Húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása
(Sigmaringeni Szent Fidél pap, vértanú, Szent György vértanú)
A nap liturgikus színe: fehér

Krisztus feltámadt! - Valóban feltámadt!

Húsvét a liturgikus év legnagyobb ünnepe. 
A húsvéti mise a feltámadt Krisztust köszönti, 
mert övé a hatalom és a dicsőség mindörökké. 
Minket pedig arra int, hogy 
a keresztségben új életre kelve 
az odafönt valókat keressük. 
S így remélhetjük, hogy 
Krisztussal együtt 
elnyerjük a feltámadás és az örök élet ajándékát. 


Napi igehelyek

ApCsel 10,34a.37-43 

Akkor Péter beszélni kezdett: 
,,Valóban azt tapasztalom, 
hogy Isten nem személyválogató, 
Ti is tudjátok, hogy mi történt 
Galileától kezdve egész Júdeában, 
a János által hirdetett keresztség után; 
hogy miképpen kente föl Isten 
Szentlélekkel és erővel 
a Názáretből való Jézust, 
aki körüljárt, jót tett, 
és meggyógyította mindazokat, 
akiket az ördög a hatalmába kerített, 
mert Isten vele volt. 

Mi pedig tanúi vagyunk mindannak, 
amit ő a zsidók országában és Jeruzsálemben tett. 
Fára függesztve megölték őt. 
De Isten harmadnapon feltámasztotta, 
s megadta neki, hogy megjelenjen, 
nem az egész népnek, 
hanem Isten által előre kijelölt tanúknak, 
minekünk, akik ettünk és ittunk vele, 
miután halottaiból feltámadt. 
Meg is parancsolta nekünk, 
hogy hirdessük a népnek, 
és bizonyítsuk, 
hogy ő az, 
akit Isten az élők és a holtak bírájává rendelt. 
Róla tesz tanúságot az összes próféta, 
hogy az ő neve által 
mindenki elnyeri a bűnök bocsánatát, 
aki csak hisz benne.''


1Kor 5,6b-8 

Dicsekvéstek nem helyes. 
Nem tudjátok, 
hogy egy kevés kovász 
az egész tésztát megkeleszti? 
El a régi kovásszal, 
hogy új tésztává legyetek, 
hisz valójában kovásztalanok vagytok! 
Mert húsvéti bárányunkat, Krisztust feláldozták. 
Üljünk tehát ünnepet, 
de ne a régi kovásszal, 
sem a rosszaság és a gonoszság kovászával, 
hanem az egyeneslelkűség és az igazság kovásztalanságával.


Jn 20,1-9 

Mária Magdolna 
a hét első napján kora reggel, 
amikor még sötét volt, a sírhoz ment, 
és látta, hogy a kő el van mozdítva a sírbolttól. 
Elfutott tehát, 
elment Simon Péterhez 
és a másik tanítványhoz, akit Jézus szeretett, 
és azt mondta nekik: 
,,Elvitték az Urat a sírból, 
és nem tudjuk, hová tették!'' 
Erre Péter és a másik tanítvány elindultak, 
és a sírhoz mentek. 
Ketten együtt futottak, 
de a másik tanítvány gyorsabban futott, mint Péter, 
és elsőként ért a sírhoz. 
Lehajolt, 
és látta lerakva a gyolcsokat, de nem ment be. 
Azután odaért Simon Péter is, aki követte őt, 
és bement a sírboltba. 
Látta letéve a gyolcsokat 
és a kendőt, amely a fején volt, 
nem a gyolcsok mellé helyezve, 
hanem külön egy helyen, összehajtva. 
Akkor bement a másik tanítvány is, 
aki először érkezett a sírhoz; látta és hitt. 
Még nem értették ugyanis az Írást, 
hogy fel kell támadnia halottaiból.


http://www.katolikusradio.hu/?m_id=1&m_op=view&date=2011-04-24&szin=feher

(a Katolikus Rádió ismét hallható Bp. környékén: 102,1 MHz)