16:30, Péntek (december 2.), Duna2

Blanka
magyar dokumentumfilm, 48 perc, 1999

rendező: Martinidesz László, M. Karácsonyi Violetta
operatőr: Martinidesz László, Ignácz András


Kozma Blanka egy szabolcsi cigánytelepen született, átélte népe nyomorúságát, kitaszítottságát. Azért tanult, azért végezte el az egyetemet, hogy a cigányság érdekeit mindenfelé képviselni tudja. Vállalkozni, politizálni tanítja írni-olvasni alig tudó pártfogoltjait.

*

– Anyám sose volt rám büszke, amolyan istenverésének élt meg engem: úgy vélte, a munkámat bárki elvégezhetné helyettem. A hagyományos viszonyok közt élő roma nők szemében én egy boldogtalan asszony vagyok, aki este tízkor jár haza a munkából, és ég a szeme a számítógéptől. A közösségem szemében pedig stigma, hogy nem mentem férjhez, és nem szültem gyereket. Attól sem lett tekintélyem, hogy magyar és külföldi egyetemeken tanultam, és évtizedek óta fontos munkát végzek a romákért – mondja Kozma Blanka, a Közéleti Roma Nők Egyesületének vezetője.

Blanka édesanyja gyermekeit egyedül nevelő malteroslány volt, aki szerette volna, hogy lánya leérettségizzen, ám továbbtanulását már nem nézte jó szemmel. – Nem látta a végét, és ebben neki volt igaza. Mindig azt mondta: egy cigányt úgyse engednek érdemi pozícióba, és a nem roma többség mindig ellene tesz majd.

Ezt Blanka korán megtapasztalta: 1981-ben, az egyetem után minden osztálytársának jutott középiskolai tanári állás, csak neki, az egyedüli cigánynak nem. Ma úgy véli: lehet, hogy azért nem szült gyereket, mert ugyanúgy féltette a megaláztatásoktól, mint őt édesanyja.

Roma lányként nehezebb élete volt, mint ha fiúnak született volna: egy fiút jobban elengednek otthonról, és nem tekintik szexuális tárgynak, míg egy roma nő gyakran válik célponttá. Habár szabad a párválasztás, a lányok gyakran titkolják otthon, hogy barátjuk van. A szüzességkultusz Blanka szerint elsősorban nem a lányokról szól, hanem a család tekintélyéről, amit a hírbe került lány elronthat. A szexualitás a roma nők számára gyakran tabu: nem beszélnek arról, hogy érzik magukat az ágyban. Szerinte a fiúk inkább képesek arra, hogy kimeneküljenek a közösségükből, míg a nőknél ez a biztos bukást jelenti. A fiúk akár harmincon túl is nősülhetnek, nem illeti őket a roma közeg megvetése, mint a huszonévesen még hajadon és gyermektelen lányokat. A továbbtanuló lányok gyakran alulválasztanak, és náluk iskolázatlanabb partnerrel állnak össze, vagy komoly párválasztási nehézségekkel küzdenek. Blanka generációjának azonban még más problémái voltak: az értelmiségi férfiak (is) olyan asszonyt akartak, aki mos, főz, takarít, miközben az értelmiségi lét örömei, a kávéházak és a pénzköltés a férfiakat illette; forradalmár nőre senki sem vágyott.

Blanka szerint a szépség is hátrány, ha szegénységgel és érzékenységgel párosul, mert nagyobb ellenállást vált ki, mint az átlagos külső. Egy szép roma nő féltékennyé teszi és irritálja környezetét. – A gázsó férfiak számára pedig a cigány lány, legyen az szép vagy csúnya, egzotikus, megkapható és szexuálisan túlfűtött. Ha valakinek roma barátnője van, az többnyire azt jelenti, bármit megtehet vele, nem kell feleségül vennie, és kevés pénzbe kerül. Blanka szerint a roma nőkhöz társított további sztereotípiák, hogy „szülnek, mint a nyulak” és ők „veszekszik ki” a segélyt az önkormányzatnál. A roma nők a hozzájuk fűzött szexuális tartalmak mellett a szegénységtől és a munkahelyi diszkriminációtól is szenvednek. Az anyagi helyzetük miatt prostitúcióra kényszerített nők gyermekeit generációkra kidobja magából a közösség, míg azt jobban elfogadják, ha egy férfi futtatásból él. A roma nők ügyének felvetése nemcsak a többségi társadalom, de a roma férfiak számára is kérdéses. Blankát pár éve az egyik ismert roma vezető utasította rendre, amikor az országos cigány önkormányzatban női bizottság létrehozását javasolta: a vezető szerint az ilyesminek a családügyi bizottságon belül a helye.

forrás:

"Meg kell mutatnunk ezeknek" – Roma nők a közéletben, képernyőn

Külön padban ültek az általánosban, a romákért harcolnak évtizedek óta, és nem a hagyományos (roma) nők életét élik. A malteroslány, a patkolókovács és a csepeli vasmunkás lánya egymástól eltérően vélekednek arról, jó-e romának vagy nőnek lenni.
http://www.antennamagazin.hu/2004-01/meg.html