Payday Loans

Keresés

Benedek Elek Édes anyaföldem!
Magyar emberek életrajza

benedek elek

Benedek Elek
Édes anyaföldem!

MVGYOSZ hangoskönyvek

TARTALOM, ISMERTETŐ


Tartalom

Előszó (Benedek Marcell)

Első fejezet
Ebben az író a faluját s a nemzetségét mutatja be

Második fejezet
Ebben felelet lesz arra az együgyű kérdésre: miért építettek házat Gábor bácsinak, holott még csak húszéves volt? Ennek rendjén szó lesz a régi és mai székely házakról, sőt arról is, milyen volt az iskola

Harmadik fejezet
Ebben az író néhány lapot szentel édesapjának, akivel az olvasónak még gyakran lesz találkozása

Negyedik fejezet
Ebben az író feleleveníteni próbálja az erdei életet, amilyennek ő kisgyermek korában látta

Ötödik fejezet
Ebben az író arról az esztendőről beszél, amikor az öregek megfiatalodtak

Hatodik fejezet
Ebben az író a régi kollégiumot próbálja megeleveníteni, amilyennek gyermekszemmel látta

Hetedik fejezet
Ebben sok minden közt két különös emberről, s egy igen szomorú temetésről lesz szó

Nyolcadik fejezet
Ebben az író bocsánatot kér, hogy nem is egy, de két igen szomorú temetésről kell megemlékeznie

Kilencedik fejezet
Ebben az író egy falut próbál megeleveníteni, melyben a lelkek még nem szabadultak fel

Tizedik fejezet
Ebben megtudjuk, hogyan lesz a diákból úr, s többek között azt is, milyen hasznos dolog a legáció?

Tizenegyedik fejezet
Ebben sok mindenről lesz szó, többek közt egy pár csizmáról is, sőt egy kis kapunak a kilincséről is

Tizenkettedik fejezet
Ebben egy székely fiú igen megütődik azon, hogy az "ország szíve" nem magyar

Tizenharmadik fejezet
Ebben egy igazi tékozló fiúról lesz szó, aki meghalni készül, mivelhogy töredelmes vallomásra képtelen


Ismertető

A nagy székely mesemondó hatvanesztendős korában kezdte papírra vetni emlékeit, amikor már Erdélybe visszaköltözve a Cimbora című gyermeklap szerkesztésén és szülőföldje szellemi föllendítésén munkálkodott. Számot ad származásáról, nemzetségéről, fölidézi szülei, nagyszülei alakját, feleleveníti a kisbaconi tündérkertet, megrajzolja a székely házak belső világát, saját gyerekkori önarcképét, mely a falu lakóinak csoportképébe illik. Szól a szülői háztól való elszakadásról, föltárja a székelyudvarhelyi kollégium mindennapjait, szokásrendjét, érdekes figurákkal és epizódokkal jelenítve meg ottani diákéveit. Egymásra halmozódó emlékrétegekből bontakozik ki az erdélyi táj és a benne élők, a szerzőt oly mélyen érintő világa. Fogyhatatlan kedély, mesélő közvetlenség, friss ábrázolókészség és a szeretet líraisága hatja át a könyv minden sorát.

Bár az önéletrajznak ez a kötet csak az első része, utolsó fejezeteiben már a székely kollégiumból kinőtt, pesti bölcsészetre került Benedek Elek sorsát is nyomon követhetjük. Tanúi lehetünk például a találkozásnak, amikor az egyetemista diák első népköltési gyűjteményét teszi le Gyulai Pál asztalára. A fiatalember, aki a pesti aszfalton sem szégyell az édesanyja szőtte-fonta ruhában járni, a kötet utolsó soraiban is így búcsúzkodik: "- Tiéd a szívem, tiéd a lelkem, tiéd mindenem, édes anyaföldem!" Erdély szépségeit, az ott élő emberek szokásait lírai képsorokban megelevenítő munka.

Forrás: Új Könyvek adatbázisa, 1994-2000
szerk.: Könyvtári Intézet
http://www.ki.oszk.hu/szervezeti-gyio.html#uk
http://mek.oszk.hu/03300/03310/index.phtml#

LAST_UPDATED2