Heltai Gáspár fabulái

A fecskéről meg egyéb madarakról.

Egy időben a madarak gyűlést tartának. Midőn egybegyültenek volna, kérdezkedni kezdének egymástól, mellyik volna a legszükségesebb dolog, mellyről tanácskozni kellenék. Nagy gőgösséggel kezdének a nagy madarak fel-alá járni és senki nem szóla közülök a dologhoz. Előrepese a kis madár, a fecske s megszólítván a többi madarakat, monda: Szerető uraim, nagy madarak vagytok és fel tudtok repülni az égbe is. De noha sokáig ott fenn jártok is, azért ugyan alá kell szállnotok a földre. Ezokáért gondotok legyen reá, mivel vehetnétek elejét annak, hogy az emberek tőrt és hálót csinálhassanak. Az én tanácsom szerént pedig legkönnyebben érhető el ez avval, hogy mindnyájan tavasszal összegyülünk, mikoron az pórok elvetik mind a kendernek, mind az lennek magvát, mi pedig mind felszedegetjük azokat a magvakat. És így nem nőhet sem kender, sem len. És nem leszen az embereknek miből tőrt és hálót csinálniok. S így mindnyájan megmenekülünk. A madarak megútállák a szegény fecske tanácsát, mondván: Ime melly kicsiny e madárka és melly igen fél, holott mi, nagy madarak nem félünk. Látván ezt a fecske, monda önmagának: Ezek megútállák tanácsomat. Mit tegyek? Tudom már, mit művelek. Az emberekhez adom magamat, házoknál fészket rakok, szépen énekszóval keresem kedveket és így nem vetnek tőrt énnekem, meg sem bántanak engemet. És ekképpen a szegény fecske bátorságos nyugodalmat szerze magának. De a többit mind ez mai napiglan megfogják az emberek, mindenféle hálóval és tőrrel.


Értelme:

E fabula azt jelenti, hogy senki ne ítélje magát igen bölcsnek és hogy senki tanácsát meg ne útálja és meg ne vesse. Mert noha más ember hozzánk képest gyarló és szegény is, talán azért ugyan ő is ember és Istennek eszköze. Olly tanácsot adhat, hogy sok jámboroknak hasznára leszen. Mert Istené a tanács és ezt Ő az Ő akaratjából jelenteti meg, nem pedig az embereknek akaratja és kevélységes kévánsága szerént. Nem a nagy széles és hosszú szakállra adták az jó tanácsadás tudományát, mert akkor a kecskebak is tudna valamit hozzá. Hanem úgy vagyon, hogy az Isten gyönyörködik az együgyűségben. Azért mondották a régiek, hogy nem csak az ártány, hanem még az emse disznó is tud szép makkot találni. Így vagyon.