|
Sirisaka Andor: Magyar közmondások könyve IV.
Darázs-fészekbe nyúlni.
(Kényes dologba avatkozni.)
*
Darazsat ne szurkálj.
(Ellenfélt fölingerelni.)
*
Dárius kincsét is elpazarolná.
(Túlságos pazarlóra mondja.
Dárius perzsa királyról maradt e közmondás.)
»Dárius kincsével birj,
Hidd el, eltemet a sir.«
*
Denevér ember.
(Olyanra mondják néhol,
ki egyik felekezethez sem tartozik.)
*
Derekas dolgok nehezen születnek.
*
Derék dolog:
három tehén egy csorda.
(Mikor több helyett kevesen vannak.)
*
Derűre-borúra.
(Minden következetesség nélkül tenni valamit.)
*
Derűre borura inni.
(Mérték nélkül.)
*
Délben gyújtasz gyertyát.
(Fölöslegest művelsz.)
*
Délutáni kézfogásnak rovás a díja.
*
Délibábon aratást keres.
(Haszontalan foglalkozású.)
*
Dér után meghugyozza magát az idő.
*
Diákot hasznáért nem érdemes tartani.
*
Dicsőség
a keresőt kerüli, a kerülőt keresi.
Dicsőség bajjal jár.
*
Diófa verve jó.
(A néphit szerint, ha verik a diófát, jobban terem.)
*
Dió törve, az asszony verve jó.
*
Disznó gazdag.
(Nagyon gazdag.)
*
Disznónak, fösvénynek holta után haszna.
(Midőn Magyar Balázst,
ama nagy emlékezetü magyar vezért
Kosztolán ellen küldte Mátyás király,
hogy onnan a cseh ellenséget kiverje,
nem tudhatván, mennyi ideig fog tartani a táborozás,
fiára bizta házi gazdaságát.
A szerencsés hadjárat után haza kerülvén Balázs,
szomorkodva látta, hogy míg oda volt,
fia István, temérdek sok pénzt zsugorgatott össze.
Erre nagyon megneheztelvén,
fiát e szavakkal dorgálta meg:
»Fiam! a pazarlás az esztelenség gyümölcse,
de a fösvénység alacsonylelküségnek a jele.
Fiam! a fösvény hasonlít a hizlalt disznóhoz,
mert mind a kettőnek holta után van haszna.«
*
Disznón gyapjút keres.
(Ott keres, ahol nincs.)
*
Disznó-ólra cserép födél.
Disznó orrára arany perec.
(Alávaló, nem érdemli a megtiszteltetést.)
*
Disznó után indulsz, mocsárba jutsz.
*
Disznóalmot is eladná.
(Olyan fösvény.)
*
Disznópásztor haragszik s a falu nem tudja.
*
Dobbal megy verebet fogni.
(Néhol: nyulászni.)
*
Dobra került
(Árverezés [»licitáció«] alá került,
vagy: pletykába keverték.)
*
Dobra vonták a bőrét.
(Nagy leckére fogták.)
*
Dologkerülő nem sok kalácsot eszik.
*
Dolognak könnyebb végét keresi.
*
Dologra szegődik a szolga.
(Olyan szolgának mondja,
ki úr szeretne lenni a háznál.)
*
Dolga felől mindenre ráér.
*
Dorongot vetettek eleibe.
(Megakadályozták szándékában.)
*
Döglött oroszlánt a szamár is rugdossa.
*
Dögrováson van.
(Népies kifejezés. Értelme: halálnak van szánva.)
*
Dögre száll a varjú.
*
Dőre barát több kárt okoz, mint az okos ellenség.
*
Drágán szerzett öröm, ürömmé válik.
*
Drágalátos mákvirág.
(Csúfolódó kifejezés.)
*
Drága konyha a patika.
Drága, mint a hegedűszó, vagy: muzsikaszó.
Drága étel úrnak való.
Drága, mint a gyöngy.
*
Duda neki: nem ért ő ahhoz.
(Dicsekedőkre.)
*
Dudvát hány a tökre.
(A rosszat rosszal takarja.)
*
Dugába dőlt.
(Nem sikerült.)
*
Dunába hord vizet.
(Vagyonost gazdagítani, vagy fölösleges munkát végezni.)
*
Dunáig táncolva, Dunán túl láncolva.
*
Duna vize se mossa le gyalázatát.
*
Dúl-fúl
magában, mint a vadkan.
(Mérges emberekre mondják.)
*
Duplán fog, mint a korcsmáros krétája.
*
Dunát lehetne vele rekeszteni.
(Általán minden olyanra mondják, a miből sok van.)
*
Dűlő falra, – vagy: fához ne támaszkodjál.
(T. i. mert elesel vele együtt.)
*
Düh és bosszú nem sokat fontolgat
*
Ebben ugyan nem kopik a fogad.
(Nem eszel belőle.)
*
Ebből sem lesz énekes halott
(Azaz nagyobb, fényesebb temetés.
E közmondás értelme:
Ebből sem lesz valami nagy dolog.)
*
Ebédet nem eszik, vacsorát nem is lát.
(A kinek szűk konyhája van.)
*
Eb a varga bőr nélkül.
Eb a vásár pénz nélkül.
Eb a juhász bunda nélkül.
Eb a diák könyv nélkül.
Eb a cigány csere nélkül.
Eb a csikós suba nélkül.
*
Eb a ki bánja, – kutya, a ki szánja.
*
Eb a német kutya nélkül.
Eb a szabó gyűszű nélkül.
Eb a bika tehén nélkül.
Eb az oláh disznó nélkül.
*
Eb apának kutya fia.
(Apja nyomdokait követi a gyermek.)
*
Ebet is megbecsülik uráért.
(Akkor mondják,
ha a vendég hozzávalóit is szívesen látják és jól tartják.)
*
Eb kutyával hamar összebarátkozik.
(Hasonló a hasonlóval.)
*
Eb is farkával parancsol.
Eb is megalkuszik néha a macskával.
*
Álmodik a nyomor
Eb is venne húst fogára, ha pénze volna.
(Olyan pénzetlen emberekről mondják,
kiknek nagy vágyaik vannak a teljesedés reménye nélkül.)
*
Ebnek, ha aranya is volna, hájat venne rajta.
*
Ebnek mondják, az meg a farkának.
*
Eb sógor, kutya koma.
Eb fújja, kutya járja.
Eb fél, kutya fél, míg az ipam napam él.
Eb szemébe nem megy a füst.
*
Ebcsont beforr.
(Semmirekellőnek semmi sem árt.)
*
Eben gubát cserél.
(Egy gubás kocsis ebet akart lopni.
Hogy könnyebben megfoghassa, ledobta gubáját,
s a kutyának morgolódásai közt ott is felejtette.
Hazajövén a kutya ura, ebét ugyan nem,
de a gubát a kocsi mellett lelte.
A gazda visszajöttét messziről látta a tolvaj;
nem mert visszamenni gubájáért.
Midőn másnap kérdezték tőle pajtásai, hova tette a gubáját?
Az igazat megvallani szégyellvén, azt felelte,
hogy az éjjel ezt az ebet cserélte gubájáért.)
*
Eb lesz Budán bíró.
(Ha valakinek a fölajánlott hivatal, tisztség nem tetszik.)
*
Ebnek parancsolj.
*
Ebnek sem jó az első kölyke.
(Ha előszörre rosszul sikerül valami.)
*
Ebre bízni a hájat.
*
Ebrúdon dobták ki.
(Csúfosan elkergetni, kidobni valakit.
Az alföldi lakodalmakban
igen sok kutya gyülekszik össze az elhányt konczokra.
Marakodásukat megunván a legények,
lyukat csinálnak a nádkeritésen.
Ketten aztán egy hosszu ruddal kívűl a lyuk elibe állván,
az udvarban maradt legények
a kutyákat a lyukra hajtják ezen szóval: lyukra!
Ezt elérvén a kutya, midőn a lyukon ki akar búni,
azt a kint álló legények a rudon felkapják és a levegőbe röpitik.
Az ebrudon kivetett kutya
nem egy könnyen megy be ismét a lakodalmas házba,
megelégedvén avval, hogy ép lábbal-fővel hazaballaghatott.)
*
Eb szeme látta,
eb keze vette,
akasszák föl, a ki keresi.
(Midőn valakit gyanúsítanak, ezzel védekezik.)
*
Ebszíjjal kötött erszényű.
(Fukar, zsugori.)
*
Ebtől tanult ember, ebül veszi hasznát.
*
Ebugatás, szamárrívás nem hallatszik a mennyországba.
(Hiábavaló fenyegetőzéstől nem kell tartani.)
*
Eb ura fakó.
(Történetileg is nevezetes mondás.)
Eb ura kurta.
*
Ebül járt.
Ebül vagyunk.
*
Ebül jött, ebül el is ment.
(Rossz úton-módon szerzett jószág.)
*
Ebül gyűlt marhának komondor a sáfárja.
*
Ebül gyűlt szerzeménynek,
vagy: szerzett jószágnak
ebül kell veszni.
*
Ebül kezdi, komondorul végzi.
(Rosszul kezdte s rosszul végzi.)
*
Ecetes korsó megtalálta a dugóját.
*
Egere nőtt.
(Megártott neki a jó élés, mint lónak a sok zabálás.)
*
Eget földet ígér.
(A cél elérésére.)
*
Egész április.
(Változó eszű ember.)
*
Egész odáig van.
(Nagyon rosszul érzi magát; komoly beteg.
Úgyis mondják: Egészen oda van.)
*
Egész nap prédikál, mint a pap.
*
Egér nem fér lyukába, tököt köt a farkára.
(Erdélyi közmondás.)
*
Eget is bőgőnek nézi.
(Pl. a részeg ember, vagy akit nagyon elvernek.)
*
Egy avét zsákból két új tarisznya.
(Akkor mondatik, midőn szegény atyafiak megosztoznak.)
*
Egy az út a mennyországba, de sok a pokolba.
*
Egy állapotban van, mint a Samu nadrágja.
(Mező-Turi iskolatanító, Búsi Sámuel
a kikopás elleni óvatosságból,
újonnan varratott nadrágjának,
térdére s egyéb könnyen szakadó helyeire
előlegesen foltot vetett;
ha a folt elszakadt, azt ismét ujjal váltá fel.
Úgy történt, hogy 34 évi hivataloskodása alatt
csak két nadrágot volt képes elviselni,
s nadrágjának tartóssága közmondássá vált.)
*
Egy bolond
oly követ vethet a kútba – Dunába –,
hogy tíz okos sem veheti ki.
*
Egy bolond százat csinál.
*
Egy csepp mézhez csöbör epét kever.
(Parányi jót temérdek rosszal kíséri, tetézi.)
*
Egy dénár, két dénár, neked semmi sem jár.
(Akkor mondják, mikor valakit kinulláznak valamiből.
Esztergomi közmondás.)
*
Egy dologból kettőt csinál.
*
Egye meg a lidérc.
Egye meg a penész.
Egye meg a rozsda.
Egye meg a tót fene.
Egye meg a föld.
*
Egyenetlen tulkok nem jól vonják a jármot.
(Viszálykodó házasokra illik.)
*
Egyetek tótok, meghalt apátok.
*
Egyet előre, kettőt hátra.
*
Egyél csak, nem sajnálom,
hisz úgy is a kutyának adnók.
*
Egyél, igyál, ne koplalj, mint otthon.
(Tréfás kínálás az asztalnál.)
*
Egy farral két nyerget ülni nem lehet.
*
Egy fej sem illik úgy a nyakunkhoz, mint a magunké.
(Kinizsi mondása,
midőn Mátyás király követségbe akarván őt a törökhöz küldeni,
azzal biztatá, hogyha netalán életét vesztené,
fejéért harmincezer törökét vágatja le.)
*
Egy fecske nem csinál nyarat.
(Néhol: tavaszt.)
*
Egy férges mogyorót sem adnék érte.
(T. i. nem ér semmit.)
*
Egy fogamra is kevés.
*
Egy fölöstökömre – reggelire – is kevés.
(Pl. egyik ellenség a másiknak.)
*
Egyformaság untat, változatosság mulattat.
*
Egyik dúl, a másik fúl.
*
Egyik idő a másiknak ellensége.
*
Egyik kapzsi, a másik habzsi.
*
Egyik – vagy: fél lába már a sírban van.
*
Egyik hozzád, a másik tüled.
(Széthúznak, nem egyetértők.)
*
Egyik kökény, másik galagonya.
(Mind a kettő egyforma rossz.)
*
Egyik bakot fej, másik rostát tart alája.
(Egyik hasztalanabb, hiábavalóbb
dologgal bíbelődik a másiknál.)
*
Egyik fülén beereszti, a másikon ki.
(Igy tesz az ember, ha olyat hall, mit tudni nem akar.)
*
Egyik kezével épít, a másikkal ront.
*
Egyik kéz mossa a másikat.
*
Egyik koldus a másikat gyűlöli.
*
Egyik kutya, másik eb.
(Egyformák, egyik sem ér sokat.)
*
Egyik részeg, a másik tántorog.
*
Egyik fülem bal, a másik nem hall.
*
Egyik tűz, a másik víz.
*
Egyik olyan, mint a másik.
*
Egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz.
*
Egy garas ára becsületet nem hagytak rajta.
(Rágalmazták.)
*
Egy gyékényen árulnak.
Egy követ fújnak.
Egy hajóban eveznek.
(Azaz összetartanak, egy kézre dolgoznak.)
*
Egy hamisan jött pénz száz igazat elhajt.
*
Egyhangú, mint a koldus ének.
*
Egy kalap alá vonni.
(Pl. két ellentétes dologról
vagy személyről egy véleményen lenni.)
*
Egy kártyára tette fel mindenét.
*
Egy koncon rágódnak.
*
Egykor minden hegyes megtompul.
(Kevély emberről mondják Szatmárban.)
*
Egy marék hatalommal tovább érsz, mint egy zsák joggal.
*
Egy kárból két kár.
(Civódás civódást, kár kárt szül.)
*
Egy-két napi dinom-dánom,
holtig való szánom-bánom.
(Könnyelmű s pazarló emberekre szól.)
*
Egy-két tehén még nem csorda.
»Egy-két tehén nem egy csorda,
Az asszony csak oldalborda.«
*
Egy koldusból kettő.
(Akkor mondják,
mikor szegény legény szegény leányt vesz feleségül.)
»Egy koldusból kettő;
Végre több is válhat
Igy hát én fejemre
Sok búbánat szállhat.«
*
Egy kukkot sem szól.
(Mintha néma lenne.)
*
Egy kutya.
(Teljesen azonos valamivel.)
*
Egy jó szót sem adnék érte.
*
Egynek minden, a másiknak semmi.
*
*
Egynek hatot, másnak vakot vet a világ kockája.
(Egynek kedvez, mást üldöz a sors.)
*
Egynek nyeresége, másnak vesztesége.
*
Egynek nyaka, másnak nyak nyaka van.
*
Egy rothadt alma százat is elront.
*
Egyre fáj a foga.
Együtt fúják a követ.
(Egyenlően gonoszak, egy gonoszságon törik a fejüket.)
*
Egy zsidó nélkül megeshetik a vásár.
*
Egyszer hittem, akkor is megcsaltak.
*
Együtt főzték, együtt egyék is meg.
*
Egy úttal tartozott az ördögnek.
(Hiába járt.)
*
Egy rókáról nem lehet két bőrt nyúzni.
(A haszonlesőkre mondják.)
*
Egy rühes birkától koszos lesz az egész nyáj.
*
Egy szájból fú hideget és meleget.
(Egy ember barátságot kötvén Satyrral,
együtt evett vele.
Tél lévén és hideg, az ember kezeit szájához vitte,
és bele fujt.
Satyr kérdésére, hogy miért teszi ezt, felelé:
fázik a kezem, melengetem.
Kissé később ételt hozatván,
az ember szájához vitte és fújta.
Annak újabb kérdésére, hogy miért cselekszik, felelé:
Az ételt hűtöm.
Erre Satyr:
De most már fel is mondom a barátságot neked,
ki azon egy szájból majd meleget, majd hideget fújsz.)
*
Egyszer pirul, sokszor sárgul.
(A kölcsönkérő.)
*
Egyszer hopp, másszor kopp.
*
Egyszeri abrakolástól nem hízik meg a ló.
*
Egyszer volt Budán kutyavásár.
*
Egyszer esik esztendőben karácsony.
*
Egy: titok,
kettő: tanács,
három: Istenadta széles világ.
(Míg egy tudja: titok;
másnak mondod: tanácskozás;
harmadiknak: tudja az egész világ.)
*
Egy vén leány annyit ér,
mint egy megírott s el nem küldött levél.
*
Egy virág nem hozza meg a tavaszt.
*
Elázott tisztára.
(Sokat ivott; be van rúgva.)
*
Elbeszél órákig a kutya farkáról.
(Minden csekélységről hosszasan fecseg.)
*
Eladná a Krisztus koporsóját is.
Eladná Istenét is.
*
Elállt az esze.
(Nem tudott tovább gondolkozni.)
*
Elcsapta a hasát.
(Valamely étel megártott neki.)
*
Elcsavarták a fejét.
(Elbolondították, ígéretekkel elámították.)
*
Eldobta kanalát.
(Meghalt.)
*
Elég az, hogy Balázs a neve.
(Ezzel fejeztetik ki az illető ostobasága.)
*
Elég beteg az is, ki beteget emel.
*
Elég egy pap egy templomban.
(Más beszédébe nem kell vágni.)
*
Elég egy kerten egy rés.
*
Elég nyavalya az öregség.
*
Elég nyűg az rajtam.
*
Elég sok a konkoly, de az még sem búza.
*
Elfogta a szent Antal tüze.
(Ingerült.)
*
Elfogyott a puskapor, mint a nagyidai cigányoknak.
(A labancok ellen
igen vitézül viselték magukat a nagyidai cigányok,
úgy hogy az ellenségnek kudarcot vallva,
vissza kellett vonulnia.
Azoknak elmenése alkalmával
a cigányok elbizakodásukban fenyegetésekre is fakadtak
és azt találták mondani:
köszönjétek labancok, hogy puskaporunk kifogyott.
Ezt a labancok megértvén, visszafordultak,
és a cigányokat rútul elpusztították.
ennek keserves emlékezetére
mainapiglan is meg van még a siralmas nagyidai
|
