"Mi normális életről álmodunk, szabadságban és méltóságban"
Palesztina 2012. - Gaza és az ENSZ határozat
Írta: Noam Chomsky
http://www.informationclearinghouse.info/article33212.htm
Egy idős gázai ember a következő feliratú plakátot tartja: "Elveszitek tőlem a vizet, felégetitek az olajfáimat, leromboljátok a házamat, elveszitek az állásomat, ellopjátok a földemet, bebörtönözitek az apámat, megölitek az anyámat, bombázzátok az országomat, mindnyájunkat éheztettek, valamennyiünket megaláztok, de mégis én vagyok a hibás: visszalőttem egy rakétát." (1)
Az öreg üzenete az alkalomhoz illő értelmezési keretet ad az embertelen gázai megtorlás legutóbbi fejezetéhez. Bár hasznosak, de minden olyan próbálkozás, hogy leszögezzük, mi volt a kezdet, csak félrevezető lehet. A bűntettek 1948-ig követhetők vissza, amikor palesztinok százezrei menekültek rémülten, vagy kergették őket a támadó izraeli erők Gázába, akik a hivatalos tűzszünet után évekig folytatták áttoloncolásukat a határon. A gázaiak gyötrése új formákat öltött az övezet 1967-es elfoglalása után. A legutóbbi izraeli szakmunkákból megtudjuk, hogy a kormánynak az volt a célja, hogy a menekülteket a Sinaira üldözzék, és ha megoldható, akkor együtt az egész lakossággal.
A Gázából való kiűzetést Yeshayahu Gavish tábornoknak, a Déli Parancsnokság parancsnokának az utasítására hajtották végre. A kiűzetés a West Bank-ről még szélsőségesebb volt, továbbá Izrael fondorlatos eszközökkel megakadályozta a kiűzöttek visszatérését, ami a Biztonsági Tanács rendelkezésének a nyílt megszegése volt. Az okokat, közvetlenül a háború után, egy belső vitában meg is magyarázták. Golda Meir, a későbbi miniszterelnök, tájékoztatta a munkáspárti kollégáját arról, hogy Izraelnek úgy kell megtartania a Gázai Övezetet, "hogy megszabaduljon az araboktól". A védelmi miniszter, Dayan és a többiek egyetértettek. Eshkol, a miniszterelnök megmagyarázta, hogy az elűzötteknek nem szabad megengedni a visszatérést, mert: "Mi nem növelhetjük az arab lakosságot Izraelben" - amivel az újonnan elfoglalt területekre utalt, amelyeket már hallgatólagosan Izrael részének tekintettek. Ezzel összhangban minden izraeli térképet megváltoztattak, kitörölve belőlük a Zöld Vonalat (a nemzetközileg elismert határt), de a nyilvánosságra hozatalt késleltették, hogy Abba Eban ENSZ nagykövetnek lehetővé tegyék, hogy Izrael szándékainak eltitkolásával a Közgyűlésnél elérje azt, amit ő "kedvező zsákutcának" nevezett.(2)
A célok valószínűleg még ma is élnek, ami minden bizonnyal hozzájárul ahhoz, Egyiptom húzódozik megnyitni a határait az emberek és javak szabad áramlása előtt, amit az USA támogatta izraeli ostrom megakadályoz.
Az USA-Izraeli erőszak jelenlegi felerősödése 2006. januárjában kezdődött, amikor az arab világ legelső szabad választásán a palesztinok "rosszul" szavaztak. Izrael és az USA azonnal a gonosztevők kíméletlen megbüntetésével és a választott kormányt megdöntendő katonai puccs előkészítésével válaszolt, ami náluk mindennapos gyakorlat. A büntetés 2007-ben jelentősen súlyosbodott, miután a puccskísérletet letörték és a választott Hamas kormány átvette Gáza teljes irányítását.
Ezeknek az eseményeknek a hivatalos változata sokkal kevésbé fájdalmasan hangzik. Például a nov. 29-i New York Times szerint: "A Hamasz belépett a politikába és 2006-ban megnyerte a választást a palesztin területeken. Azonban képtelen volt kormányozni a nyugatbarát ellenzékkel szemben, ezért 2007-ben erővel átvette a hatalmat a Gazai Övezetben, elmélyítve ezzel a szakadást" (a Fatah-hal és a Palesztin Hatósággal)(3)
A Hamasznak a 2006-os választás után közvetlenül tett fegyverszüneti ajánlatát figyelmen kívül hagyva Izrael támadásokat indított, amelyek 2006-ban megöltek 660 palesztint, többségükben civileket, harmadrészt kiskorúakat. A támadások 2007-es fokozásával megöltek 816 palesztint, 360 civilt és 152 kiskorút. Az ENSZ jelentése szerint 2879 palesztint öltek meg izraeli lövedékek 2006. áprilisától 2012. júliusáig, miközben néhány tucat izraelit öltek meg gázai lövések.(4)
A 2008-as tűzszünetet a Hamasz mindaddig betartotta, amíg Izrael novemberben meg nem szegte. Figyelmen kívül hagyva a további tűzszüneti ajánlatokat Izrael decemberben megindította a gyilkos Olvasztott Ólom műveletét. A dolog tehát folytatódott, miközben az USA és Izrael továbbra is elutasította a Hamas felhívásait egy tartós tűzszünetre és a nemzetközileg elfogadott két állam berendezkedéssel összhangban lévő politikai rendezésre, amit az USA 1976-óta megakadályoz, amikor megvétózta a Biztonsági Tanácsnak a nagyobb arab államok által beterjesztett, erre vonatkozó határozatát.
2012. vége felé az USA nagy erőfeszítéseket tett, hogy megakadályozza a Közgyűlés Határozatát Palesztina tagságának a felminősítésére "tagsággal nem rendelkező, megfigyelő állammá". Az erőlködés sikertelen volt, az USA pedig november 29-én a szokásos nemzetközi elszigeteltségben maradt, mikor a határozatot túlnyomó többséggel elfogadták a felosztásról döntő,1947-es közgyűlési határozat évfordulóján.(5) A határozat ellenzésének az oka, amelyet Washington őszintén megadott, leleplező: Palesztina megkeresheti a Nemzetközi Bűnügyi Bíróságot az USA támogatta Izraeli bűnügyekben, amelyek igazságügyi felülvizsgálatát nagyon is nyilvánvaló okokból nem engedhetik meg. A másik aggály, amelyről a New York Times beszámolt, hogy "a palesztinok a szavazatukat arra használhatják, hogy az ENSZ szakosított szervezeteiben tagságot szerezzenek", ami oda vezethet, hogy Washington megvonja a támogatását ezektől a nemzetközi szervezetektől, ahogyan megszüntette az UNESCO-ét 2011-ben, amikor az föl merészelte venni Palesztinát a tagjai közé. A gazda nem tűri az engedetlenséget.(6)
Izrael jelezte, hogy "őrjöngeni fog" ("yishtagea"), ha a határozatot elfogadják, felelevenítve az 1950-es figyelmeztetéseit, hogy "őrjöngeni fog", ha keresztbe tesznek neki. Akkor nem volt jelentősége, ma sokkal inkább van.(7) És tényleg, alig néhány órával az ENSZ szavazás után Izrael bejelentette a döntését, hogy folytatja a betelepítést az E1 Területen, amely összeköti a jogellenesen bekebelezett, hatalmasan kiterjesztett Nagy Jeruzsálemet Ma'aleh Adumim városával, amelyet hatalmasra bővítettek a gyakorlatilag Jerichoig terjedő földekkel Nixon alatt az Osloi Megegyezés után, amivel teljesen kettévágja a West Bank-et, ha az E1 terület folyosóját a település lezárja.(7) Az Obama előtti USA elnökök megakadályozták Izrael erőfeszítéseit, hogy a törvénytelen telepeket az E1 területre kiterjessze, ami arra kényszerítette, hogy rejtett intézkedéseket tegyen, mint pl. egy rendőrállomás létesítése a sávban. Obama azonban az elődeinél jobban támogatta Izrael bűnös tetteit, ezért majd kiderül, hogy továbbra is megmarad-e egy kacsintással párosított hátba bökésnél, mint korábban.
Izrael és az USA ragaszkodik "a közvetlen tárgyalásokhoz", mint a békéhez vezető egyetlen úthoz. Ragaszkodnak továbbá alapvető előfeltételekhez. Először, a tárgyalásoknak az USA vezetésével kell folyniuk, aminek annyi értelme van, mint Iránt felkérni, hogy közvetítsen az iraki sunni-shiita szembenállásban. A valódi tárgyalásoknak valamilyen semleges, nemzetközi elismerésre jogosult résztvevő, talán Brazília, védnöksége alatt kellene folynia, amelyen az USA és Izrael ülne az asztal egyik oldalán, a világ többi állama pedig a másikon. A másik elhallgatott előfeltétel, hogy az izraeli telepek terjeszkedését valamilyen formában meg kell engedni (ahogyan ez például a hivatalos 10 hónapos "felfüggesztés" alatt is történt), azzal, hogy Washington jelzi ugyan a helytelenítését, de folytatja a szükséges támogatás nyújtását.
A lényegi tartalom nélküli "közvetlen tárgyalásokra" való felhívás régi izraeli taktika a diplomáciai rendezés felé vezető olyan lépések megelőzésére, amelyek akadályoznák a terjeszkedési terveit. Az 1967-es háború után a köztiszteletben álló diplomatát, Abba Ebant, aki az ez irányú erőfeszítésekért volt felelős, Golda Meir és más kollégái a kormányzó Munkapártban nagyon dicsérték az ENSZ-ben elért sikeréért Izrael zavarodottságot és késlekedést okozó "béketeremtő stratégiájának" az előre vitelében, amely végül "csalásra épített, összehangolt külpolitikában öltött testet", ahogy azt egy izraeli tudós, Avi Raz leírta a belső feljegyzéseket részletesen áttekintve.(9) A taktika akkor felingerelte az USA tisztviselőit, akik hevesen tiltakoztak, de hatástalanul. Azóta nagyon sok minden megváltozott, különösen mióta Kissinger vette át a politika irányítását és az USA nagymértékben eltávolodott a világtól az Izrael-Palesztina ügyben
A késleltetés stratégiája a legkorábbi cionista telepekig nyúlik vissza, amelyek "kész tények" teremtésére törekedtek a területen, miközben a céljaikat homályban tartották. A cionista szervezetek még a "zsidó commonwealth"-re való felhívást sem tették meg hivatalosan egy 1942. májusi találkozójukig a New yorki Biltmore szállóban.
Gázára visszatérve: a lakosság szakadatlan gyötrésének az egyik eleme Izrael Gázán belüli "puffer sávja", ahová a gázaiaknak tilos belépni és ami - Sara Roy, Gáza vezető akadémiai tudósa szerint - majdnem a felét teszi ki a kevés művelhető földjüknek. 2005. szeptemberétől, miután Izrael a telepeseit a megszállt területek más részére költöztette át, 2012. szeptemberéig az izraeli biztonsági erők 213 palesztint öltek meg a sávban, ebből 154-en nem vettek részt az ellenségeskedésben, köztük 17 gyerek.(10)
2012. januárjától november 14-ig, Izrael legutóbbi öldöklő dáridójáig, a Védelem Pillére művelet megindításáig a jelentések szerint egy izraelit ölt meg a gázai lövöldözés, míg az izraeliek 78 palesztint lőttek le.(11)
A teljes történet persze sokkal összetettebb és sokkal mocskosabb.
A Védelem Pillére műveletnek a legelső lépése Ahmed Jabari meggyilkolása volt. A Ha'aretz szerkesztője, Aluf Benn Izrael alvállalkozójaként és gáza határőreként jellemzi őt, aki öt éven keresztül viszonylagos nyugalmat erőszakolt Gázára.(12) Kivégzésének az ürügye az volt, hogy ezalatt az öt év alatt Jabari létrehozta a Hamasz haderejét Iráni rakétákkal.(13) Nyilvánvaló, hogyha ez igaz, nem november 14-én derült ki.
Ennél hihetőbb okot hozott fel Gershon Baskin, aki évekig benne volt a Jabarival folytatott tárgyalásokban, beleértve az elfogott izraeli katonának, Gilad Shalitnak a szabadon bocsátási terveit. Baskin arról számol be, hogy órákkal Jabari meggyilkolása előtt "megkapta az Izraellel való tartós tűzszüneti megállapodás tervezetét, amely tartalmazta a tűzszünet fenntartásának az eljárását arra az esetre is, ha valami zavargás törne ki Izrael és a Gázai Övezet csoportjai között". A fegyverszünet tehát rendben volt a Hamas november 12-ei felhívása alapján. A Reuters beszámolója szerint Izrael láthatóan kihasználta a fegyvernyugvást és a szíriai határra irányította a figyelmet abban a reményben, hogy a Hamas vezetők lazítják az őrizetüket és könnyebben lesznek meggyilkolhatók.(14)
Az elmúlt évek során Gázát a puszta életben maradás szintjén tartották, bebörtönözték a földön, a tengeren és a levegőben. A legutóbbi támadás előestéjén jelentette az ENSZ, hogy a legfontosabb gyógyszerek 40%-a, és a fontos gyógyászati kellékek több mint 50%-a hiányzott.(15) A Gázából novemberben küldött szörnyű fényképek közül az elsők egyike egy orvost mutatott, aki egy gyerek elszenesedett holttestét tartotta. Ez emlékeztetett valamire. Az orvos a Khan Yunis kórház igazgatója és a sebészet főnöke, amelyet néhány héttel korábban meglátogattam. Utazásomról írva beszámoltam az ő szenvedélyes könyörgéséről a kétségbeejtően hiányzó egyszerű gyógyszerekért és sebészeti eszközökért. Ez is az amerikai-izraeli ostromnak és Egyiptom bűnrészességének a következménye.
A novemberi közjáték okozta halálozási arány a szokásos volt: több mint 160 palesztin halott, köztük sok gyerek, és hat izraeli. A halottak között volt három újságíró. A hivatalos izraeli önigazolás szerint "a célpontok terrortevékenységgel kapcsolatba hozható személyek". David Carr a New York Times-ban beszámolva a "kivégzésükről" levonta a tanulságot: a hírközlő szervek tagjainak a megölése igazolható egy olyan homályos kifejezéssel, hogy "terrortevékenységgel kapcsolatba hozható".
Súlyos pusztítás csak Gázában volt. Izrael a legfejlettebb amerikai hadfelszereléssel rombolt és mészárolt, támaszkodva az USA diplomáciai támogatására, beleértve a szokásos beavatkozását, hogy megakadályozza a Biztonsági Tanács tűzszüneti felhívását.(17)
Minden egyes ilyen hősködéssel romlik Izrael megítélése a világban. A rémület és rombolás képei és az összeütközés természete a hitelesség nagyon kevés törmelékét hagyja meg a világ önmagát "legerkölcsösebbnek" minősítő hadseregének.
A támadás ürügyei is a szokásosak voltak. Eltekinthetünk az izraeli és washingtoni elkövetők megjósolható nyilatkozataitól, de még tisztességes emberek is fölteszik a kérdést, hogy mit kellene tennie Izraelnek, amikor rakéták zárótüzével támadják. Jogos kérdés, amelyre egyenes válaszok vannak.
Az egyik válasz, hogy be kell tartani a nemzetközi jogot, amely erőszak alkalmazását a Biztonsági Tanács felhatalmazás nélkül csak egy esetben engedi meg: önvédelemből, miután fegyveres támadásról értesítették a Biztonsági Tanácsot, és addig, amíg a Tanács nem intézkedik (ENSZ Alapokmány, 51. cikkely). Izrael ezt nagyon jól tudja. Ezt az eljárást követte az 1967. júniusi háború kitörése után, de a folyamodványa nem vezetett eredményre, mivel hamar megállapították, hogy Izrael volt a támadó. Novemberben nem e szerint járt el Izrael, mert jól tudta, hogy hamar lelepleződik a Biztonsági Tanács vitája során.
Egy másik, szorosabb válasz, a tűzszünet betartása, amire megvolt a lehetőség a művelet nov. 4-ei megkezdése előtt, és már korábban is többször.
Vannak messzebb ható válaszok is. Véletlenül a legutóbbi National Interest lapban vizsgálnak egy példát. A szerzők, Raffaello Pantucci és Alexandros Petersen Ázsia szakértők leírják a kínai reakciót a nyugati Xinjiang tartományban történt zendülés után, "amelyben ujgúr tömegek vonultak szerte a városban és verték halálra a szerencsétlen hanokat (kínaiakat)". A kínai elnök, Hu Jintao azonnal a tartományba repült, hogy átvegye az irányítást, kirúgta a biztonsági szervezetekből a magasabb beosztású vezetőket és széleskörű fejlesztési programokat indítottak be a nyugtalanság mélyen fekvő okainak a megszüntetésére.(18)
Gázában is van lehetőség civilizált válaszra. Az USA és Izrael véget vethetne a könyörtelen és szakadatlan támadásoknak, megnyithatná a határokat és gondoskodhatna az újjáépítésről - és ha elképzelhető volna, jóvátételről a többévtizedes erőszak és elnyomás miatt.
A tűzszüneti egyezmény kimondta, hogy az ostromnak és a határövezetben lévő lakosok lelövésének a befejezését foganatosító intézkedésekkel "a tűzszünet kezdetét követő 24 órán belül foglalkozni kell". Az ezirányú lépéseknek semmi jele sincs. Annak sincs semmi jele, hogy az USA-Izrael kész volna felszámolni Gázának a West-Banktől való elválasztását célzó, az Osloi Egyezménnyel ellentétes politikáját, hogy véget vetne a törvénytelen betelepítési és fejlesztési programoknak a West-Bank-en, amelyek célja minden politikai rendezés aláaknázása, vagy bármi más módon abbahagyni az elmúlt évtizedek mindent visszautasító politikáját.
Egy napon, ami hamar beköszönt, amikor a bombák újra záporozni fognak Gáza védtelen polgáraira, a világ választ fog adni a kiváló gázai emberjogi jogásznak, Rji Souraninak a védőbeszédére,: "Mi igazságot és elszámoltatást követelünk. Mi normális életről álmodunk, szabadságról és méltóságról".(19)
Utószó: Akit közelebbről érdekel a "Közel-keleti konfliktus" (ez Palesztina zsidó gyarmatosításának az eufemisztikus fedőneve) sokat tanulhat az "if Americans knew" nevű amerikai honlapból (http://www.ifamericansknew.org/ ). A nyitólap rajzos statisztikákat mutat be a "konfliktus" jellegének a szemléltetésére. Azoknak is érdemes megnézni, akik nem olvasnak angolul, mert az ábrák magukért beszélnek. Kedvcsinálónak ide másoltam két ábrát. Az első a palesztin és zsidó gyermekáldozatok számát hasonlítja össze. Ez az egy szám is jól szemlélteti, hogy melyik fél az, amely módszeresen gyilkol, és melyik az, amely időnként, ahogy a polgári bűnügyekben szokták megfogalmazni, nem bírva a már tovább a bántalmak elviselését, hirtelen felindulásból visszaüt. A második a zsidóknak és a palesztinoknak adott NAPI katonai segélyt mutatja. Izrael naponta kap 8,2 millió dollárt, hogy "védekezzen" a gázai haláltáborba börtönzött palesztin "terroristák" ellen.
 Israeli and Palestinian Children Killed
September 29, 2000 - Present
126 Israeli children have been killed by Palestinians and 1,476 Palestinian children have been killed by Israelis since September 29, 2000. (View Sources & More Information)
Daily U.S. Military Aid to Israel and the Palestinians
Fiscal Year 2011
 During Fiscal Year 2011, the U.S. is providing Israel with at least $8.2 million per day in military aid and $0 in military aid to the Palestinians. (View Sources & More Information)
Kérdem a tisztelt olvasókat: a fentiek alapján melyik nép érdemelné meg a magyar nép szolidaritását? A magyar kormány mégis miért Izrael önvédelemhez való joga mellett áll ki? Nem lehet ebben része a kettős állampolgársággal, de nem kettős, hanem nagyon is egyes kötődéssel rendelkező magyarországi politikusoknak, a politikus Kertész Ákosoknak? Nem arra utal ez a jelenség, hogy (Kertész után szabadon) "A zsidó genetikusan alávaló. De ez nem mentség arra, hogy a zsidó a legsúlyosabb történelmi bűnökért sem érez egy szikrányi lelkiismeret furdalást, hogy mindent másra hárít, hogy mindig másra mutogat (magyarokra, németekre, lengyelekre, oroszokra, spanyolokra, portugálokra, keresztényekre, muszlimokra, palesztinokra, perzsákra), hogy boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni. (ld.: "Izrael napjai meg vannak számlálva" - Atzmon, Brzezinsky, Ahmadinedzsád) Hogy se tanulni, se dolgozni nem tud és nem akar, csak irigyelni (kiuzsorázni) és ha módja van legyilkolni azt, aki munkával, tanulással, innovációval viszi valamire. (Hogy létrehozott egy olyan államot, amely még önmagát eltartani is képtelen, hogy Európán és az USÁ-n élősködik, segélyekből és "kárpótlásokból" él és a palesztinokon éli ki perverz, szadista hajlamait.)" És most felkérem a magyar politikai elitet, hogy tőlem is olyan mélységes és látványos felháborodással határolódjanak el, mint annak idején Kertész Ákostól.
A szerző hivatkozásai: [1] http://www.independent.co.uk/voices/comment/the-war-between-israel-and-hamas-has-its-roots-in-britains-shameful-betrayal-of-the-palestinians-8327052.html [2] Avi Raz, The Bride and the Dowry (Yale, 2012). [3] http://www.nytimes.com/2012/11/29/world/middleeast/leader-of-hamas-calls-for-palestinian-unity.html?src=twrhp. [4] Slater, International Security, Nov-Dec 2012. http://www.economist.com/blogs/pomegranate/2012/11/israel-and-palestinians. [5] http://www.un.org/News/Press/docs/2012/ga11317.doc.htm [6] http://www.nytimes.com/2012/11/29/world/middleeast/us-and-israel-look-to-limit-impact-of-palestinian-authority-upgrade.html [7] Barak Ravid, Ha'aretz, Oct. 26, under the headline "Yisrael Mazhira et Ha-Olam: Ba'al Habayit Yishtagea" ("Israel warns the world: the head of the household will go crazy"). http://www.haaretz.co.il/news/politics/1.1850595 [8] http://topics.nytimes.com/top/news/international/countriesandterritories/israel/index.html [9] Raz, op. cit. [10] Roy, http://www.bostonglobe.com/opinion/2012/11/23/roy/sctFniw6Wn2n9nTdxZ91RJ/story.html?s_campaign=8315 http://www.nytimes.com/2012/11/24/world/middleeast/israel-gaza-conflict.html?ref=global-home [11] Ibid. [12] http://www.haaretz.com/news/diplomacy-defense/israel-killed-its-subcontractor-in-gaza.premium-1.477886 [13] http://www.nytimes.com/2012/11/18/world/middleeast/arms-with-long-reach-bolster-hamas.html?_r=0 [14] http://www.haaretz.com/news/diplomacy-defense/israeli-peace-activist-hamas-leader-jabari-killed-amid-talks-on-long-term-truce.premium-1.478085. http://www.theatlantic.com/international/archive/2012/11/who-started-the-israel-gaza-conflict/265374/. http://www.nytimes.com/reuters/2012/11/15/world/middleeast/15reuters-palestinians-israel-deception.html?scp=5&sq=bronner+Jaabari&st=nyt. [15] Mads Gilbert, 11-17-12. [16] http://www.nytimes.com/2012/11/26/business/media/using-war-as-cover-to-target-journalists.html?_r=0 [17] http://www.foxnews.com/world/2012/11/20/us-blocks-un-security-council-call-for-gaza-cease-fire-as-unbalanced-against/ [18] http://nationalinterest.org/article/chinas-inadvertent-empire-7615 [19] http://www.aljazeera.com/indepth/opinion/2012/11/20121117115136211403.html Dohán Mihály
|
