSVÁT ERNŐ

MEZŐTÚR, RÁDIÓ, MAMMUTCSÜLÖK, MEZŐRETÚR
Útinapló ab Budapest

REGÉNYÍRÓ GYILKOS, GYILKOS REGÉNYHŐS
Martin Lampel és Molnár Erzsébet

"ISMERD MEG MAGADAT"
A legújabb keresztrejtvény

LOSONC, NYAKKENDŐ, CIGÁNYLÁNY, SZÍNÉSZEK
Útinapló

ELŐSZÖR, MÁSODSZOR, HARMADSZOR
Egy délelőtt az árverési csarnokban

CSÓK AZ AUTÓBAN
És egyéb hangos híradó

KIÁRUSÍTOM A NOTESZEMET
Szilveszteri végeladás

Eszmecsere

A HÁZASSÁG "VÁLSÁGA"

VAN-E TÚLVILÁGI ÉLET?

A Toll

LEVÉL A SZERKESZTŐHÖZ

HÁTH-BIZONY JÁNOS

HÁTH-BIZONY JÁNOS
Ő nem a szavak embere

HÁTH-BIZONY JÁNOS
Ő általában nem az az ember

HÁTH-BIZONY JÁNOS
Ez éppen olyan

HÁTH-BIZONY JÁNOS
Tessék már mondani, a színház

HÁTH-BIZONY JÁNOS
[Kérem, az az Ády...]

A TOLL KARÁCSONYI ANKÉTJE

 

 

 

 

Karinthy Frigyes: Betegek és bolondok
http://mek.oszk.hu/00700/00714

Karinthy Frigyes: Capillária
Gulliver hatodik útja

http://mek.oszk.hu/00700/00715

Karinthy Frigyes: Capillária
Regény

http://mek.oszk.hu/07200/07261

Karinthy Frigyes: Címszavak a Nagy Enciklopédiához
Cikkek

http://mek.oszk.hu/07300/07367

Karinthy Frigyes: Együgyű lexikon
http://mek.oszk.hu/02400/02478

Karinthy Frigyes: Esik a hó
Novellák

http://mek.oszk.hu/07200/07262

Karinthy Frigyes: Fából vaskarika
A csokoládé-király meséi

http://mek.oszk.hu/08700/08779

Karinthy Frigyes: Görbe tükör
http://mek.oszk.hu/05600/05645

Karinthy Frigyes: Görbe tükör 1.
Karcolatok, humoreszkek

http://mek.oszk.hu/04700/04788

Karinthy Frigyes: Hátrálva a világ körül
Válogatott cikkek

http://mek.oszk.hu/06800/06830

Karinthy Frigyes: Holnap reggel
Tragikomédia három felvonásban

http://mek.oszk.hu/07200/07263

Karinthy Frigyes: Hököm-színház
http://mek.oszk.hu/08000/08026

Karinthy Frigyes: Idomított világ
http://mek.oszk.hu/07300/07308

Karinthy Frigyes: Így írtok ti
MVGYOSZ hangoskönyvek

http://mek.oszk.hu/04400/04481

Karinthy Frigyes: Így írtok ti
Válogatás

http://mek.oszk.hu/00700/00716

Karinthy Frigyes: Jelbeszéd
Novellák

http://mek.oszk.hu/06900/06980

Karinthy Frigyes: Jelbeszéd 1.
MVGYOSZ hangoskönyvek

http://mek.oszk.hu/02600/02660

Karinthy Frigyes: Karinthy Frigyes összes költeménye
http://mek.oszk.hu/00700/00718

Karinthy Frigyes: Kötéltánc
http://mek.oszk.hu/06900/06983

Karinthy Frigyes: Mennyei riport
http://mek.oszk.hu/06800/06813

Karinthy Frigyes: Miniatűrök
http://mek.oszk.hu/08900/08973

Karinthy Frigyes: Nem mondhatom el senkinek
http://mek.oszk.hu/06100/06133

Karinthy Frigyes: Nevető Dekameron
Száz humoreszk

http://mek.oszk.hu/08100/08196

Karinthy Frigyes: Please Sir!
http://mek.oszk.hu/00700/00770

Karinthy Frigyes: Skarlát
Novellák

http://mek.oszk.hu/06800/06821

Karinthy Frigyes: Szavak pergőtüzében
http://mek.oszk.hu/05800/05815

Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem
http://mek.oszk.hu/00700/00719

Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem
Képek a középiskolából

http://mek.oszk.hu/08700/08724

Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem [Rovásírással]
http://mek.oszk.hu/06300/06391

Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem [Hangoskönyv]
http://mek.oszk.hu/11200/11241

Karinthy Frigyes: Tragédia-átfordítások Karinthy Frigyes írásaiban
http://mek.oszk.hu/09500/09593

Karinthy Frigyes: Új görbe tükör
http://mek.oszk.hu/08900/08935

Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám körül
http://mek.oszk.hu/00700/00717

Karinthy Frigyes: Utazás Faremidóba
Gulliver ötödik útja

http://mek.oszk.hu/00700/00721

Karinthy Frigyes: Az utolsó palackposta
Karcolatok, humoreszkek, cikkek

http://mek.oszk.hu/02300/02376

Karinthy Frigyes: Viccelnek velem
http://mek.oszk.hu/00700/00720

 

 

+

Magyar Vagyok.com

http://www.magyarvagyok.com/konyvtar/Karinthy-Frigyes/

 

 

 

LAST_UPDATED2