Kemenes Géfin László - Jolanta Jastrzębska
Erotika a huszadik századi magyar regényben


Tartalom

Előszó
Bevezetés

Az élet mint narcisztikus színjáték - Kaffka Margit: Színek és érvek

Szentek, prostituáltak, öngyilkosok - Móricz Zsigmond: Sárarany, Az Isten háta mögött, Úri muri, Rokonok

Érzelmes/perverz donjuanok - Krúdy Gyula: Szindbád, A vörös postakocsi

Emancipált nők között egy eredeti magyar pikáró - Tersánszky Józsi Jenő: Viszontlátásra, drága...; A céda és a szűz, Kakuk Marci

A tudatos és tudattalan küzdelme - Babits Mihály: A gólyakalifa

Kiűzetés a szerelem kertjéből - Kosztolányi Dezső: Édes Anna

A női gyönyör ábrázolása: lázadás és lemondás - Erdős Renée: A nagy sikoly; Brüsszeli csipke

Érzelmes utazás realizmus országában - Harsányi Zsolt: Magdolna

A testiség regénye - Földi Mihály: A házaspár

Az elfojtás áldozatai - Márai Sándor: Válás Budán

A borzadály angyala - Németh László: Iszony

Utószó
Irodalom

Fülszöveg

E tanulmánykötet mindenekelőtt a két nemzetközileg ismert tudós szokatlan nézőpontjával, elemzési módszerével, a tárgyválasztás újdonságával lepi meg az olvasót s - feltehetően - a szakmabelieket is. Vitára ingerlő, elgondolkodtató kötet, mely mindvégig ébren tartja a figyelmet. Legfőbb vonzereje azonban abban van, hogy meggyőzően bizonyítja: időről időre új, friss szemmel kell irodalmunkra tekintenünk, hogy eleven és a mienk maradjon.

A szerzők a tabuk oszlatásán túl arra vállalkoztak, hogy a kritikai hallgatással szemben bemutassák az erotika szépirodalmi jelenlétét, a nemi gyönyör ábrázolását vagy annak hiányát Kaffka Margit, Kosztolányi, Babits, Móricz Zsigmond, Németh László, Tersánszky és Márai Sándor regényeiben, valamint a főként kultúrpolitikai okokból háttérbe szorított szerzők - Erdős Renée, Földi Mihály, Harsányi Zsolt - műveiben.

http://mek.niif.hu/05800/05820/index.phtml#