Jókai Mór A jövő század regénye
Tartalom
Előszó
Első rész: Az örök harc
Egy király, aki megszolgálja a kenyerét Ami a királynak nem szabad Mennyit ér a király? Mi az a Sabina? Az Astrapé Hja, "paraszt", az megint más! A vezérhalmi Alhambra A "pellagra miserorum" A repülőgépek őrültjei Az ichor A zivatar egy csepp vízben Apocatastasia Egy országgyűlés a XX. században A király hallgat A király tesz Az egyetlen nagyhatalom Rozáli A nyolcadnap Az orosz rém Rossz napok A fehér sas Biberunt magnum áldomás... Sasza asszony A Nemzeti Bank kincsei A jégtengerszem Az utolsó fegyver A nő Egy állam - részvényekre Hárman egy ellen
Második rész: Az örök béke
"Otthon" város Az Otthon állama A világ átalakulása A világnyelv és betűi Új bajok A "nagy liga" A világromlás Egy drága szó A lég vándora Cham sötét ivadéka Kin-Tseu A babiloni hölgy A szép lótuszvirágok A vihar előjelei Harc - vízzel Hadjárat - vízzel A repülő halott Harc a légben Egy seprűvonás Az örök béke feltételei A két rokon fenevad Te Deum laudamus! A második millennium vége Az emberevők A himalájai csillagda Harc az égitestek között Harc a földi csillagok között A hold Az új bolygó
Jegyzetek
Bevezetés Kézirat, kiadások, fordítások A regény keletkezése, forrásai Irodalom Szövegváltozatok
Bevezetés
Jókai szépirodalmi műveit általában két változatban jelentetjük meg, ezeknek szövege azonos, de az első, a teljesebb változat tudományos jegyzetapparátust tartalmaz, a második, "népszerű" változatban mindössze szómagyarázatot talál az olvasó. Ezt a gyakorlatot követjük az egész sorozat kiadásakor, kivételt csak akkor teszünk, amikor a tudományos jegyzetek hiánya a mű helyes értelmezését megnehezíti. Ez áll fenn A jövő század regénye esetében is, ezért csak a "kritikai" változatot jelentetjük meg, s a jegyzetek alapján ehhez is magyarázatot fűzünk.
A regény elsősorban gazdagságával nyűgözi le olvasóját, sokan mint az első magyar science fiction alkotást becsülik, mások a monarchia szatíráját látják benne, ismét mások a mű utópista részében gyönyörködnek. Mindezt Zöldhelyi Zsuzsa nagy szorgalommal és hozzáértéssel készített jegyzetei alaposan tárgyalják, itt nem is térünk ki rájuk, mindössze A jövő század regénye politikai mondanivalóját elemezzük:
1861-ben Jókai politikai beszédében a 48-as törvények visszaállítását követelte, Teleki László, majd Tisza Kálmán ellenzéki pártjának tagja, A Hon című pártpolitikai lap szerkesztője volt. A 67-es kiegyezést nem fogadta el, küzdött ellene mint politikus, de még nagyobb sikerrel mint író. 1869-ben adta ki A kőszívű ember fiait, melyben a szabadságharc hős honvédeiről, az osztrákok vereségeiről szólt, s ezzel az önálló magyar honvédsereg szervezését követelte. Majd a Fekete gyémántok hirdeti a magyar gazdasági élet erejét és lehetőségeit, az Eppur si muove pedig a nemzeti kultúra felvirágzásának ígéretét.
A három regény művészi formában ugyanazt követeli, amit a kor ellenzéki politikusai: önálló hadsereget, nemzeti bankot, szabad magyar művelődést. És az író a negatív oldalt is bemutatja: Az arany ember romantikus antikapitalizmusa a monarchia gazdasági életének bírálatát is tartalmazza.
Ilyen előkészület után gyűjti Jókai új regényének anyagát. Ebben felelni akar a legnagyobb külső- és belső politikai kérdésekre. Életképes-e a monarchia, kibír-e egy háborút? Tud-e otthont nyújtani ez az államszövetség a magyarnak, a székelynek? ... A regényhez fűzött jegyzetek egyértelműen bizonyítják, hogy Jókai ebben a regényében is a kor nagy kérdéseire keresett választ. Sokszor napihírből indult ki, máskor tudományos publikációt használt fel, de mindig a kor dokumentumaiból merített. A politikai helyzet szinte kilátástalannak látszott, a technika csodájára volt szükség, csak az teremthette meg a kibontakozást. A csodatevő, Tatrangi Dávid, ez a székely ezermester legyőzi a háborút, örök békét teremt, s olyan országot, amely minden tekintetben ellentéte a Nihilnek. Ebben az új hazában az ész győzedelmeskedik, az erkölcsi jó uralkodik, és a tudomány fejlődésének csodálatos távlatai nyílnak meg.
Az örök béke világát Tatrangi Dávid teremti meg: Jókai optimizmusa hazaszeretetének jellemző megnyilvánulása. Merész képzelet szülte ezt a békés világot, de ma is szívesen gyönyörködünk benne.
http://mek.niif.hu/06300/06356/html/
_________________________________
Jókai Mór A jövő század regénye MVGYOSZ hangoskönyvek
Ismertető
Az írói fikció szerint a 20. század második felében játszódó Jókai nagyszabású kísérlete arra, hogy a kiegyezés utáni válságának, szorongásának motívumaira megoldatlan külpolitikai, társadalmi, nemzeti kérdéseire legalább a távoli jövőben bizakodó választ találjon, s kora bírálatát az utópia szellemében fejlessze tovább és haladja túl. Habsburg Árpád és a székely feltaláló Tatrangi Dávid szövetsége a Monarchia jövőjéről szőtt események álomszerűen széppé stilizált változata, az Oroszországgal vívott háború pedig azokat a félelmeket, tapasztalatokat hosszabbítja meg a fantázia erejével, melyek a pánszlávizmus veszélye, az orosz anarchisták ideológiája, valamint a porosz-francia háború hírei nyomán terjedtek el és ijesztették meg a liberális európai polgárságot. A Jó és Rossz mitikus eredetű küzdelmében a kultúra és az erkölcs értékein kívül a civilizációs fölényre, a tudomány és (hadi)technika területén elért elsőségre is szükség van, s ez az eszmekör a regény tudományos-fantasztikus aspektusára hívja föl a figyelmet. A Nihil országának legyőzése, az örök béke kiharcolása után a tudomány eredményei a nagy utópiát, az "Otthon álmát" a földi élet természeti feltételeinek megjavítását szolgálják. A politikai ábrándosságon, tudományos naivitáson, művészi egyenetlenségen is átsüt a kompozicióban Jókai nemes humanizmusa, a természettudományos és a humán kultúra szakadása elleni tiltakozása. Művészi erényei közül itt elsősorban a gazdag fantázia, az esztétikai minőségek sokrétű gazdagsága s kivált a leírások festőisége megragadó, melyben a megfigyelésen alapuló láttató erőt olykor már a századvég modern képzőművészeti látásmódja színezi át újszerűen dekoratívvá.
Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői http://legeza.oszk.hu http://mek.niif.hu/06300/06356/#
|