Ó, édes Hazám, te szép Magyarország.
Köszönöm a Teremtő Úristen mérhetetlen kegyelmét, hogy a Kárpát-medencébe születtem és nyelvem a magyar. 

Meggyőződésem szerint, az idők kezdetétől, őseink a világ legszebb földrajzi egységében a Kárpát-medencében éltek. 
Vérüket, verítéküket adták azért, hogy a ránk mért isteni küldetésünket teljesíthessük. 

Nem vagyunk kiválasztott, választott nép. 
De magyarságunk okán, küldetésünk van-e földi létben. Küldetésünk a Kárpát medencében a teremtett világ megőrzése, ápolása, szépítése. 

Különleges képességeinket azért kaptuk az Úristentől, hogy többet és jobbat tegyünk a világért, mint mások, másutt a Föld bármely részén. 

Sok ezer éves történelmünk során bizonyítottuk, hogy a sátáni időkben is képesek voltunk ég és föld egységét megteremteni. 
Képesek voltunk küldetésünket teljesíteni, képesek voltunk a szeretet parancsát romlott világunkban is megtartani. 

Nem uralkodni természet és nemzet felett, hanem megőrizni, megtartani, amit a Teremtő nekünk rendelt. 
Befogadni, hazát adni a vándorló, üldözött népeknek, nemzeteknek. 
Menedéket, kenyeret adni az ide érkezőknek. 

A tudás népe vagyunk. 
Nyelvünk bizonyítja, hogy ősidőktől kezdve növények, állatok nemesítői, az emberi lét jobbítói vagyunk. 
A törvényeket Isten oltotta a szívünkbe. 
Ezért is mondhatta Herakleitos, görög filozófus hogy a magyaroknak nincs szükségük írott törvényekre, mert a szkíta magyarok a törvényeket a szívükben hordják. 

A műveltség, az ősök emlékezete az írásbeliség megjelenése előtt csak szóban és dallamban, zenében terjedhetett. 
Kétszázezernyi a népdalkincsünk. 
Meséink, a nép ajkán terjedő regéink, egyedülállóak a világon, mert meséinkben soha nem a pusztítás, soha nem a mások legyőzése, hanem önmagunk, önmagunk gyengeségeinek legyőzése áll. 

Győzelmet csak magunk felett arathatunk. 
A szeretet a legnagyobb erő. 
A megtartó erő. 

Ezért nem értik sokan, Attila királyunk Róma kapui előtt vezéreinek, katonáinak tett kijelentését, mert soha nem értették meg a magyar szellemet, a magyar nagylelkűséget. 
Attila nagy királyunk Róma kapujánál megállva nem rombolta le, nem fosztotta ki Rómát. Egyes történészek szerint a következőket mondta: 

"ami a szeretetemben vagyon, az a hatalmamban vagyon." 

A szeretet parancsának megtestesítője az Szent Korona eszmeisége. 
A Szent Korona országaiban egymásmellettiség, egymás teljes jogú elfogadása volt az eszme. 
A magyarnak küldetése mindenkoron a Kárpát-medencében élő népek, országok testvéri segítése, tanítása volt. 
Az utóbbi ezer éves történelmünkben írásos bizonyítékok sokasága igazolja, hogy megmaradásunknak egyik záloga, a Szent Korona. 
A Szent Korona eszmeisége. 

A Szent Korona Tan a vérszerződéstől napjainkig az emberi együttélés, és országlás főtörvényei, történeti alkotmányunk biztosítéka volt. 

Köszönjük a Teremtőnek, hogy sok év reménytelenség után a készülő Alaptörvényben méltóképpen emlékezhetünk meg a Szent Korona Tanáról, a Szent Korona eszmeiségéről, történeti alkotmányunk jelentőségéről. 

Kocsis István szavaival: 
"Mit jelentett a magyar történelemben az alkotmányozás? 
Legtöbbször éppen a méltó választ jelentette a nagy fenyegetésekre... 
A biztonságos jövendő felé vezető út megépítését jelentette." 

Kérem a Magyar Nemzet minden tagját, hogy illúzióktól mentesen, reálisan ítéljük meg lehetőségeinket. 

Egy hosszú út elején állunk. Ennek az útnak az első lépéseit tettük meg. 
A Magyar Nemzet ébred. De sokan alszanak, vagy kábulatban vannak. 
A csipkerózsika álomból ébredő Nemzetnek időre van szüksége, hogy megértse és teljesítse a Szent Korona tanát, és annak üzenetét. 

Egyszerű szavakkal egyszerű mondatokban kell fogalmaznunk, hogy mindenki értse, megértse az üzenet légyegét. 

Ezért engedjék meg, hogy báró Perényi Zsigmond koronaőr 1933-ban az Ország házában elmondott beszédéből idézzek, amelyben pontosan és világosan fogalmaz. 

"...Most a mi időnkben minden magyar ember egyformán tagja a Koronának, származás, vagyon- és felekezetkülönbség nélkül egyforma jogokkal. Csak a kötelezettségekben lehet köztünk különbség, mert azoktól, akik erősebbek és gazdagabbak, többet kívánunk. 

...A magyar történelem századain át mély vallási kegyelet környezte a Szent Koronát, keresztény legendák és krónikák hirdették és a hívők erős hittel hitték, hogy a Korona az egyház apostoli feje által csodás módon isteni sugallatból és angyali közbenjárással adományoztatott. Ma is szentnek hisszük a Koronát. Törpe nép (az), amely nemes eszményekre nem tekint fel tisztelettel, amely múltját semmibe veszi és így önmagát, a maga faját alacsonyítja le. De boldog nemzet az és csak annak a nemzetnek van jövője, amely a múlt hagyományait és eszményeit a sors viharai között is megőrzi. Mert a múlt az a szilárd alap, amelyre építeni lehet és az eszmények hevítenek munkára, küzdelemre és áldozatra. A Szent Korona egyetértést, közösséget, békességet hirdet a magyarok között. És ha majd eljön az idő, alkotmányunk szellemében külső befolyás és kényszer nélkül, párt- és magánérdek félretolásával az egyetemes nemzet lesz hivatva megvalósítani a Szent Koronának történelmi hivatását." 

A mának szóló üzenet legfontosabb része: áldozat nélkül nincs jövő. 
Áldozatot kell hoznunk Krisztus Urunk példáját követve. 
Önfeláldozó szeretet Istenért, családért, Hazáért, az élő világmindenségéért! 
Mert Magyarország volt, van, lesz! 
Mindörökké Ámen! 

Dr. Papp Lajos 
Elhangzott: 2011. március 27.-én Verőcén 
az Ima Magyarországért rendezvényen