A dági templom főoltár képe
„Templomunk védőszentje, Alexandriai Szent Katalin ünnepét a keresztény egyház november 25-én, vértanúságát elszenvedő napján tartja.”
Alexandriában szenvedett vértanúságot Maxentius császár uralkodása alatt, a 301. esztendőben. Az idők folyamán a keleti és a nyugati egyházban egyaránt a legünnepeltebb szentek sorába került. Személyét ott találjuk a 14 segítő szent között is.
Katalin története már a VIII-IX. században, is nagyon népszerű volt. Kerékkel és karddal, vértanúságának eszközeivel, valamint könyvvel, bölcsességének jelével szokták a művészetben ábrázolni. A történet úgy mondja el, hogy Kosztus (Costus) görög királynak volt a leánya. Amikor a császár üldözni kezdte a keresztényeket, Katalin személyesen ment el Alexandriába, hogy védelmükre legyen az üldözötteknek. Sőt magával a császárral is vitába szállt, s utána még negyvennél több bölccsel is vitázott a keresztény tanítások igazáról. Miután a tudósok képtelenek eltántorítani hitétől Katalint, a császár máglyára küldte őt. A bátor királylányt bebörtönözték, kerékbe próbálták törni, de egyik esetben sem tagadta meg hitét. Végül lefejezték, s a története folytatódik, hogy testét angyalok vitték a Sínai-hegyre, ahol tiszteletére kolostor épült.
„Istennek kedeg angyali az ő testét vevén az helről, többé hogy nem mint húsz napi menő föld vóna, Sinai hegyre vivék, és nagy tisztességgel eltemeték, kinek ő tetemiből szenetlen olaj jár ki, mely olaj betegeknek tagit megvigasztalja.”
Szent Katalin kolostor (Egyiptom)
Mivel Alexandriai Szent Katalin a hit igazságát olyan hatásosan védte, hogy a tudományok védőszentje lett.
„A párizsi Sorbonne egyetem pecsétjébe is őt vésették. Ebből is következően a középkori főiskolák, könyvtárak, tanárok és tanulók, szónokok és később a nyomdászok védőszentjükként tisztelték. Mivel utolsó imádságában Katalin a betegeknek és haldoklóknak is segítséget ígért, a késő középkorban gyakran a kórházak patrónájaként is megjelenik; s mert a börtönben oly sokáig kínozták, és volt ereje elviselni, a foglyok is hozzá folyamodtak szabadulásért. Mivel pedig a kínzására szerkesztett késes kerekek összetörtek, mindazok az iparosok, akik kerékkel foglalkoztak, szintén segítségül hívták”
„Az kínt kedeg ez dicseséges szíz szent Katerina szenvedé pintek napon, harmad hórán, Maxencius császárnak alatta uronk Jézus Krisztusnak sziletésének utána háromszáz és egy esztendőbe.”
Toldy Ferenc: Alexandriai szent Katalin verses legendája ugyanazon szentnek két kisebb prózai életével együtt (1855)
A magyar Katalin–legendák kiemelkedőek számunkra. A 1399-ben írt szigeti breviárium, az esztergomi már 1524-ben (434-6. lev.) a teljesebb zágrábi 1688-ban (494-503. lev.) A Katalin énekek Kisdi (Kézdi) Benedek Énekeskönyvében (1651) a csíkiban Kájonitól (1719.) és Szentmihályinál (1797.) találunk és Telegdinél (1580.) Temesvári Pelbárt munkájára gondolunk vagy a Birk- vagy a Érsekújvári kódexre. Az első prózai legenda, amelyet vers követ a Debreceni kódex negyedik részét foglalja el (491-557.) Tudjuk, hogy Eusébiusnál, szentünk kortártásánál található a legrégebbi említés. Az életrajzának írói közül további érdekesség Leo Allatius, aki Katalin görög aktáit megtalálta.
Katalin édesapjáról így ír Alexandria Szent Katalin verses legendája: „Costus ki vagyok szépséggel, Istennek szörzésévelAlexandrának ura, Göregországnak király, Cípriának fejdeleme, …
Lajos király meghalt Nagyszombaton, 1382. évi szeptember 10. napján, éjfél előtt, miután negyven évig, egy hónapig és huszonkét napig uralkodott. Eltemették Székesfehérvárt, az általa temetkezésül építetett Szent Katalin kápolnában, ugyanezen hónap 16. napján. A Szent Katalinhoz való ragaszkodása nem volt meglepő, hiszen Alexandriai Szent Katalin Nagy Lajos király legkedveltebb szentje volt. Tiszteletére Göncben a pálosoknál monostort alapított Alexandriai Szent Katalin néven. A magyarSzent Katalin pálos kolostor volt Gönczön, Abaújvár megyében. Alexandriai Szent Katalin a tudósok védő szentje és Cotus görög király lánya volt.
„Babirák József plébános 1934-ben festeti meg Olaszy Sándorral a dági templomban jelenleg is látható Szent Katalin képet. 1949-ben búcsúra kerül a kép fölé 14 villanyégő utalva arra, hogy Szt. Katalin a 14 segítő szent egyike. 1974 után hosszú ideig porosodik a kép a templom kórusán, míg végre 1992-ben restaurálják, s búcsúra teljes szépségében díszelegve került vissza eredeti helyére. A búcsú eredetileg a nyilvános, bizonyos időre kiszabott egyházi vezekelés elengedése volt, amelyet teljesíteni lehetett a templom védőszentjének ünnepén.
A háborút megelőző időkben Dágon is a búcsú lelkiségének tartalma a templomhoz, a szentmiséhez, a litániához kapcsolódott. A szórakozás, a zene, a tánc csak ezután következett.”
