Payday Loans

Keresés

Dario Fo (1926 - 2016.) Nem fizetünk!
Az emberi élet minősége/boldogsága magyarán szólva
2012. július 27. péntek, 19:18

nem_fizetunk_plakat1

Nem Fizetünk, Nem Fizetünk…

Szerző: Dario Fo

Olvasás: Nem Fizetünk, Nem Fizetünk…

online a hregeny.multiply.com oldalon

Hangoskönyv: Nem Fizetünk, Nem Fizetünk…

mp3 formátumban

Műfaj: színházi közvetítés, politikai komédia

Kiadó: 1987, József Attila Színház, Magyar Rádió;

Hossz: 2:24:37

„Amikor a komédia megírásához hozzáfogtunk, teljesen szabadjára engedtük a fantáziánkat. Olyan dolgokat jövendöltünk meg, amelyek akkoriban agyrémnek tűntek. A valóság azonban ránk cáfolt, és a legsötétebb elképzeléseinket is túlhaladta.” – így beszél darabjáról a „Nobel-díjas komédiás” (ahogyan monográfusa nevezte Dario Fo-t).

Az 1997-ben Nobel-díjjal kitüntetett olasz író felevenítette a commedia dell’arte régi hagyományát az egyén hatalommal szembeni egyenlőtlen küzdelmének ábrázolására.

A bohózat egyszerre szórakoztató, lebilincselő és távlatokat nyújt: két munkáscsalád (Antónia, a temperamentumos feleség és férje Giovanni, a „becsület szónoka”, valamint fiatalabb barátaik, a harcos Luigi és felesége Margherita) hányatott történetén keresztül mutatja be azt a folyamatot, amit a kapitalizálódás hoz számukra. A darab cselekménye folytán a két feleség olyan ügybe sodródik, amit férjeik előtt csak hazugságok sorozatával tudnak leplezni, ami aztán a darab végére teljes őrülethez vezet. A helyzetet komplikálja a csendőr, a rendőr, a hullaszállító és a papa megjelenése is…

Költői megközelítései révén Dario Fo újra élővé varázsolja az olasz komédia, a középkori misztériumjátékok és a népi színjátszás tradícióit a modern kor színházi nyelvében és világában.

Antonia

Szabó Éva

Giovanni

Horváth Sándor

Luigi

Zsolnai András

Margharita

Borbás Gabi

rendőrőrmester

Újréti László

hullaszállító

Újréti László

öregember

Újréti László

csendőrőrmester

Újréti László

Rendező:

Gali László

Fordította:

Nyerges László

A közvetítés vezetője:

Ungváry Ildikó

Bemondó:

Mohai Gábor

Hangmérnök:

Szendi Antal

Tóth László

http://www.magyarvagyok.com/konyvtar/Nem-Fizetunk-Nem-Fizetunk-18497/

*

Dario Fo

(1926. március 26. – )

olasz drámaíró, rendező, díszlet- és jelmeztervező

http://www.irodalmiradio.hu/femis/muveszetek/4muveszek/f_menu/fodario.htm

+

ÉLETRAJZ

A Lago Maggiore melletti San Giano településen született, 1940-ben Milánóba költözött, hogy szépművészeti és építészeti tanulmányokat folytasson. A háború után érdeklődése egyre inkább a színház és az irodalom felé fordult. 1950-ben csatlakozott a neves színházi szakember, Franco Parenti társulatához, s ebben az időben találkozott a színházi családból származó Franca Rame színésznővel, akivel 1954-ben össze is házasodtak. Első közönségsikere is erre az időszakra esett: az olasz televízió leszerződtette egy rövid példázatokból álló tévésorozat elkészítésére, amely szatirikus-ironikus formában mutatott be bibliai történeteket, történelmi eseményeket. A közönség körében sikert aratott a sorozat, ám a tévé vezetése hatalmi nyomásra nem tartott igényt a folytatásra.

1959-ben Milánóban feleségével megalapították a Campagnia Dario Fo-Franca Rame társulatot, amely a Piccolo Teatróban lépett fel. Ekkor született meg az igazi Fo-féle színház: vígjátékaikban, egyfelvonásos tréfáikban a commedia dell' arte hagyományait vegyítik az abszurd színház elemeivel, vaskos, vérbő népi humorral előadott, a burleszk elemeit sem nélkülöző jeleneteik maró gúnnyal pellengéreznek ki minden visszásságot, mindig illetlenek és mindig kényelmetlenek a mindenkori hatalom képviselői számára.

1960 elején Az arkangyalok nem játszanak flippert című darabja óriási sikert aratott, más művei ugyanakkor kiváltották az egyház, a jobboldali körök, a rendőrség haragját. Bár több ízben halálos fenyegetést is kapott, a támadások ellenére hevesen ostorozta ellenfeleit. A La Signora é da buttare (A hölgy eldobni való) című darabjában a vietnámi háború ellen foglalt állást, emiatt vízumkérelmét az amerikaiak többször is elutasították, 1968 után a keleti tömb országaiban is évtizedekig nemkívánatos szerző volt.

A hatvanas évek végén az Olasz Kommunista Párttal való kapcsolata is megromlott, miután bírálta a párt politikáját. Fo és felesége több színtársulatot is alapítottak, amelyekkel gyárakban, parkokban, egyéb közösségi helyeken adták elő darabjait, köztük a világsikert aratott Mistero buffót (Buffó misztérium), amely egy középkori misztériumjáték keretein belül a mindig éppen időszerű kérdéseket elemzi szatirikus stílusban.

A nyolcvanas évek elejétől enyhült az íróval szembeni külföldi ellenérzés, több nemzetközi díjat is kapott. 1997 októberében - az irodalmi és politikai körök nem kis meglepetésére és felháborodására - neki ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, amelynek összegéből Fo és felesége a mozgássérült és hátrányos helyzetű gyermekek támogatására hozott létre alapítványt, 2005-ben Kertész Imre társaságában a Sorbonne díszdoktorává avatták. Az írót a Nobel-díj sem "szelídítette meg", az Abnormális kétfejű című darabjában Silvio Berlusconiról rajzolt kegyetlen karikatúrát. Neve a magyar nézők előtt sem ismeretlen, több darabját (Nyitott házasság, A csöcsös ördög, Nem fizetünk, Csak asszonyok) hazai színpadokon is bemutatták.

Forrás:

MTI

*

Dario Fo műveiről

Egy anarchista véletlen halála

A szatirikus vígjáték történetének alapját egy 1969-es milánói bombamerénylet jelenti, a metróban történt robbantás következtében sokan meghaltak. Néhány nappal később a rendőrség ablaka alatt egy holttestet találtak, a hivatalos magyarázat szerint az elkövetéssel gyanúsított személy a kihallhatása során kiugrott az ablakon. A szemtanúk, az újságírók azonban arra a következtetésre jutottak, hogy nem magától hagyta el ily módon a helyszínt, hanem valószínűleg kilökték. Időközben, szintén azért, hogy kihallgassák, egy idegen férfi kerül a rendőrségre, aki leleplező játékba kezd és azt állapítja meg, hogy a korrupció jelen van a kormányban, a belügyminisztériumban, a rendőrségen...

+

Nyitott házasság

Dario Fo darabjában a "féltékennyé tétel tárgya" egy atomfizikus, akit Nobel-díjra terjesztettek fel. Molnár Gál Péter kritikus szerint: "Beszélnek a szereplők. Főleg az asszony. A szerző színésznő feleségének írhatta ajándékba. Harmincévi házasság után a férj rendszeresen félrelép. Az asszonyt bántja a hűtlenség. S mivel divatos a nyílt házasság kifejezés, belekezdenek. Vagyis a kétrészes, kétszemélyes azt tárgyazza: miként teszi féltékennyé a nő az urát." Fo felesége Franca Rame színésznő, aki időnként besegít a darabírásba is. Dario és Franca 1982-ben együtt írta a Nyitott házasság c. darabot, Stockholmban volt az ősbemutató, jelentős kritikai és közönség sikerrel. 1983—84-ben Milánóban játszották, a feleség hálás szerepében az író társszerző felesége lépett fel. A minisztériumi cenzorbizottság csak 18 éven felülieknek engedélyezte a darabot, a tiltást később a sajtó és a közvélemény nyomására visszavonták. 1985-ben német városokban szerepelt az olasz társulat. Később bemutatták Edinburghban, majd átdolgozva ismét Milánóban, San Franciscoban. 1990-ben szintén Franca Rama főszereplésével film készül belőle a svájci televízióban. Magyarországon a darabot a soproni Petőfi Színház adta elő Sopronban és Budapesten 1998—99-ben.

+

Nem fizetünk!

Amikor a komédia megírásához hozzáfogtunk, teljesen szabadjára engedtük a fantáziánkat. Olyan dolgokat jövendöltünk meg, amelyek akkoriban agyrémnek tűntek. A valóság azonban ránk cáfolt, és a legsötétebb elképzeléseinket is túlhaladta.

Az olasz író felelevenítette a commedia dell’arte régi hagyományát az egyén hatalommal szembeni egyenlőtlen küzdelmének ábrázolására. A bohózat egyszerre szórakoztató, lebilincselő és távlatokat nyújt: két munkáscsalád (Antónia, a temperamentumos feleség és férje Giovanni, a "becsület szónoka", valamint fiatalabb barátaik, a harcos Luigi és felesége Margherita) hányatott történetén keresztül mutatja be azt a folyamatot, amit a kapitalizálódás hoz számukra. A darab cselekménye folytán a két feleség olyan ügybe sodródik, amit férjeik előtt csak hazugságok sorozatával tudnak leplezni, ami aztán a darab végére teljes őrülethez vezet. A helyzetet komplikálja a csendőr, a rendőr, a hullaszállító és a papa megjelenése is...

Az pedig nem a véletlen műve, hogy a néző szembesül jó néhány nálunk is meglévő aktuális problémával, ami igencsak megdolgoztatja a nézők nevetőizmait mindkét felvonáson keresztül. Költői megközelítései révén Dario Fo újra élővé varázsolja az olasz komédia, a középkori misztériumjátékok és a népi színjátszás tradícióit a modern kor színházi nyelvében és világában.

Forrás: Klebelsberg Kultúrkúria

*

PORT.HU

Dario Fo

FILM:

Egy velencei csibész Amerikába megy (szín., olasz-francia rajzf., 2002) (TV-film) író

SZÍNHÁZ:

A nő egyedül szöveg

bemutató: R.S.9. Színház

Egy anarchista véletlen halála író

bemutató: 2007. március 13. Hevesi Sándor Színház

Ördög bújjék...! szerző

bemutató: 2001. április 27. Budaörsi Játékszín

http://www.port.hu/pls/pe/person.person?i_pers_id=138193

*

Nobel-díj: Dario Fo

Az esélylatolgatók meglepetésére és az olasz konzervatív kritikusok megdöbbenésére Dario Fo olasz drámaíró - s nem mellesleg: színész, rendező, direktor - veheti át december 10-én Stockholmban az idei irodalmi Nobel-díjat és az ezzel járó, egymillió dollárnak megfelelő összeget. Indoklásában a Svéd Akadémia a középkor kóbor komédiásaihoz hasonlította Dario Fo művészetét, amely az elnyomottak méltóságával, csavaros ésszel és tekintélyt nem tisztelő humorral gúnyolja ki a hatalom birtokosait. "Képzeljék el Bertold Brecht és Lenny Bruce keverékét, s akkor kapiskálni kezdhetik Fo anarchista sziporkáit" - írta egyik darabjának amerikai bemutatója kapcsán a The New York Times színikritikusa 1983-ban, amikor még Fo - lévén az Olasz Kommunista Párt tagja - nem kapott beutazóvízumot (a tilalmat egy évvel később oldották fel). Fo Nobel-díja különösen kellemetlenül érinti a Vatikánt, amely 1977-ben a televíziótörténet legistenkáromlóbb műsorának nevezte Mistero Buffo című darabját (egyébként 1962 óta ekkor szerepelhetett először az olasz tévében), amit a szerző 1989-ben A pápa és a boszorkány című darabbal tetézett. Dario Fo 71 éves, több mint 70 színmű fűződik a nevéhez, magyar színpadokon is játszották némelyiket (Lopj kevesebbet!; Egy anarchista véletlen halála; Nem fizetünk, nem fizetünk!). A hír vételét követő egyik első nyilatkozatában Fo azt mondta, a díjat részben Franca Rame színésznőnek köszönheti, akivel 1954-ben házasodtak össze, öt évvel később pedig Milánóban megalapították a commedia dell´arte hagyományait is továbbvivő Teatro Odeont.

*

Madarász Imre

Dario Fo, a Nobel-díjas komédiás

Szerző: Madarász Imre

Cím: Dario Fo, a Nobel-díjas komédiás

Alcím: Tőle, róla

Kiadó, évszám: Eötvös József Könyvkiadó, 1998

Sorozat: Eötvös Klasszikusok

Közreműködők:

Formátum: B/5, ragasztókötött

Terjedelem: 164 oldal

ISBN: 963 9024 35 x

1495,-Ft, kedvezmény -5%, bruttó ár: 1420,-Ft

Dario Fóról a magyar olvasó aligha tudhat többet annál, amit a hírközlő szervek világgá röpítettek, hogy ő az 1997. évi irodalmi Nobel-díjas, az olasz kitüntetettek közt a hatodik, és hogy díjazása meghökkenést és vitákat váltott ki. Sem Fótól, sem Fóról nem jelent meg magyar nyelven könyv ez idáig. A Madarász Imre által gondozott hiánypótló kötet első részében magáé Dario Fóé a szó: fő műve, a Mistero buffo öt önálló jelenete mellett Nem fizetünk, nem fizetünk című vígjátéka és három drámai monológja olvasható. A második rész négy tanulmányt tartalmaz: a történész, az irodalomtörténész, a színháztörténész és a nyelvész értelmezi és értékeli Fo munkásságát. Így végre a magyar olvasóközönség is ízelítőt kap a Nobel-díjas életműből és tudományos tájékoztatást, hogy megítélhesse azt.

Előszó (Madarász Imre)

Dario Fo: Színművek

A Mistero buffóból

A betlehemi gyermekgyilkosság (Kovács Brigitta)

Lázár feltámasztása (Bagossi Edit)

Mária tudomást szerez a fiát sújtó ítéletről (Kertész Mónika)

Passió. Mária a keresztnél (Puskás István)

VIII. Bonifác (Bánkuti Szilvia)

Nem fizetünk, nem fizetünk! (Nyerges László)

A Csak a lakás, az ágy és a templomból

Az ébredés (Nyerges László)

A magányos asszony (Nyerges László)

Médeia (Nyerges László)

Tanulmányok Dario Fóról

Giancarlo Cogoi: Lázongó évek. A történelmi kontextus

Madarász Imre: Hagyományőrzés, hagyománytörés, ellenhagyomány Dario Fo írói munkásságában

Nyerges László: A teatralitás Dario Fo komédiáiban

Sztanó László: „A tudatlanság diadala”. Dario Fo nyelvi és kommunikatív fantáziája

Dario Fo művei

A Fo-irodalomból

*

Fizika a színpadon IV.

Jéki László

MTA Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet

Ponticulus Hungaricus · VI. évfolyam 2. szám · 2002. február

Fizika a színpadon I II III IV V

Molnár Gál Péter (M.G.P.) Népszabadságban megjelent színikritikájából értesültem arról, hogy a Nobel-díjas olasz Dario Fo „Nyitott házasság” című darabjában a „féltékennyé tétel tárgya” egy atomfizikus, akit Nobel-díjra terjesztettek fel. Kíváncsi voltam, milyennek ír le az a drámaíró egy elképzelt Nobel-díjra jelölt fizikust, aki néhány évvel később maga is Nobel-díjat kapott. M.G.P. szerint egyébként Dario Fo ugyanolyan joggal kaphatott volna fizikai Nobel-díjat, mint az „elírás következtében elnyert irodalmi díjat.” Tény, hogy Fo 1997-ben történt kitüntetése világszerte nagy meglepetést és értetlenséget váltott ki, de irodalmi nagyságának, a díj megérdemelt voltának megítélése itt nem feladatunk.

M. G. P. szerint a színdarab rettenetes, bár dicséri Fo mesteri színházismeretét, hogy mindvégig bírja ötletekkel.

„Beszélnek a szereplők. Főleg az asszony. A szerző színésznő feleségének írhatta ajándékba. Harmincévi házasság után a férj rendszeresen félrelép. Az asszonyt bántja a hűtlenség. S mivel divatos a nyílt házasság kifejezés, belekezdenek. Vagyis a kétrészes, kétszemélyes azt tárgyazza: miként teszi féltékennyé a nő az urát.”

A Nobel-díjasok hivatalos svéd internet-lapjain Foról kiderül, hogy drámaíró, rendező, díszlet- és jelmeztervező, időnként zenét is ír darabjaihoz. Felesége Franca Rame színésznő, aki időnként besegít a darabírásba is, a Rame családban már a 17. század vége óta vannak színészek, bábosok. Fo büszkélkedhet a legtöbb fordítással az olasz írók közül az 1970-es évek végén, darabjait több mint 30 nyelven, több mint 50 országban játsszák. Dario és Franca 1982-ben együtt írta a „Coppia aperta” (magyarul „Nyitott házasság”, angolul „Open Couple”) című darabot, Stockholmban volt az ősbemutató, jelentős kritikai és közönségsikerrel, legalábbis a Fo vagy megbízottai által összeállított honlap szerint. 1983—84-ben Milánóban játszották, a feleség hálás szerepében az író társszerző felesége lépett fel. A minisztériumi cenzorbizottság csak 18 éven felülieknek engedélyezte a darabot, a tiltást később a sajtó és a közvélemény nyomására visszavonták. 1985-ben német városokban szerepelt az olasz társulat. Később bemutatták Edinburgh-ban, majd átdolgozva ismét Milánóban, San Franciscóban. 1990-ben szintén Franca Rama főszereplésével film készül belőle a svájci televízióban. Magyarországon a darabot a soproni Petőfi Színház adta elő Sopronban és Budapesten 1998—99-ben. Kérésemre a színház készségesen megküldte a szövegkönyvet. A részleteket Romhányi Ágnes fordításában idézzük.

Ennyi bevezetés után ideje rátérni a számunkra érdekes kérdésre, milyennek láttatnak egy Nobel-díjra jelölt fizikust a darabban. Antonia, a feleség mondja el, hogy szeretője fizikát tanít, tanszékvezető a Pisai Egyetemen, ezenkívül az EURATOM-nál dolgozik, mint atomkutató. A központban nélkülözhetetlen, „de nehogy azt hidd, hogy megjátssza az eszét… érzékeny, intelligens! Néha olyanokat mond, csupa aranyigazság, azonnal márványba kellene vésni… Találó, szellemes, ironikus, politikus… megörülök érte! Csodálatos napokat élek át! … megtudtam, hogy Nobel-díjra javasolták…” Antoniát a professzor Euréniának hívja „… az a plutónium egyik aktív részecskéje! Fizikus, istenem, hát mit vársz tőle, tán szivinek hívjon, mint a vízvezetékszerelő?” A férj a sok jó tulajdonság hallatán megjegyzi: „Uramisten! Még csak az hiányzik, hogy gyönyörűen gitározzon, vagy mindjárt rock-sztár legyen!” A férj „hülyeségből” mondta, de a feleség szerint igaz, és „szó sincs róla, hogy Mick Jagger stílusában énekelne… van neki saját stílusa! zongorázik is, mint egy angyal! Sőt, zenét is szerez… a szöveget is ő írja! Néhány közülük igazi sláger lett… Írt egyet hozzám is.” Foglaljuk össze a lényeget: az érzékeny, intelligens, szellemes, ironikus, politikus férfiú fizikát tanít, tanszéket vezet, gitározik, énekel, zongorázik, sláger zenét és szöveget szerez. (Emlékeztetőül: a szerző drámaíró, rendező, díszlet- és jelmeztervező, továbbá zeneszerző!) A férj a darab végére nagy nehezen rájön, hogy a feleség találta ki az egészet, hogy az ő félrelépéseiért bosszút álljon, őt féltékennyé tegye.

Ez a csodaférfiú persze lehetne a kémiai, orvosi, közgazdasági vagy akár a béke Nobel-díj jelöltje is. Nagyon kevés jel utal fizikus voltára, azok pedig tévesek, hamisak. Az Eurénia = plutónium részecske marhaságot már idéztük. A másik témát a férj veti fel: „hiszen akkor te biztosan mindent tudsz már atomközpontjaink biztonságosságáról, előnyeiről… Alighanem már arról is sikerült meggyőznie, hogy a legideálisabb hely egy új atomközpont felállítására nem lehet más, mint Pouzzoli…” Mire Antonia, a feleség: „Jó humor! Ahol minden negyed órában földrengés van… Nem! Ő elvből ellenez minden atomközpontot, amit nálunk telepíteni akarnak. Azt mondja, hogy ezek régi, elavult tervek alapján készülnek, olyan veszélyes anyagokból, amelyeket az amcsik már réges-rég lerágtak…” Lehet, hogy ennek a néhány mondatnak akkor olasz belpolitikai aktualitása volt, az atomközpont bizonyára atomerőművet jelent. Atomerőmű építését tervezhették, ami ellen egy írónak, de egy író által elképzelt igazságszerető atomfizikusnak is tiltakoznia illett.

A feleség által kitalált szerető alakja kifejezetten karikatúra-szerűen jelenik meg. Reálisabb lehetett volna a professzor alakja, ha valami kiderül a munkájáról is. Vajon miért nem esik szó érdemben fizikáról? A kérdésre több válasz adható. Dario Fo nyilvánvalóan semminemű erőfeszítést sem tett azért, hogy értelmes fizikai szakszöveget másoljon be a darabba. Szerintem ez a legvalószínűbb. Ugyanis a további lehetséges megoldásokhoz azt kellene feltételezni, hogy Dario Fo igenis tud valamit a fizikáról és a tudatosan választott rossz mondatokkal azt akarja érzékeltetni, hogy Antonia nem készült fel rendesen az általa kitalált szereplő leírására. Antonia pedig vagy azért nem készült fizikából, mert buta hozzá, vagy feleslegesnek tartotta, férjének a szakszerűtlen szöveg is jó lesz, hiszen fogalma sincs a fizikáról. Ezekhez az áttételes, finom megoldásoknak viszont csak akkor van értelme, ha a közönségről feltételezhető, hogy észreveszi és értékeli őket, vagyis a közönségnek kellene értenie a fizikához. Ez annyira abszurd feltételezés, hogy még a szerzőnek sem juthatott eszébe. Marad az első variáció: a szerző a legkisebb erőfeszítést sem tette egy reálisabb (képzeletbeli) szereplő megalkotása érdekében.

A sorozatunkban eddig bemutatott színdarabok többségében szerepelt Hirosima. Ha fizikus van a darabban, akkor az megnyilatkozik az atombomba létrehozásáról, bevetéséről. Itt is elmond Antonia egy „márványba vésendő aranyigazságot”, a professzor mondását egyelőre csak notesza őrzi: „A legalacsonyabb intellektuális szintet nálunk kétségtelenül a politikusok képviselik, de rögtön ezután jövünk mi, tudósok. És így együtt sikerült kiokumulálnunk Hirosimát.”

A nagyközönségben a fizikusokról kialakult képhez ez a darab semmi újat sem adott, reményeink szerint nem is rontott rajta. Nehéz lenne vitatni M. G. P. sommás véleményét: rossz, rettenetes színdarab.

FORRÁS ÉS FOLYTATÁS:

http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/hidverok/fizikus-szinpad-4.html

/o:p