Payday Loans

Keresés

A legújabb

Prohászka Ottokár Naplójegyzetek I.-III. PDF Nyomtatás E-mail
2012. január 10. kedd, 17:44

nm_borito_10-205x300

Prohászka Ottokár
Naplójegyzetek I.

(1877--1918)

A kötetet szerkesztette és jegyzetekkel
ellátta: Barlay Ö. Szabolcs

Lektorálták:
Nemeshegyi Péter
Gyorgyovich Miklós


A fedôlapot Szokoly György római grafikus
tervezte Miletics Katalin Prohászka-érme
fotójának felhasználásával

Tartalomjegyzék
========================================================================
Tartalomjegyzék


A könyv elektronikus változata

Prohászka naplójegyzetei (Bevezetés)
Prohászka életének fôbb állomásai
Bevezetô az elsô kötethez
Napló
1877 - 1916
Jegyzetek
Függelék: Prohászka naplójegyzeteinek kéziratai
========================================================================
A könyv elektronikus változata

Ez a program az azonos című könyv elektronikus változata. A könyv
1997-ben jelent meg az Agapé Kiadó gondozásában, az ISBN 963 458 095 5
azonosítóval, a háromkötetes Prohászka Ottokár: Naplójegyzetek elsô
köteteként. Az elektronikus változat a kötet szerkesztôje: Barlay Ö.
Szabolcs és a sorozat szerkesztôje: Szabó Ferenc engedélyével készült.
A könyvet lelkipásztori célokra a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár
szabályai szerint lehet használni. Minden más szerzôi jog az elôbb
említett szerkesztôké.
========================================================================
Bevezetés
Két évvel Prohászka Ottokár halála után, 1929-ben Schütz Antal, az
Összegyűjtött munkák 25 kötetének kiadója, két kötetben közzétette a
fehérvári püspök naplójegyzeteinek jó részét, Soliloquia címmel. Nem az
összes naplót, mivel akkor nem állt rendelkezésére minden kézirat
(egyeseket késôbb fedeztek fel Némethy Ernô hagyatékában); ezenkívül
Schütz úgy vélte, hogy a bizalmas részleteket el kell hagynia.
Most , hogy újra szabadon elindulhatott ,,Prohászka ébresztése''
(lásd 1996-ban közzétett gyűjtôkötetünket, amelyre ezentúl így
hivatkozunk: PÉ lapszám), egyik legsürgôsebb feladatunknak azt
tartottuk, hogy a kutatók számára közzétegyük Prohászka összes
naplójegyzetét. Egyelôre a fôcél a teljesség; egy késôbbi idôpontban
fiatalabb kutatók majd gondolhatnak kritikai kiadásra, illetve közzé
lehet tenni a nagyközönség számára egy szövegválogatást. Prohászka
feljegyzéseit nem szánta ugyan a nagyközönségnek, mégis
felbecsülhetetlen forrást jelentenek a naplók (a még feldolgozatlan
levelekkel együtt) ahhoz, hogy megrajzolhassuk a nagy püspök teljes
portréját, betekinthessünk a misztikus ,,belsô várkastélyába''.
Napjainkban különösen is népszerű gondolkodók, írók, művészek
önéletrajzainak és naplóinak közzététele/elolvasása. De már Szent
Ágoston ,,Vallomásai'' óta, a középkori misztikusokon, vagy az újkorban
Avilai Szent Teréz és Loyolai Szent Ignác ,,vallomásain'' át egészen
Lisieuxi-i Szent Terézig, Gárdonyi Gézáig és Maurice Blondelig --, a
megtérések, lelki élmények, megvilágosodások naplószerű feljegyzéseinek
egész sora a lelkiségi irodalom legjavához tartozik.
Prohászka feljegyzései kezdetben, Rómában kifejezetten lelki naplók:
a részleges lelkiismeret-vizsgálat eredményeit Szent Ignác ajánlása
szerint rögzíti; napi elmélkedései vagy az évi nyolcnapos
lelkigyakorlatok ,,luminái'', jófeltételei szinte egész életén át --
kisebb-nagyobb megszakításokkal -- füzetekbe vagy cetlikre, hivatalos
iratok vagy hozzá írt levelek hátlapjára kerülnek. Célja az, hogy így
könnyebben ,,megkülönböztesse a szellemeket'', ellenôrizhesse lelki
haladását. Részben ezt a célt szolgálták az olyan részletek is,
amelyeket olvasmányaiból kiírt magának. De késôbb egyre tágult a
jegyzetek látóköre: a mindennapi élet, az egyház és a politika idôszerű
kérdéseire is reagált; feljegyzett olyasmiket is, amelyeknek hasznát
vehette az esztergomi kispapoknak tartott esti elmélkedésekben
(punctákban) vagy prédikációiban, elôadásaiban.
Amikor 1910 körül akadémiai székfoglalóját készíti, hosszabb
eszmefuttatásokat jegyez le filozófiai és teológiai kérdésekrôl; ezek a
Svoy-hagyatékban található, jórészt kiadatlan részletek igen jelentôsek
Prohászka eszmevilága fejlôdése szempontjából (vö. Szabó: Prohászka és
a modernizmus, in: PÉ). Ugyancsak ebben a korszakban, 1911 körül,
irodalmi szempontból is remek esszék születnek: egyeseket maga
Prohászka kiemelt a naplóból és közzétett az Élet-ben. 1919-ben és
utána pedig a vörös terror borzalmairól és a parlamenti politikáról
találunk keserű és kemény kritikákat.
Hangsúlyozzuk Schütz Antallal: A naplójegyzetek elsôsorban a
misztikus Prohászka lelkébe nyújtanak betekintést. Fôleg az
Eucharisztia iránti áhítata fejezôdik ki itt, miként elmélkedéseiben és
a befejezetlenül maradt Élet Kenyeré-ben. Hála Istennek, a világegyház
misztikusainak csodálatos tanúságtételébôl nem hiányzik a ,,vox
hungarica'' sem.
Schütznek igaza van: a naplók felbecsülhetetlen lelkiolvasmányul
szolgálnak. De Bangha Béla szerint ezentúl páratlan történeti és
lélektani értékük is van. Csakugyan nélkülözhetetlenek egy teljes és
tárgyilagos Prohászka-életrajz megírásához. Bangha írta a Soliloquia
recenziójában 1929-ben: Megtanuljuk e jegyzetekbôl ,,hogyan fejlôdött
Prohászka, hogyan küzdött, vívódott magával ez a nagy lélek, hogyan
ôrizte s tisztogatta magában a papi lelkület értékeit, hogy ítélt
emberekrôl, dolgokról, mik voltak legmélyebb, legbensôbb benyomásai, mi
hatott rá, mi keltett lelkében visszhangot, hogyan imádkozott, hogyan
örült, hogyan méltatlankodott magában, hogyan öntötte ki szívét
Teremtôje elôtt. E tekintetben Prohászka naplója éppen az
ôszinteségével néha valóságos szenzáció. Itt nem kellett palástolnia
gondolatait, nem kellett hangfogót tenni érzelmeire. Kemény szavak
pattannak fel tollán, még esztergomi spirituális korában, de utóbb is,
egyesekrôl, egyháziakról is, nemzeti nagyságokról, akiket kifelé
kesztyűs kézzel kellett kezelnie. Szigorú, de igazságos és mindenképp
beigazolt vádat emel ama keresztény politikusok ellen, akik csak
szájaskodni tudnak s akik a kereszténységet nem élik. A parlament
intézménye iránt mélységes megvetés árad nem egyszer feljegyzéseibôl;
örül, mikor megszabadul a képviselôségtôl. Fôképp azonban balfelé, a
vallástalan és erkölcstelen világ felé mondja el véleményét roppant
világosan...'' (Magyar Kultúra, 1929, 461--465).
Itt felmerül a kérdés: vajon az a tény, hogy Prohászka nem szánta a
nyilvánosságnak naplóit, nem kötelez-e bennünket diszkrécióra? Vajon
nem kellene elhagyni bizonyos részleteket, amint ezt Schütz tette, de
még inkább Némethy Ernô, aki egyenesen kivágott, és részben elégetett
bizonyos szakaszokat. (Errôl bôvebben az I. kötet függelékében írunk.)
De igazában maga Schütz már közzétette a rendelkezésére álló
naplójegyzetek túlnyomó többségét. Olyan részleteket hagyott ki,
amelyek akkor még élô személyekre vonatkozó kritikákat tartalmaztak,
vagy amelyek az egyházi reformokat sürgették (ezért ,,vörösnek'' is
nevezték Prohászkát), vagy egészen bizalmas feljegyzéseket lelki
vívódásairól. Ma már megvan a kellô történelmi távolság és távlat, hogy
csonkítás nélkül közöljük és tárgyilagosan értékeljük ezeket a
naplókat. A kérdéses személyek már nem élnek; a zsinat utáni nyílt
légkör lehetôvé teszi, hogy kendôzés nélkül megvalljuk az egyháziak
hibáit is, hogy a közel egy évszázados múltról hiteles képet alkossunk.
Ide tartozik Prohászka életműve is. Különösen is az 1919-es és az azt
követô évek eseményeinek, politikájának megítélésében kell
körültekintôknek és tárgyilagosaknak lennünk. Tisztáznunk kell pl.
Prohászka ún. ,,antiszemitizmusát'' és parlamenti szereplését, amit
máris elkezdett Gergely Jenô (vö. PÉ 177-204.) Ehhez a naplójegyzetek
nélkülözhetetlenek.

* * *

A naplójegyzeteket három kötetben tesszük közzé: az I. felöleli -- a
pótlásokkal, kiegészítésekkel -- a Soliloquia. I. kötetét 1918-ig
bezárólag. (Szerkesztôje: Barlay Ö. Szabolcs.); a II. kötet szinte
teljes egészében eddig kiadatlan anyagot tartalmaz: az esztergomi
puncta-füzetek részletei és a lelkigyakorlatos feljegyzések alkotják
elsô részét, a másodikat pedig az ún. Shvoy-hagyaték. (Szerkesztôje:
Szabó Ferenc.) Ez 1919-ig tart. Az 1919-tôl 1927-ig terjedô rész (a
Soliloquia I. kötetébôl 1919 és a Soliloquia II. kötet végig
kiegészítésekkel) a mostani III. kötet anyaga. (Szerkesztôje: Frenyó
Zoltán.) Valójában minden anyagot átnézett mind a három szerkesztô. Az
elsô kötet élén a bevezetô után közöljük Prohászka életrajzi adatait, a
függelékben és lábjegyzetekben további tájékoztatást nyújtunk.
Szerkesztési elveinkrôl az I. kötet függelékében adunk tájékoztatást.

A szerkesztôk
========================================================================

prohszka_ottokr

Prohászka életének fôbb állomásai

1858. október 10. Prohászka Ottokár születése Nyitrán. -- Prohászka
Domokos, 40 éves morva származású, osztrák pénzügyi felügyelô az elôzô
évben vette feleségül a 19 éves Filberger Annát, a nyitrai német
polgárlányt. A családi otthonban németül beszélnek.
1860 Prohászka Domokost 1860-ban Rózsahegyre helyezik át. Ottokár e
Vág melletti városkában kezdi meg iskoláit. (Vö. 24, 141).
1866 A IV. elemit a magyar Losoncon végzi a kálvinista algimnáziumban
az elsô két osztályt.
1869 A gimnázium III-IV. osztályában a nyitrai piarista iskola
növendéke.
1871 Az V-VI. osztályba -- alapítványos konviktorként -- a jezsuiták
kalocsai gimnáziumába kerül. (Vö. 23, 224)
1873 VII-VIII.-os gimnazistaként az esztergomi kispapnevelôben.
1875 A kitűnôen érettségizô diákot elöljárói hét évre, filozófiai és
teológiai tanulmányokra Rómába küldik a Collegium Germanico-
Hungaricumba.
(Errôl lásd 1877-es hosszú élménybeszámolóját: 16, 158-271; továbbá
1882. aug. 12-i naplójegyzeteit: 23, 31-32.)
1877. dec. 2-án lelkiismeret-vizsgálattal kezdôdik az elsô napló.
1878. febr. 8.: IX. Pius halála.
Aug. 17.: a bölcselet doktora.
1881. aug. 25.: diakónus lett.
okt. 30.: Pappászentelése a Trinitŕ dei Monti-templomban.
1882. márc. 2.: Leó pápa koronázási napja. Prohászka mint a bölcselet
és a hittudomány doktora jön haza Rómából.
Aug. 18.: Esztergomban káplán.
Szept. 10.: A gimnazista kispapok latin-görög tanára a
kisszemináriumban. Pethô Rudolf álnéven elkezdi közölni cikkeit a
Magyar Sion-ban. 22 éven át mintegy 2000 lapnyi terjedelemben kb. 60
értekezést és 160 könyvismertetést jelentet meg a lapban.
1883. júl. 3-10. Lelkigyakorlat Kalocsán. --Az a gondolat
foglalkoztatja, hogy belép a jezsuita rendbe.
Aug-tól: Morálist és pasztorálist kezd tanítani Esztergomban.
1884. júl. 5.: Kezdi a lelkigyakorlatot Kalocsán (Vö. 23, 54-57).
1885. aug. 19. Regensburg, Nürnberg, Münster.
1886 A természettudományokkal foglalkozik.
1887 Jézus-misztikája (Jézus Szíve, Eucharisztia) teljes
kivirágzásban (Vö. 23, 103kk.).
1888 Ôsszel a dogmatika tanára lett az esztergomi teológián.
1889 ,,Kórház, iskola, gyóntatás otthon és künn, prédikálás
mindenfelé: íme működésem. Szűk körű kis tavacska.'' (23, 145)
1890 Nyár végén Simor prímás kinevezi a szeminárium spirituálisává.
Ettôl kezdve kevesebb naplójegyzet, inkább a szeminaristáknak elmondott
elmélkedések pontjait (puncta) dolgozza ki. E punctákból születik az
Elmélkedések az Evangéliumról. A kiadatlan füzetekbôl személyesebb
feljegyzéseket közzéteszünk a Naplójegyzetek II. kötetében.
1891 Lefordítja és a Szent István Társulatnál kiadja XIII. Leó pápa
beszédeit és leveleit. -- Leó pápa szociális tanítását hirdeti,
igyekszik keresztény megoldást javasolni a munkáskérdésekre -- szemben
a feltörô szociáldemokráciával.
1892 Megjelenik elsô önálló munkája: Isten és a világ.
1894. jan. 11.: A keresztény bűnbánat és bűnbocsánat (a budapesti
hittudományi kar által kitüntetett pályamű) megjelenése.
1894-1896 között aktívan részt vesz a Katolikus Néppárt
megalakításában.
1895. dec. 25.: Megjelenik az Esztergom című politikai és társadalmi
hetilap: Prohászka egyik alapítója és fômunkatársa, csaknem minden
számba ír cikket.
1896 Zichy Nándor és Molnár János kérésére néppárti programmal lép
föl a vágvecsei kerületben képviselôjelöltként, de a Bánffy-terror
megbuktatja.
1899-1902: Lelkigyakorlatok, konferenciák országszerte; 1902-tôl az
egyetemi templom lesz a férfikonferenciák helye.
1902 Föld és ég. Kutatások a teológia és a geológia érintkezô pontjai
körül.
1903 A diadalmas világnézet. Az elsô 20 fejezet a Magyar Sion 1902-i
évfolyamában jelent meg. -- Dominus Jesus: nyolc konferenciabeszéd az
egyetemi templomban.
1903 Megalakul a Regnum Marianum.
1904 Prohászka 22 évet töltött Esztergomban a papság nevelésében.
márc. 4.: Kinevezik Budapestre az egyetem nyilvános rendes
dogmatikatanárává. Nyáron két regnumi paptársával amerikai misszióba
megy; élményeit a ,,Képek az új világból'' című útirajzban örökíti meg.
1905. okt. 17.: Kinevezik székesfehérvári püspökké.
Dec. 24-én X. Pius pápa szenteli püspökké a Sixtusi Kápolnában.
1906. jan. 21.: Püspöki beiktatása.
1907 A Modern katolicizmus című hitvédelmi füzet megjelenése.
1908 Elmélkedések az Evangéliumról. -- A kispapoknak tartott napi
elmélkedések irodalmi leszűrôdése.
Május: A Magyar Tudományos Akadémia levelezô tagja.
Okt. 6. Zarándoklat Rómába: az 50 éves Prohászka köszönti a pápát.
1909. ápr. 16.: Megindul -- Prohászka segítségével -- az Élet című
katolikus szépirodalmi folyóirat, amelynek fômunkatársa lesz.
1910. ápr. 11.: Felolvassa ,,Az intellektualizmus túlhajtásai'' című
székfoglalóját. (Vö. 23, 246) A füzet az Athenaeumnál jelent meg. A
kinyomtatott mű csupán egynegyede az eredeti fogalmazványnak.
Karácsony: ,,Több békességet!'' (Ünnepi cikk az Egyházi Közlönyben.)
1911 június: Prohászka három írása (Az intellektualizmus túlhajtásai,
a Modern katolicizmus és a Több békességet! című cikk) indexre kerül.
(Vö. 23, 215kk.)
1912 Megalakul a Szociális Missziótársulat. Prohászka a sugalmazó,
Farkas Edit az alapító.
dec.27.: Megünneplik 30 éves írói jubileumát.
1913. márc. 19.: ,,Mehr Klarheit'' című, álnéven írt röpirat
Prohászka ellen.
Szept. végén X. Piusnál ad limina látogatáson.
1914 nyár: Kitör a világháború.
1915 nyár: Karlsbadban kúrálja magát.
1918. okt. 13.: Az Élet (jubileumi) születésnapi száma. (Prohászka 60
éves)
1919. jan. 15-16.: A Papi Tanács Budapesten megtartja egyetlen
országos kongresszusát. A püspöki karból csak Prohászka jelenik meg.
Márc. 29.: A tanácskormány rendeletével megtörténik az állam és az
egyház szétválasztása, a nem állami nevelési és oktatási intézmények
köztulajdonba vétele.
Júl. 7.: Hosszú naplójegyzet az egyház reformjáról (hasonló
gondolatokat vetett fel már a Modern katolicizmusban). (23, 309kk.)
Nov. 16.: Horthy bevonul Budapestre.
1920. jan. 12.: Hívatja Horthy, ôt akarja miniszterelnöknek.
A nemzetgyűlés tagja.
1921. febr. 6.: ,,Itthon vagyok; hazajöttem a nagy tragikomédiából,
amit nemzetgyűlésnek hívnak...''(24, 69)
Máj. 8.: Dante: Akadémiai rendes tagsági székfoglaló a MTA ünnepi
közgyűlésén.
Aug. 30.: A német katolikus nagygyűlés szónoka.
1923. ápr. 5.: Újra Karlsbadban.
1925 Élô vizek forrása.
1927. ápr. 1-én este az egyetemi templom szószékén agyvérzés éri.
Ápr. 2-án, virágvasárnap elôtti szombaton déli 1 óra 45 perckor a
Központi Papnevelde vendégszobájában meghal.
Ápr. 6-án, nagyszerdán temetik a fehérvári Szentháromság-temetô
sírkápolnájába.
1938. máj. 30-án este átszállítják a koporsóját a székesegyházba.
Jún. 1-én délelôtt körmenetileg átviszik az új Prohászka-
emléktemplomba.

* * *

Bôvebb életrajzi adatok:

-- Schütz Antal: Prohászka pályája, in: ÖM 25, 1-152.
-- Prohászka Ottokár: Modern katolicizmus, szerk.: Koncz Lajos, SZIT,
Bp, 1990, 15kk: ,,Prohászka pályája és személyisége naplóinak
tükrében''. (Koncz összeállítása Vass Péter nyomán.)
-- Gergely Jenô: Prohászka Ottokár, ,,a napbaöltözött ember'',
Gondolat, Bp. 1994.
========================================================================

prohszkaottokrtemplomfaltbla

Bevezetô az elsô kötethez


A Naplójegyzetek elsô kötete idôben 39 esztendôt ível át. Az elsô
római feljegyzések idôpontja 1877; Prohászka ekkor 19 éves. A kötet
utolsó dátuma 1916. dec. 9. A római teológus ekkor már székesfehérvári
püspök, és 58 éves.
A két ,,hídfô'' térben és idôben is a kezdetnek és a teljesen
kibontakozott életműnek szemkápráztató ívelését hordozza. Ez a
magyarázata annak, hogy az olvasó bizonyára ezt az elsô kötetet fogja a
legszínesebbnek érezni, hiszen itt a szivárvány minden színében
gyönyörködhet. Az önmegszentelôdés elsô próbálkozásától kezdve az
aggályos, majd egyre harmonikusabb lelkiség színárnyalatán át a napi
többórás adorálás égi színpompájáig feltárul elôttünk egy szent férfi
lelki fejlôdésének minden mozzanata, miközben tanúi lehetünk a
szivárványt eltűntetô viharfelhôk, villámok és mennydörgések félelmetes
robajlásainak is, amint végigviharzik az akkori ,,nagy'' Magyarország
minden táján, hogy szóval, írással, lelkigyakorlatokkal rázza fel az
Egyház és az ország népét, püspökeit, papjait egyaránt.
Az utánunk következô kutatók számára egyszerűen nélkülözhetetlen lesz
mindegyik kötet. De különösen az elsô negyven évet felölelô Napló
nyújtja majd a legtöbb feladatot. Legyen szabad felhívni a figyelmet
arra, hogy Prohászka életművének ,,gyökerét'', ,,hátterét'' ezekben a
feljegyzésekben lehet megtalálni. Nem ismerek egyetlen olyan témát,
melynek ,,magjait'', problémafelvetését, kritikáját, vajúdását,
megoldását, bukását vagy gyôzelmét ne hordoznák a Naplójegyzetek
lapjai. A tárgyilagos kutatásnak éppen ezért minden témánál itt kell
kezdôdnie. Az eddigi bántó vagy tudatosan rosszindulatú félreértések
éppen abból keletkeztek, hogy az írók vagy nem ismerték, vagy nem
akarták megismerni Prohászka legbelsôbb világát, a Tabernákulum elôtt
adoráló, Istennel folytatott megdöbbentô párbeszédeit.

Barlay ö. Szabolcs

Prohászka római lelki naplójáról bôvebben lásd: Barlay Ö. Sz.:
Prohászka lelki élete Rómában, Távlatok 1996/1, 25-33 és uô.: Prohászka
Ottokár tanulmányi évei, Prohászka ébresztése (=PÉ) 21-72; uô.:
Prohászka-dolgozatok. Életrajzi adattár (=PÉA).

http://www.piar.hu/pazmany/k314.htm


 

LAST_UPDATED2