Payday Loans

Keresés

Dokumentumok A Galamb utcai butikról PDF Nyomtatás E-mail

ab

Krahulcsán Zsolt
"Ellenséges, ellenzéki csoportosulás" 
Dokumentumok A Galamb utcai butikról



"[...] Többekhez jut el az ellenséges, illegális irodalom is. Minőségileg új helyzetet teremtett, hogy az úgynevezett »második nyilvánosság« kiszélesítése érdekében illegális, konspiratív módszerekkel dolgozva ma már sokszorosítva állítják elő a korábbiakhoz képest veszélyesebb, nyíltan ellenséges kiadványaikat, s ezeket a »szamizdatbutikban« provokatív módon árusítják" - állapítja meg a TKKO, azaz az MSZMP Központi Bizottsága Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztályának jelentése1, amelyet a Politikai Bizottságnak küldött az 1980. december 9-i ellenzék-határozat végrehajtásának tapasztalatairól. Számos más, valamivel korábban keletkezett dokumentum is arra utal, hogy nagy energiával próbálják nyomon követni annak a nagy mennyiségű szamizdatnak az útját, amelynek terjesztésére Rajk László - édesanyja nevének védettségében bízva - Rajk Júlia frissen cserélt belvárosi tanácsi bérlakásában megalakította a "Szamizdat Irodát". Az alábbi összeállításban a Rajk-butik működésére vonatkozó dokumentumok közül válogattunk. 
A válogatás - nagyrészt - egy sajátos forráscsoportra, az egykori állambiztonsági szervek által keletkeztetett Napi Operatív Információs Jelentések (NOIJ), hálózati személyek jelentései, valamint tanúkihallgatási, házkutatási jegyzőkönyvek anyagaira támaszkodik. A Napi Operatív Információs Jelentések rendszere 1979 és 1990 között "belső" tájékoztatási feladatokat látott el, oly módon, hogy a III. Főcsoportfőnökség központi és területi szervei összeállították az ország biztonságát veszélyeztető eseményekkel kapcsolatos operatív információk napi anyagát, amelyet megküldtek a III. Főcsoportfőnökség Operatív Koordináló, Ellenőrző és Titkársági Osztályára. Az OKETO-hoz beérkezett alapjelentéseket rendszerezték, értékelték, majd a legfontosabbakból összeállították az összefoglaló jelentéseket, amelyeket aztán megküldtek a belügyminiszternek, a III. Főcsoportfőnökség meghatározott vezetőinek stb.2 A hálózati személyek3 - ügynök, titkos megbízott, titkos munkatárs - fedőnévvel ellátva, egyes szám 3. személyben írt jelentéseikben4 nem tehettek utalást a forrás kilétére. A tényanyagot és a hálózati személy észrevételét, javaslatát külön rögzítették. Értékelés után a kapcsolattartó operatív tiszt záradékolta, az intézkedések, a megjegyzések és a javaslatok feltüntetésével.
A válogatás szerkesztési elveként nem a forrástípusok összehasonlítását alkalmaztam, hanem a dokumentumokat tematikailag rendeztem egymás mellé. Az 1980 májusa és 1983 júniusa között időszak eseményei nem feltétlenül a jelentések datálása szerint, hanem az egyes dokumentumokban előforduló események időrendjében következnek.
Pár jelentés még az intézményesült szamizdat-terjesztés, -árusítás, tehát a "Rajk-butik" tényleges megalakulása előtti időből származik, majd 1981. február 4-től már Rajk Galamb utcai lakásához5 kötik a jelentések az árusítást, s ahogy a butik egyre népszerűbbé, ismertebbé válik, úgy kriminalizálódik a történet, hiszen házkutatásokról, zaklatásokról, megrovásokról, rendőrhatósági figyelmeztetésekről, kilakoltatásról szólnak a jelentések, ami a dokumentumokon jól végigkövethető.
Ez a forráskomplexum önmagában "csak" tájékoztató, informatív jellegű, hiszen titkosszolgálati módszerekkel, lakás- és telefonlehallgatással, ügynökök bevezetésével szerzett (rész)információkat tartalmaznak, s ezért a válogatást ki kellett egészíteni a valóban forrásértékű, s éppen ezért (is) már jórészt publikált MSZMP-iratokkal. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy egy-egy ügynöki jelentésből származó információ a legfelső pártvezetés szintjéig (PB) is feljutott, s hivatkozási alappá vált.6 
A dokumentumokból tehát, ha a Rajk-butik teljes "titkosszolgálati" története nem is rekonstruálható, számos momentumra derülhet fény7. Például az, miként voltak kénytelenek a szervezők elszenvedni az első rendőrségi akciót közel egyéves viszonylagos tolerancia után8, közvetlenül Rajk Júlia halálát követően. Ekkor még Rajk személyét nem érintik az intézkedések, de a "nemzetközi helyzet fokozódása" (Lengyelországban bevezették a rendkívüli állapotot, a Reagan-kormányzat konfrontatív kiállása, majd Brezsnyev halála és Andropov SZKP KB főtitkári kinevezése) után megváltozik a helyzet. 
Az 1981. decemberi írószövetségi Csoóri-beszéd, amely már az aczéli kultúrpolitika nyílt bírálatát jelentette, továbbá zajlott egy követési, zaklatási akciósorozat vezető ellenzékiek ellen. Aczél György ismét KB-titkár lett, s - Tóth Dezső művelődésiminiszter-helyettessel - politikai tájékoztatón marasztalta el a Tiszatájat és a Mozgó Világot. Pozsgayt leváltották művelődési miniszteri posztjáról, s 1982 októberében Horváth István belügyminiszter parlamenti beszédében az "adminisztratív törvényesség"9 koncepciójának megfogalmazásával, valamint a decemberben megjelent Rényi Péter-cikk a Népszabadságban10 - már az általános keményedés légkörében - megadta az alaphangot az 1982. december 14-i, majd 21-i házkutatásokhoz11 és a januári kilakoltatáshoz12.
A hivatalos szervek megpróbáltak közbűntényes - adóhatósági és pénzforgalmi - ügyet kreálni,13 és csendben megoldani. Arra törekedtek, hogy lehetőleg minél kevésbé legyen politikai színezete az eljárásnak, mert a rendszer számára fontos volt a nyugati visszhang, az a - többi szocialista országhoz képest - viszonylag liberális Magyarország-kép, amire az egész Kádár-korszak "húzd meg, ereszd meg" politikája épült. Természetesen ezt az ellenzék megpróbálta maximálisan kihasználni, hiszen a hatalomnak, bár volt igazi eszköze a butik teljes felszámolásához, azt nem alkalmazhatta. Az 1975-ös helsinki konferencia zárónyilatkozatának elfogadása után14, az emberi jogok nemzetközi szerződésének védelmében a hatalom, a nyílt, brutális, rendőrségi akciókhoz csak a legvégső esetben nyúlt. Különösen igaz ez akkor, ha mindezek az intézkedések egy-egy külföldön is ismert, elismert személy vagy mozgalom ellen irányultak.
A butik "fénykorában" nemcsak szamizdat-megrendelő, -árusító, hanem kedvelt találkozási hely is volt - a szerv ügynökeinek is (!) - , és itt tudott találkozni az ellenzék egymással, a külföldi tudósítókkal, itt készültek az interjúk, a riportok. A butik közkedvelt, jól népszerűsített intézménye volt - nem utolsósorban Rajk neve miatt - a demokratikus ellenzéknek.
A kilakoltatás után a butik elvesztette korábbi jelentőségét, hiszen kedvezőtlenebb körülmények közé került, de ekkorra már kialakultak s egyre sűrűsödő hálóként szőtték át az országot a különböző szamizdat kiadványok terjesztőhálózatai - legjelentősebb a Beszélőé -, melyek egyre inkább el tudták látni a terjesztési feladatokat. Mindazonáltal 1983 tavaszán a szamizdat-készítő, -terjesztő csoport elleni eljárást lezárták, a résztvevők rendőrhatósági megrovásban részesültek15, a Rajk-butik megbénult.
A szamizdat-iroda 1984 végére teljesen elhal, csakúgy mint a "repülő egyetem", s úgy tűnik, hogy új korszak kezdődik, fontosabbá válik az utca, kevésbé konspirál az ellenzék, s egyre inkább a második nyilvánosság féllegális, illetve legális intézményeiben megtűrt szerveződési formákban (Rakpart-klub, egyetemi szakkollégiumok) zajlanak az események.
A válogatást, valamint az iratok esetenkénti rövidített közlését nem csupán a terjedelmi korlátok motiválták. Ismétlések, valamint a "minden apróságra kiterjed a figyelem" önadminisztráló szószátyársága egyaránt okot adtak arra, hogy mellőzzem ezeket a részeket, melyek nem gazdagítják, de nem is csorbítják a szamizdatot készítő-terjesztő csoportokra vonatkozó releváns információkat. Ugyanakkor a belügyi szervek kádergarnitúrájának szemléletéről, rendszerhű "szolgálunk és védünk" gondolkodásmódjáról is adalékot szolgáltatnak.

1. JELENTÉS16
Ellenzéki körökben beszédtéma, hogy kiszivárgott az, hogy a Belügyminisztérium dugig van szamizdat anyagokkal és sokaságuk miatt már nem is tudják értékelni és nem is tartják érdemesnek feldolgozni. A "rendszer" nem tud megbirkózni a széles körben elterjedt értelmiségi ellenzékiséggel ezért csendesen eltűri azt és csak nagyon enyhe ellennyomást gyakorol. Természetesen az ellenzékiek közül többen úgy vélik, hogy ezt a helyzetet, amely még az afganisztáni helyzettel ötvöződik, azaz a szocialista országok bürokráciái nehéz helyzetben vannak, ki kell használni.  
Budapest, 1980. május 30.

2. JELENTÉS17 
1980. október 3-án jártam Kenedi János lakásán, csak a felesége, Pap Mária volt otthon, Kenedi később érkezett. Beszélgetésünk tartalma az alábbiakban leírtak voltak: 
[...] Pap Mária elmondta még, hogy megalakult a szamizdat kiadó, van egy lista, amiről lehet választani, ez a lista most köröz az érdeklődők között. A tervezett újság18 beindításáról nem tud semmit, mert Haraszti eltűnt a nyilvánosság elől, nem tud róla semmit. [...]
Elmondta, hogy Rajkot is behívták, neki visszaadták az útlevelét. Közölték vele a hatóságok, hogy az ő (Rajk) apja a nép, a jelenlegi rendszer mártírja, és nem az ellenzéké, és ne hagyja, hogy a nevét kihasználják ilyen és hasonló akciókra.19 [...]
1980. október 5.
["]Hajdú["]

3. JELENTÉS20
[...] Szilágyi az előadás szünetében közölte, hogy megkezdte működését a régóta ígért "Szamizdat Iroda".
Ezután a hallgatók között a következő szövegű sokszorosított felhívást osztotta szét:21

"SZAMIZDAT
/kéziratos irodalom/
rendelhető és vásárolható
RAJK LÁSZLÓNÁL
Budapest V., Galamb u. 3. III. 5.
Minden kedden 20-22 óráig
/az időpontot kérjük betartani/

E címen és időpontban bárki leadhat szamizdatnak szánt írást. Legalább négy példányt kérünk: az elsőt megtartjuk törzspéldánynak, a többit igyekszünk eladni, s a pénzt visszatérítjük.
Jó néhány régebben született szamizdatból nem sikerült törzspéldányt beszereznünk, s bizonyára léteznek olyan kéziratos kiadványok is, melyekről nem tudunk. Kérjük, hívják fel rájuk figyelmünket, és adjanak kölcsön példányokat.
Kérjük, támogassák munkánkat természetbeni adományokkal: géppapír, átütőpapír, indigó, írógépszalag, dosszié, boríték, stb." 
A felhívás szövegéhez mellékelten csatolják a rendelhető és vásárolható szamizdat anyagok listáját.
A kialakult helyzet felveti Rajk Lászlóval megfelelő szintű beszélgetés szükségességét, az ellenséges ellenzéki csoportosulásban kifejtett tevékenységének korlátozása, illetve a csoportról való leválasztása érdekében. A jelentés személyes tájékoztatásra készült. Az információk szigorúan titkos, különösen fontos hírforrásból származnak.
Budapest, 1981. február

4. JELENTÉS22 
1981. szeptember 5-én Csalog Zsoltnál jártam, beszélgetésünk tartalma a következő: [...]
Elmondta, hogy a múlt héten Szilágyi Sándor, Csákó Mihály és Horváth Zsuzsa lakásán házkutatást tartott a rendőrség, és rengeteg szamizdat írást elvittek. Szilágyi Rajk Lászlót helyettesítette, aki haldokló anyjával volt elfoglalva, és éppen bezárta a boltot, amikor otthon a rendőrség fogadta. Csalog Zsolt kérdésemre elmondta, hogy szerinte a házkutatásra azért került sor, mert másnap Szilágyi Kis Jánoshoz költözött, és oda a rendőrség nem mer bemenni. Szerinte ezzel az akcióval a rendőrség megmutatta azokat a határokat, ameddig el mer menni. Szilágyinak nincs neve nyugaton, ezért csaptak le rá. Elmondta, hogy most mindenki várakozik, hogy "mi lesz a vége az egésznek". Az is lehet - mondta -, hogy a házkutatásokra azért került sor, mert Rajk László nyilatkozott a Szabad Európa Rádiónak a szamizdat kiadóról. [...]
1981. szept. 8.
["]Hajdú["]

5. TÁJÉKOZTATÓ
a Politikai Bizottság tagjai részére.23 

Mint arról előző tájékoztatónkban szó volt24, a "Szamizdat Iroda" működésének akadályozása, korlátozása érdekében, egy előzetesen jóváhagyott intézkedés-sorozat részeként, előállítottak néhány személyt, akik illegális anyagok terjesztésében vettek részt. A házkutatások során nagy mennyiségű szamizdatot foglaltak le.
Az illetékes szervek az intézkedéseket befejezték. Ennek eredményeképpen Szilágyi Sándort sajtórendészeti vétség alapos gyanúja miatt ügyészi megrovásban, további négy személyt rendőrhatósági figyelmeztetésben részesítették. Az eljárást az érintettek tudomásul vették, Sebes Katalin kivételével, aki valószínűleg a rendőrhatósági figyelmeztetés ellen fellebbezéssel él.
Az ellenzéki személyek körében az intézkedésekről az a vélemény alakult ki, hogy készakarva irányultak kevésbé exponált személyekre, például Szilágyira, lefolytatásuk pedig határozott és kulturált volt.
Az eseményekről az ellenséges, ellenzéki csoportosulás tagjai értesítettek egyes nyugati propagandaszerveket, köztük a Szabad Európa Rádiót. Az utóbbin kívül azonban kizárólag a Le Monde publikálta a hírt, vagyis az ügy az ellenséges propagandában nagy visszhangot nem keltett. A megjelent híradások egyébként megemlítik Rajk László személyét, illetve azt a tényt, hogy ő kívül maradt az intézkedések körén. Rajk László is ilyen értelmű nyilatkozatoz adott egy svéd újságírónak.
Budapest, 1981. szeptember 18.
olvashatatlan aláírás
Győri Imre

6. JELENTÉS25 
[...] Dr. Krassó György rátér az érintett személyekkel szemben alkalmazott rendőri intézkedésekre és Kőszeg Ferenctől érdeklődik, hogy "mi van Saciékkal?" azaz Szilágyi Sándor tanárral (jelenleg takarító foglalkozású) és társaival. [...]
Kőszeg Ferenc elmondja, annyit tud, hogy Szász István újságírót bevitték a lakásáról tanúkihallgatásra és közölték vele, hogy "sajtó törvény elleni vétség miatt akarnak eljárást indítani Szilágyi Sándor ellen", de erről nincsenek meggyőződve, mivel lehet, hogy Szász ezt csak kitalálta.
Arról tudomásuk van, hogy Szilágyi Sándort és Horváth Zsuzsa szociológust is bevitték, akiknek a kihallgatása hajnalig tartott és igen lényegesnek tartják, hogy Szilágyi Sándor neveket nem említett, kivéve - a házigazdáét - Rajk László építészmérnök nevét, akit viszont a hatóság nem volt hajlandó jegyzőkönyvbe venni. Ezért úgy látják, hogy egy "nagyon furcsa tárgyalásnak néznek elébe", amelyet feltehetően "rendőrbíróság" fogja tárgyalni, aminek következtében azt bármilyen módon le lehet folytatni. Azon meditálnak, hogy miért nem csinálnak belőle bírósági tárgyalást.[...]
Dr. Krassó György [...] őrizetbe vételeket a Rajk-féle "Szamizdat" irodalom terjesztésével hoz összefüggésbe.
Dr. Krassó elmondása szerint 1981. augusztus 1-én (kedden) este Rajk László nem tartózkodott otthon, mivel a beteg édesanyjához ment a kórházba látogatni, így az iromány árulását - helyette - Szász István végezte. Szász István viszont hazafelé menve magával vitte Horváth Zsuzsát is, aki egy írógépet is vitt magával, így mindkettőjüket őrizetbe vették, és náluk házkutatást tartottak.
A házkutatások során a rendőrség mintegy teherautónyi anyagot foglalt le tudomása szerint, amelyek között ott voltak az összes irományok törzspéldányai és egyéb "mindenféle", a Bibó emlékkönyv több tízezer lapja is. Dr. Krassó ezen nagyon felháborodott, hogy ez az anyagtárolás milyen rosszul lett megszervezve, továbbá - hogy mindent egy helyen tároltak és főleg olyan személynél, aki "egy kicsit maga is sáros". [...]
Budapest, 1981. szeptember 14-én

7. JELENTÉS26 
[...] Adataink szerint ugyanis az ellenzéki személyek a "Szamizdat Irodával" kapcsolatos intézkedéseink óta azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy kiépítsenek egy olyan állandóan élő, szervezett információs láncot nyugati hírügynökségek és kapcsolataik felé, mely lehetővé teszi számukra az őket ért esetleges "retorziókról" szóló hírek azonnali továbbítását. Ez véleményük szerint biztonságot, védelmet nyújt majd nekik, mivel a nyugati közvélemény kiáll mellettük, s megakadályozza a hivatalos szervek "túlkapásait". Elképzelésük megvalósítását mostani intézkedéseink27 hatására erőteljesebben szorgalmazzák. [...]
Budapest, 1981. október 28.

8. NOIJ-III/III-194-261/4/1981. 
december 5.  
A BME Építészmérnöki Karának Rózsa Ferenc Kollégiumában f. hó 1-én kiállítás nyílt R. LÁSZLÓ és B. GÁBOR építészeti terveiből. A megnyitón - amelyen mintegy 100 fő vett részt - R. Lászlónak saját kezű írásával sokszorosított felhívását terjesztették, melynek szövege a következő:28

"Megnyitó
Legnagyobb sajnálatomra nem
lehetek Önnel, mivel ma csak úgy,
mint minden kedden 20-22 óra
között, egy közös gondolat megvaló-
sítására fordított munka tovább-
vitele tart. /otthon/ Ha látni kí-
ván, kérem látogasson meg a 
fenti időben az V. ker. Galamb
u. 3. III. emelet 5-ben.
Látogatását előre is köszönöm R. László."

Az információ forrása és tartalma megbízható, ellenőrzött.
Intézkedés: szignalizálnak29 az egyetem vezetésének.

9. JELENTÉS30 
[...] A belügyminiszteri [...] beszámoló31 "folytatásaként" fogja fel [Krassó György] azt is már, hogy - állítólag - a közelmúltban felszólítást kapott Rajk László a tanácson keresztül a Galamb utcai lakásával kapcsolatban, hogy "azt nevezett nem rendeltetésszerűen használja és ezért 30 napon belül azt ürítse ki, vagy ellenkező esetben 10.000.- Ft. pénzbírságra büntetik."
Ezzel tehát a "Butik" is veszélybe került és felmerült annak gondolata, hogy azt valahova a külvárosba helyezik, de tartanak attól, hogy oda az emberek nem igen fognak kimenni. [...]
Budapest, 1982. október 15-én
10. NOIJ-III/III-212/a-249/4/1982. 
december 15.
F. hó 14-én az esti, illetve éjszakai órákban a szamizdat terjesztés akadályozása, visszaszorítása érdekében - engedélyezett javaslat alapján - a szerv az alábbi intézkedéseket hajtotta végre:
Házkutatást tartottak DEMSZKY GÁBOR, NAGY JENŐ, RAJK LÁSZLÓ, NAGY BÁLINT, CSORBA ISTVÁN és SULYOK MIKLÓS lakásán. Ennek során lefoglaltak 30 zsáknyi, mintegy százféle, 20-600 példányban elkészült szamizdat anyagot, egy angol gyártmányú nyomdagépet, egy fénymásoló asztalt és 15 db. szitanyomó készletet.
A házkutatással érintett személyeket előállították. Kihallgatásuk után 5 főt megrovásban részesítettek, majd engedélyezték távozásukat.
Intézkedés: a bizalmas nyomozást a jóváhagyott terv szerint folytatják.

11. TÁJÉKOZTATÓ
A Politikai Bizottság tagjai részére32 

1./ Az írószövetségi választmány ülésén Knopp András elvtárs tájékoztatást adott néhány olyan időszerű irodalompolitikai kérdésről, amelyek a választmány előző - sok problematikus, sőt demagóg elemet tartalmazó - ülésein vetődtek fel.33 [...]
Figyelemre méltó, hogy a választmány ülésén a "szamizdat-tevékenység" visszaszorítására kezdeményezett december 14-i rendőrségi akcióról szóló tájékoztatás, illetve maga a tény nem váltott ki kollektív, sőt még éles egyéni tiltakozást sem. Olyan aggodalmak azonban megfogalmazódtak, nehogy a párt által kezdeményezett és sikereket hozó szocialista demokratizálás, a publikációs szabadság szélesítése megtorpanjon és visszalépés következzen be. [...]
2./ A KB. Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztálya december 16-án telexen adott tájékoztatást a megyei /budapesti/ pártbizottságok első titkárainak a Budapesti Rendőrfőkapitányságnak az ellenzéki személyekkel kapcsolatban foganatosított intézkedésekről.
A rendőrségi akció meglepte a hazai ellenzéki-ellenséges csoportokat és a nyugati propaganda központokat. A jelentős nyugati hírügynökségek az MTI és a Népszabadság híre, illetve meg nem nevezett "források alapján" tudósítottak a magyar ellenzékiek elleni rendőrségi akcióról. A hírügynökségi anyagokban ismertették a "letaróztatottak" nevét, ellenzéki tevékenységüket, a rendőrségi eljárás célját, az őrizetbevétel idejét, az elkobzott anyagok jellegét. Kiemelték Rajk László személyét, mint a magyar ellenzék "egyik fő képviselőjét", egyúttal felhívták a figyelmet apjának sorsára is. Összefüggést láttak Rényi Péter Népszabadságbeli cikke34 és az ellenzék elleni rendőrségi akció időzítése között.
A magyar nyelvű ellenséges propaganda orgánumai közül a Szabad Európa és a londoni rádió már kommentálta az eseményt. A Szabad Európa rámutatott, hogy "ilyen nagyszabású rendőri akcióról" évek óta nem érkeztek hírek Magyarországról, többek között ez volt az egyik oka annak, hogy "az ország és a rendszer külföldön is viszonylag jó hírnévnek örvendett, jó elbánásban részesült". Állítása szerint "a gazdasági reformok és a magyarországi másként gondolkodás megtűrése" nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországot megkülönböztessék a többi szocialista országtól.
Mindazonáltal nem egészen világos miért éppen most szervezték meg ezt a rendőrségi akciót, "miután semmi olyan új eseményre nem került sor a magyar ellenzék tevékenysége során, amelyről az illetékes szervek évek óta ne tudtak volna". "Csupán remélni tudjuk - fejeződik be a Szabad Európa adása - , hogy a politika irányítói felmérik milyen károkat okoz az országnak odahaza és külföldön egyaránt, ha a viszonylagos türelem politikáját a belügyi szervek akciója váltja fel."
A londoni rádió a varsói tömb "egyéb országai" nyomásának tudta be a rendőrségi akciót. "Ily módon demonstrálja a magyar vezetés - hangoztatta - , hogy a teljes lendülettel futó magyarországi gazdasági liberalizációval nem jár együtt a kommunista párt ellenőrzésének felvizezése." [...]
Budapest, 1982. december 17-én
Lakatos Ernő 35

A szerv egyik hírforrásának értesülése szerint a "szamizdat-irodát" ért sorozatos intézkedések hatására a szervezők decentralizálták és konspiratívvá tették az illegális irodalom terjesztését. K. GYÖRGY kijelentette: "Egy butik helyett száz forrásból kell jönni ugyanannak, hogy a BM. rájöjjön, jobb lett volna, ha nem nyúl a butikhoz". [...]
Az információ forrása megbízható, ellenőrzött, tartalma részben ellenőrzött.
Intézkedés: - folytatják a bizalmas nyomozást,
- tájékoztató jelentést készítenek.

13. NOIJ-BRFK-10/1983. január 25.
1983. január 18-án fent járt a Galamb utcai Szamizdat butikban [...].
A kínálat szerényebb volt a megszokottnál. A butik gazdája ezt azzal indokolta, azért nem tartanak többet, nehogy a rendőrség megint rajtuk üssön és elkobozza.
HMB36 beszélgetést folytatott NAGY JENŐ-vel és a butik gazdájával, akik elmondták, hogy a következő héten ki kell költözni a lakásból Pasarétre, a II. Hankóczy Jenő u. 32. sz. alá. Ezentúl ott lesz a butik. A telefonszám benne van a telefonkönyvben, de még Rajk édesanyja nevén, azon lehet érdeklődni, hogy mikor lesz az első árusítási nap.
Elmondták, nagy a zűrzavar, állandóan hívogatják őket a rendőrségre, már vagy húsz embert kihallgattak. Feltételezésük, hogy adóügyben akarják őket megszorítani, mert mindenkitől megkérdezték, hogy milyen kiadványokat, mennyiért árusítanak. Az utóbbi intézkedés-sorozatról Nagy Jenő úgy vélekedett, hogy valószínű a SZER túl nagy reklámot biztosított a butiknak és ez "ingerelte fel" a magyar hatóságokat. [...]
Intézkedés: - tájékoztatjuk a BM. III/III-4. Osztályt.

14. V. KERÜLET TANÁCSÁNAK 
VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA37 
Címzett: V. ker. IKV. igazgatója

8.728/5/1982. ügyiratsz.
[...]
Rajk László Bp., II. ker. Hankóczy út 32. I. 1. sz. alatti lakóst 18.728/2/1982. sz. határozatommal38 arra köteleztem, hogy a Bp. V. ker. Galamb u. 3. III. em. 5. szám alatti tanácsi bérlakásból a hagyatékot szállítsa el és a lakást ürítse ki.
Rajk László a határozat rendelkezésének a számára nyitvaálló idő alatt nem tett eleget, ezért az alábbi határozatot hozom:
A Bp. V. ker. Galamb u. 3. III. 5. sz. alatti tanácsi bérlakásból a hagyaték elszállítására és a lakás kiürítésére 1983. január hó 28.-án reggel 7 órára karhatalmi végrehajtást rendelek el.39
Az ingóságok elhelyezésére a Bp. II. ker. Hankóczy út 32. I. em. 1. szám alatti - Rajk László bérleményét képező - tanácsi bérlakást jelöljön meg.
Felhívom nevezettet, hogy a fent megjelölt időpontban tartózkodjon a végrehajtás helyszínén.
Figyelmeztetem, hogy az ingóságok kihelyezését távolmaradása esetén is végrehajtom. Ez esetben az ingóságokat raktárban helyezem el.
A végrehajtás és a raktározás költsége Rajk Lászlót terheli. A költségek megfizetése iránt külön határozattal rendelkezem.
E határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.
I n d o k l á s :
A Bp. V. ker. Galamb u. 3. III. em. 5. szám alatti tanácsi bérlakás bérlője 1981. szeptember hó 6.-án elhunyt. Rajk László az elhalt bérlő gyermeke a hagyaték elszállításáról és a lakás kiürítéséről a rendelkezésre álló idő alatt - annak ellenére, hogy 18.728/2/1982. sz. határozatomban arra köteleztem - nem gondoskodott.
Ezért a jogerős határozat végrehajtásáról karhatalmi úton kell intézkednem.
Az [?]40 82.§ /1/ bek. a/ pontja értelmében a végrehajtási cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére végeztetem el.
Felhívom Rajk László figyelmét, hogy amennyiben a határozatban foglaltaknak önként eleget tesz és az V. ker. Galamb u. 3. III. em. 5. szám alatti tanácsi bérlakást kiüríti, a kulcsot 1983. január 24.-én 18 óráig hatóságomhoz leadja, akkor a végrehajtás költségének megfizetése alól mentesítem.
Budapest, 1983. január 17.

15. JELENTÉS41 
Az alaposan összeszűkült ismerősi, illetve "baráti" társaságban Rajk ellenzéki csoportjáról megoszlanak a vélemények.
1. Hivatalos ellenzékiek, akik biztos fedezékből "fenegyerekeskednek". Nem kell különösebben tartani a hivatalos szervektől, hiszen [...]42 hangsúlyozottan kijelentette, hogy nem akar még egy Rajk pert. Ilyen szívességet nem akar megtenni a Nyugat kedvéért. A Rajkék lefoglalt "nyomdáját" is hamarosan pótolni fogják Nyugatról.
2. Tény és igaz, hogy a kiadványaik (Beszélő, stb.) bizonyos címeken (s ezeket a nyugati adók is közhírré tették) olvasni lehet, sőt meg is lehet vásárolni. De ott a lakásokon a magyar belügyesek nem a vendéglátókat, hanem a "vendégeket" figyelik. Rajkék szabadon ellenzékieskedhetnek, ők nem veszélyesek, mert minden mozdulatukat ismerik, s inkább ők legyenek rendszerellenesek, vagy lengyel szimpatizánsok, mint ismeretlenek, akik után nyomozni kell. [...]
Budapest, 1983. február 3.
"Sziklai Barna" sk.

16. NOIJ-III/III-35-43/7/1983. 
március 1.
A szerv egyik kapcsolatának értesülése szerint a jövőben a "szamizdat" irodalom központi árusítóhelyén /"Mérnök" fn. célszemély lakása/43 csak kis mennyiségű anyag lesz, a lehetséges rendőrségi akciók miatt. Előtérbe kerül az anyagok előjegyzése és ennek alapján a rendelő címére juttatása közvetítők útján. Ezen kívül egyes személyek - egy-egy állandó körzetben - táskából is árusítani fogják a kiadványokat.
A "Beszélő" 5. számának terjesztése már elsősorban előjegyzés útján történik.
Az információ forrása megbízható, ellenőrzött, tartalma részben ellenőrzött.
Intézkedés: - pontosítják az információt,
- folytatják az ellenőrzést.

17. NOIJ-III/III-37-45/2/1983. 
március 3.
A "Szeges" fn. bizalmas nyomozás célszemélyének lakásán újabb "szamizdat" árusítóhelyet nyitottak meg. Tervük szerint a pénteki napon itt, kedden pedig "Mérnök" lakásán végzik a terjesztést, illetve veszik fel az előjegyzéseket.
A szerv hírforrása szerint a választék továbbra is korlátozott, a példányszámok is alacsonyak. Anyagi nehézségeik leküzdésére a SZETA- antológia44 árát 5000 Ft-ra emelték.
Az információ forrása megbízható, ellenőrzött, tartalma részben ellenőrzött.
Intézkedés: - folytatják a bizalmas nyomozást.

18. JEGYZŐKÖNYV GYANÚSÍTOTT KIHALLGATÁSÁRÓL45 
Készült a BRFK. Vizsgálati Osztályon a Btk. 213. § ( )46 bek.-be ütköző sajtórendészet bűntettének alapos gyanúja miatt Demszky Gábor és társai gyanúsított kihallgatása alkalmával a Budapest, VIII. Tolnai u. 41. sz. [...] alatti hivatali helyiségében 1983. év március hó 30. napján.
Jelen vannak: Dr. Guba László r. szds,. a hatóság tagja Rajk László, az eljárásban részt vevő személy és képviselője
[...]
Önt a Be. 132. § (1) (4) bek. alapján gyanúsítottként hallgatom ki, mert [...] bűncselekmény(ek) elkövetésével alaposan gyanúsítható: a Btk. 213. §. a./ pontjába ütköző sajtórendészeti vétség elkövetésével, mert engedély nélkül állít elő, illetve terjeszt olyan sajtótermékeket, amelyek előállításához és terjesztéséhez engedély szükséges. [...]
Gyanúsítottként történő kihallgatásom ellen panasszal élek, amit azonban nem kívánok megindokolni. [...]
A Budapest, II. Hankóczy u. 32. sz. alatti lakásomon a mai napon foganatosított házkutatás ellen panasszal éltem. [...]
KÖZLÉS: Az Ön lakásán tartott házkutatás során a házkutatási jkv. 17. 18. tételszám alatt lefoglalásra került "Tájékoztató"1. sz. (ÁB) 1983. január és "Tájékoztató" 2. sz. 1983. február (ÁB) feliratú sajtótermék. Felmutatom Önnek a "Tájékoztató"-k utolsó oldalán látható "A szokásos időben kedden este nyolc órakor a szamizdat butik új helyen nyit ki! Az új cím: Rajk László, Bp., Hankóczy u. 32. I. em. Ha kiadatlan kézirattal, gép- és stencilpapírral, nyomdafestékkel, szabad nyomdai kapacitással, vagy mással segíteni kívánja munkánkat, keressen fel bennünket!"
Nyilatkozzék a felmutatott anyagokról! Mondja el, mikor és milyen sajtótermékeket árusít a lakásán!
FELELET: A feltett kérdésre, és a felmutatott anyagokra vonatkozóan nem nyilatkozom.
KÖZLÉS: Felmutatom Önnek a lakásán tartott házkutatás során a házkutatási jkv. 6. tételszáma alatt lefoglalt "Beszélő" 5+6 számának belső borítólapját.
Nyilatkozzék a borítólapon látható "A Beszélő beszerezhető Rajk László szamizdat butikjában. ÚJ HELYEN 1022, Hankóczy Jenő u. 32. I.1." - ÚJ HELYEN - szöveggel kapcsolatban!
FELELET: Az Ön által felmutatott anyaggal kapcsolatban nem nyilatkozom.
KÖZLÉS: Felmutatom Önnek a "Beszélő" 5+6 számának belső borítólapján látható alábbi szöveget: "A Beszélő 5-6. összevont számának önköltsége 60 forint." A házkutatásokon lefoglalt további anyagok, sajtótermékek hátsó borítólapjain különböző számjegyek láthatók.
Nyilatkozzék, hogy az Ön lakásán terjesztett sajtótermékek milyen módon kerültek terjesztésre és azokért milyen vételárat kértek, illetve kaptak!
FELELET: Az Ön által felmutatott szövegre és a feltett kérdésre nem nyilatkozom.
KÖZLÉS: A lakásán tartott házkutatáson a jkv. 28. tételszáma alatt lefoglalásra került két franciakockás lap, mely első lapján "Beszélő, DG., M[?]47 J., Profil Hajas" felirat látható, alattuk különböző összegek vannak feltüntetve.
Nyilatkozzék arról, hogy a felmutatott lapon látható feljegyzések mit tartalmaznak és mire vonatkoznak!
FELELET: A közlésre nem nyilatkozom.
KÖZLÉS: Felmutatom Önnek a házkutatási jkv. ugyancsak 28. tételszáma alatt lefoglalt 1 db. franciakockás lapot, melyen az alábbi kézzel írt feljegyzés látható: "Kelet-európai 35, Napló 10, K-német felk. 150, Csalog 45, stb."
Nyilatkozzon, hogy a felmutatott lapon látható lefoglalásra került sajtótermékek, illetve nevek után feltüntetett számok mire vonatkoznak, illetve az adott sajtótermékek vételárai-e!
FELELET: Nem nyilatkozom.
KÖZLÉS: A lakáson tartott házkutatás alkalmával lefoglalásra került (10. tétel) 32 db. megcímzett boríték, melyekben a "Beszélő" 5+6. száma volt elhelyezve. 
Nyilatkozzon, milyen célból helyezték el a "Beszélő" 5+6. sajtóterméket a borítékokban, illetve milyen szándékkal akarták azokat eljuttatni a magyar kulturális élet neves személyiségeinek!
FELELET: Nem nyilatkozom.
KÖZLÉS: A lakásán tartott házkutatás során lefoglalásra került 1 db. festékszóró kompresszor, 1 db. az előző festékszóróhoz való szórópisztoly, továbbá 6 db. felbontatlan és 15 db. bontott Ecoline festék tubusban.
Nyilatkozzék, hogy a felsorolt tárgyakat mire használta és azok kitől és milyen célból kerültek Önhöz!
FELELET: A felsorolt tárgyak Bachmann Gábor grafikus tulajdonát képezik, tőle kértem kölcsön és a HUNGEXPO egyik kiállítására készített munkám során használtam.
KÖZLÉS: A kihallgatását befejeztem, a jegyzőkönyvet lezártam.
A gyanúsított kijelenti, hogy a jegyzőkönyvet nem írja alá és ezt nem indokolja meg. [...]

19. NOIJ-III/II-69-70/11/1983. 
április 8.
A "szamizdat" csoportosulás néhány tagja f. hó 4-én R. LÁSZLÓ vezetésével összejövetelt tartott egyikük lakásán. Megtárgyalták működésük új stratégiáját, szervezeti és konspirációs feladatokat. Értékelésük szerint a propagandaanyagok terjesztését új módon, személyes kapcsolattartás útján, a "butik" felszámolásával kell folytatni. Megállapodtak abban, hogy körükben keresniük kell a Belügyminisztérium informátorát.[...]
Az információ forrása ellenőrzött, tartalma nem ellenőrzött.
Intézkedés: - tájékoztatják a BM. III/III. Csoportfőnökséget.

20. JELENTÉS48 
[...] Szilágyi az előadást követően több közérdekű bejelentést tett. Elmondta, hogy kedden a rendőrség házkutatást tartott Rajk László, Kőszeg Ferenc, Demszky Gábor és Solt Ottilia lakásán, ahol sok anyagot lefoglaltak. Igazoltatások voltak még az utcán is, megnézték a táskákat, szamizdat irodalmat kerestek. Egy lányt bevittek a rendőrségre. Csütörtökön ismét megjelent a közlekedési rendőrség, és minden autót megállítottak azzal, hogy az "elakadás jelzők" meg vannak-e, közben a táskákat kutatták át. Megállították Rajk Lászlót és egy másik személyt is, akiknek táskáját elkobozták és bekísérték őket a rendőrségre. Rajkék ezt meg akarták tagadni, ezért géppisztolyt fogtak rájuk.
Szilágyi ezt követően néhány "jó tanáccsal" látta el a hallgatóságot. Elmondta, hogy várható, hogy gyanúsítottként, vagy tanúként néhány személyt behívnak rendőrségre. Ha valakit gyanúsítottként rendelnek be, mondhat bármit, mert nem köteles terhelő adatokat szolgáltatni magáról. Ha tanúként idéznek be valakit, akkor az már büntetőjogilag felelősségre vonható. Ez esetben arra kell hivatkozni, hogy fáradt volt, sokat ivott, így nem emlékszik semmire. Nagyon fontos, hogy senki semmilyen jegyzőkönyvet ne írjon alá, mert ez a jövőben a tárgyalás során bizonyíték lehet a hatóságok kezében. Megjegyezte, előfordulhat, hogy valakit fenyegetnek egyetemről való kirúgással, stb. de ennek sem szabad bedőlni.
A hallgatók között is egyik legfontosabb téma volt a házkutatások megtörténte. Voltak, akik azt fejtegették, hogy meg kellene szervezni egy jelző-rendszert. Valakit megbízni, hogy figyeljen és ha észleli a rendőrség jelenlétét, azt azonnal jelezze a szamizdat irodába igyekvőknek.
[...] Budapest, 1983. április 13.

21. TÁJÉKOZTATÓ
a Politikai Bizottság tagjai részére49  

1./ Az illegális kiadványok terjesztői ellen ismételten végrehajtott intézkedések az ellenzéki csoportok körében zavart és tanácstalanságot idéztek elő, közülük többen úgy vélik, hogy az eddigi kiadói és terjesztői módszerek további erőltetése értelmetlen. A legaktívabb szervezők úgy határoztak, hogy átmenetileg felfüggesztik a "nyilvános" terjesztő irodák működését és ehelyett a már kialakított, konspiráltan működő terjesztői hálózat továbbfejlesztésére törekednek. A további veszteségek megelőzése érdekében a megmaradt anyagiakat olyan rejtekhelyeken helyezték el, amelyek hollétéről csak a szervezők legszűkebb köre tud.
Az illegális kiadványokat készítő csoport vezetői körében vita folyik arról, hogy a nyilvánosság előtt miként reagáljanak a rendőrségi intézkedésekre. Egy részük aláírásgyűjtési kampány indítását javasolja, felveti azt a gondolatot, hogy az ennek alapját képező nyilatkozat hívja fel a figyelmet egy "újabb Rajk-per" veszélyére. Ettől a tiltakozási akcióhoz csatlakozók számának növekedését remélik, s azt, hogy a "nacionalisták" többségét is sikerül megnyerni az ügynek. A csoport mérsékeltebb irányzatának képviselői ellenzik ezt az akciót. Érvelésük szerint az ilyen tiltakozási forma devalválódott, már senki nem veszi komolyan. Többen úgy látják, hogy Rajk László személyének ismételt előtérbe állítása hiába lenne, mivel egy valóban kritikus helyzetben a nevére való hivatkozás eredménytelen maradna.
A vita alapján várhatóan kompromisszumos megoldás születik: a történtekről nyilatkozatban fejtik ki álláspontjukat, de nem kezdeményeznek aláírásgyűjtési akciót.
A hangadók szerint az eset legfontosabb tanulsága, hogy az ellenzéknek mind a mai napig nem sikerült mozgalommá válnia, és taktikája nem elég rugalmas az ismétlődő ellenlépések kivédéséhez. Továbbra is egyetértés nyilvánul meg abban, hogy a "második nyilvánosság" fenntartása érdekében folytatni kell az illegális kiadványok készítését, jobban ügyelve a konspirációra.
A "Beszélő" című illegális folyóirat szerkesztő bizottsága lapengedélyezési kérelem benyújtását tervezi a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalához.50 Beadványukhoz mellékelni kívánják a "Beszélő" - korábbi tájékoztatónkban már ismertetett - 5-6. számát annak alátámasztására, hogy a folyóirat szerkesztésében milyen politikai irányvonal érvényesítésére törekszenek. Hangsúlyozni kívánják: a szerkesztőség elfogadja a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjét, egyetért a párt és a kormány politikájának számos alapvető tételével, nem mondhatnak le azonban a politikai döntések, a társadalmi és a kulturális élet egyes jelenségeinek kritikájáról, mivel meggyőződésük szerint a mai nemzetközi és gazdasági helyzetben is lehetnek alternatívái a kormányzat politikájának és konkrét döntéseinek. Lapjuk semmilyen intézményt, vagy szervezetet nem kíván képviselni és nem fogadhatja el egyetlen állami, vagy társadalmi szerv felügyeletét sem. A lap tartalmáért a szerkesztőség a sajtójogban meghatározott módon kíván felelősséget vállalni.
A "Beszélő" szerkesztőinek tervezett lépése taktikai megfontolásokat szolgál: nem számítanak beadványuk elfogadására, az engedélyezési kérelemmel az a céljuk, hogy "jóhiszeműségüket" dokumentálják az ellenük folyó sajtórendészeti eljárás befolyásolása érdekében. [...]
Budapest, 1983. április 29-én.
Barabás János51 

22. NOIJ-BRFK-60-88/10/1983. 
május 4.

D. GÁBOR szűk körben elmondta, hogy "mostanában nem lesz butik", mert a rendőrség minden anyagot lefoglalt, és egyszerűen nincs mit árulniuk. Április 11-én teljesen szokatlan időpontban volt házkutatás RAJK LÁSZLÓ-nál és KŐSZEG FERENC-nél, de csak minimális anyagot vittek el, mert már nem volt mit elvinni. Panaszkodott, hogy a rendőrség állandóan zaklatja őket, ő már nem is jár kocsival, mert naponta többször ugyanazok az emberek igazoltatják, feltartják, akadályozzák, kocsiját átvizsgálják. Mostanában már nem csak a kész szamizdat anyagokat kutatják, hanem a kéziratokra is figyelmet fordítanak. Megjegyezte, hogy ilyen körülmények között nem érdemes végezni ezt a munkát, ezért áttérnek a bizományosi árusításra. [...]
Az információ megbízható, ellenőrzött.
Intézkedés: - tájékoztatják a BM. III/III. Csoportfőnökséget.

23. A PESTI KÖZPONTI KERÜLETI BÍRÓSÁG52 
[...]
A Népköztársaság nevében!
A Pesti Központ Kerületi Bíróság Budapesten, 1983. évi június hó 30. napján megtartott ülésben meghozta a következő
v é g z é s t:
A bíróság Rajk László érdekelttől [...] lefoglalt és a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatalában Bj. 153/1983. tlsz- 1-87. sorszám alatt kezelt, és Vágner Anna érdekelttől [...] lefoglalt és a főváros Bíróság Gazdasági Hivatalában Bj. 153/1983. tlsz 88. sorszám alatt kezelt tárgyakat, engedély nélkül sokszorosított, illetve engedély nélkül terjesztett sajtótermékeket - sajtórendészeti vétség kapcsán - e l k o b o z z a, és megsemmisítésüket rendeli el. [...]
I n d o k l á s:
Rajk László ellen 1982. december 14-én a Btk. 213.§. a/ pontjába ütköző, és a b/ pont szerint minősülő sajtórendészeti vétség miatt indult nyomozás.
A nyomozóhatóság házkutatást tartott Rajk László Bp. V. Galamb u. 3.sz. alatti lakásán, és ott nagymennyiségű engedély nélküli sajtótermékek előállításához használt, illetve használható eszközöket, tárgyakat, a sokszorosítás összeállításához szükséges, illetve felhasznált alapirományokat sokszorosításra előkészített irományokat, és engedély nélküli sokszorosítás utján előállított, terjesztésre előkészített sajtótermékeket foglalt le.
Az engedély nélkül előállított sajtótermékeket a Bp. V. Galamb u. 3. V. em. 3. sz. alatti lakásban minden kedden 20 és 22 óra között nagy mennyiségben és engedély nélkül árusították.
A nyomozóhatóság Vágner Anna [...] gyors- és gépírónőtől foglalta le a bűnjeljegyzék 88. tétele alatt szereplő "Magyarország 1984" c. írógéppel írt engedély nélküli sokszorosításra, leírásra és terjesztésre előkészített irományt.
A nyomozóhatóság ügyészi jóváhagyással Rajk Lászlóval szemben indított nyomozást a Be. 139. §./1/ bek. c/ pontja alapján megszüntette, és a Btk. 71. §. - a alapján megrovásban részesítette.
A Fővárosi Főügyészség B. 10.234/1983.szám alatt indítványozta, hogy a bíróság az érdekeltektől lefoglalt dolgokat a Be. 375.§./1/-bekezdésben meghatározott eljárás keretében kobozza el. [...]
Budapest, 1983. június 30. napján.53 

A válogatás egy készülő, nagyobb terjedelmű forrásközlés rövidített változata. A tárgyról számos további dokumentumot közöl: Szilágyi Sándor: A Hétfői Szabadegyetem és a III/III. Új Mandátum Könyvkiadó, Bp., 1999, Csizmadia Ervin: A magyar demokratikus ellenzék (1968-1988) I-III. k. T-Twins Kiadó, 1995. Az érdeklődők figyelmébe ajánljuk még: A magyarországi szamizdat egy évtizedének bibliográfiája. Petőfi Irodalmi Múzeum, 1990, összeállította: Nagy Csaba

Jegyzetek
1 MOL 288.f. 5/850. ő.e. Közli: Csizmadia Ervin: A magyar demokratikus ellenzék ( 1968-1988 ), Dokumentumok, 32. dok.
2 Bővebben: Müller Rolf: Napi Operatív Információs Jelentések, 1979-1989. In.: Trezor 1. A Történeti Hivatal Évkönyve, TH. 1999.
3 Az ügynök terhelő vagy kompromittáló adatok, illetve anyagi érdekeltség fejében, a titkos megbízott elvi meggyőződésből, a titkos munkatárs - aki a az állambiztonsági hálózat legmegbízhatóbb tagja volt - elvi meggyőződésből, a rendszer iránti elkötelezettségéből eredően, kezdeményezőleg vett részt a titkos együttműködésben. L. A Történeti Hivatal irataiban leggyakrabban előforduló állambiztonsági rövidítések, kódok feloldása. In.: Trezor 1. 299-301. o.
4 L. Állambiztonsági Értelmező Kéziszótár, BM Könyvkiadó, 1980.
5 A Bp., V. ker. Galamb u. 3. III. em. 5. sz. lakás bérlője - az 1980. november 27-én jóváhagyott lakáscsere szerződés alapján - Rajk Lászlóné, míg a Bp. II. ker., Hankóczy út 32. I. em. 1. sz. alatti tanácsi bérlakás bérlője ifj. Rajk László volt. Valójában tehát Rajk az édesanyja Galamb utcai bérlakásában működtette a butikot - ahol az édesanyja soha nem is lakott -, és az ő halála után (1981. szeptember 6.) Rajk mint az elhalt bérlő gyermeke, a hagyaték elszállításával és a lakás kiürítésével megbízott személy tartózkodhatott a lakásban.
6 A dokumentumok nyilvánvaló gépelési elütéseit, helyesírási hibáit kijavítottam. A forrásokat - terjedelmi korlátok miatt - csak azok lényegi mondandójára koncentrálva, kihagyásokkal adom közre, jelezve ugyanakkor a teljes dokumentum lelőhelyét.
7 Bővebben l. Rajk László-interjú. In.: Cs. E. i. m. Interjúk. 254-268. o. 
8 L. 4-7. sz. dokumentumok.
9 L. Cs. E. i. m. Monográfia 240-246. o.
10 Rényi Péter, aki ekkor a Népszabadság főszerkesztő-helyettese, KB tag, Nem babra megy a játék c. cikkében (1982. dec. 11.), a hivatalos politika keményedésének nyilvánvaló jeleként - Konrád Györgynek a New York Reivew of Books-ban a lengyelországi KOR (Társadalmi Önvédelmi Bizottság) perbe fogott vezetői, valamint J. Kuron, A. Michnik érdekében írt cikkére reagálva - a hazai ellenzék "státusát" próbálta meghatározni.
11 L. 11-13. sz. dokumentumok.
12 L. 15-16. sz. dokumentumok.
13 L. 18. sz. dokumentum.
14 Az Elnöki Tanács 1976. évi 8. és 9. sz. törvényerejű rendelettel hirdette ki a Gazdasági, Szociális, Kulturális Jogok, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, de a magyar vezetés a Fakultatív jegyzőkönyvet nem írta alá. Ennek azért van jelentősége, mert a jegyzőkönyv első cikkelye szerint a létrehozott Emberi Jogok Bizottsága nem vesz át olyan államra vonatkozó - valamely emberi jogi problémát felvető - bejelentést, amely ugyan részese az Egyezségokmánynak, de nem írta alá a Jegyzőkönyvet. Ezzel ugyan Magyarország - és az összes többi szocialista ország - az állam által az egyén sérelmére elkövetett jogsértések nemzetközi kivizsgálásának lehetőségét eleve kizárták, de az Egyezségokmányok 1976. évi hatálybalépése erkölcsileg mindenképpen az ellenzéki mozgalmak kialakulását, megerősödését eredményezték. L. Cs. E. i. m. Monográfia 84-87. o.
15 L. 25. sz. dokumentum.
16 TH-O-19764/1 "Az ún. repülő egyetem keretében az ifjúság körében ellenséges fellazító tevékenységet kifejtő személyek és kapcsolataik".
17 TH-M-41819 "Hajdú" fn. dosszié.
18 Valószínűleg a Beszélőről van szó.
19 Feltehetően itt már a "szamizdat kiadó" kapcsán merült fel Rajk neve.
20 TH-O-19764/2 "Az ún. repülő egyetem..."
21 L.: Beszélő (Összkiadás 1981-1984) 51-53. o., AB-Beszélő Kiadó 1992.
22 TH-M-41819/1 "Hajdú" fn. dosszié 
23 Az MSZMP Központi Bizottságának tájékoztatója a Politikai Bizottság tagjai részére. MOL 288. f. 11/4400 ő. e.
24 Az MSZMP Központi Bizottsága Agitációs és Propaganda Osztályának (továbbiakban: APO) tájékoztatója a PB-nak a Rajk Lászlóval folytatott beszélgetésről és a Rajk-butikról MOL 288.f. 11/4400 ő. e. Közli: Cs. E. i. m. Dokumentumok 28. dok.
25 TH-O-19619/6 "Lidi" fn. dosszié
26 TH-O-19764/3 "Az ún. repülő egyetem..."
27 1981. okt. 21. és 22-én a BRFK Állambiztonsági Vizsgálati Alosztályán - a "repülő egyetem" 1981. okt. 19-i előadásán az 1956-os forradalom 25. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésre vonatkozóan - kihallgatták: dr. Benyó Pált, Jávor Istvánt, Égető Pétert, Koszorú Lajost, Szász Istvánt, Eörsi Jánost, Betlen Annát, Nagy Ilonát, dr. Csákó Mihályt és Kőszeg Ferencet. Sebes Katalin megtagadta a megjelenést, és később tiltakozott az őt ért rendőri zaklatás ellen.
28 A jelentést adó szerv (jelen esetben a Belső Reakció Elhárító Csoportfőnökség), a jelentés jelzete és dátuma.
29 A szignalizáció: a megelőzés és a büntető eljáráson kívüli differenciált felelősségre vonás módszere a korabeli állambiztonsági szerveknél. Egyfajta jelzésadás a társadalomellenes tevékenységről, az illetékes párt-, állami, társadalmi és gazdasági szervek felé. L. Állambiztonsági Értelmező...
30 TH-O-19619/8 "Lidi" fn. dosszié.
31 Horváth István belügyminiszter beszámolója a közrendről és a közbiztonságról, 1982. október 8.
32 Az MSZMP KB. APO. tájékoztatója a Politikai Bizottság tagjai részére. MOL 288.f. 11/4411. ő. e. L. még: Az MSZMP KB. Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztályának tájékoztatója a Rajk-butik elleni akcióról MOL 288.f. 11/4410 ő. e. Közli: Cs. E. i. m. Dokumentumok 43. dok., illetve: a Beszélő cikke az 1982. dec. 14-én és 21-én Budapesten lezajlott házkutatásokról (1982. dec. 27.) Beszélő, 1982. 5-6. sz. (Beszélő Összkiadás, I. k. 230. o.)
33 A magyar-román viszony alakulásáról, az ellenzéki mozgalmak törekvéseiről, valamint a "kettős publikálás" megakadályozását szolgáló ún. konzultációs lista alkalmazásáról volt szó.
34 L. 10. sz. jegyzet.
35 Lakatos Ernő ekkor az APO vezetője volt.
36 A Napi Operatív Információs Jelentésekben a titkos megbízott jelölése. A titkos megbízott az állambiztonsági hálózatnak az a tagja, aki elvi meggyőződésből vett részt a titkos együttműködésben.
L. A Történeti Hivatal irataiban leggyakrabban előforduló állambiztonsági rövidítések, kódok feloldása. In: Trezor 1. 299-301. o.
37 Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Rt. Irattára V. ker. Galamb u. 3. iratai
38 Sajnos ezt a határozatot nem találtam meg.
39 A kilakoltatás 1983. január 26-án történt meg.
40 Olvashatatlan.
41 TH-M-41884/3 "Sziklai Barna" fn. dosszié.
42 Törlés az eredeti iraton. Valószínűleg Kádár kijelentése, mely 1974-ben - a Rajk Júliával történt találkozása alkalmából - hangzott el. Ekkor zajlott egy aláírásgyűjtő, tiltakozó mozgalom a hivatalos népesedési kampány keretében meghirdetett abortuszszigorítás ellen, amelynek Rajk Júlia is aktív tagja volt. Más vélemények szerint Rajk özvegye fia érdekében kezdeményezte a találkozót, akit ekkor a rendőrség zaklatott. Bővebben: Pető Andrea: Rajk Júlia, Balassi Kiadó, 2001. 195-196. o.
43 Bp., II. ker. Hankóczy út 32. I. em. 1. sz.
44 Feketében című - jótékony célú bibliofil - irodalmi antológia, mely 54 szerző írását, versét, rajzát tartalmazta. L. Cs. E. i. m. Monográfia, 231. o., valamint az MSZMP KB. APO tájékoztatója a PB tagjainak a Feketében c. antológiáról és a Szegényeket Támogató Alapról. Közli: Cs. E. i. m. 33. dok.
45 TH-A-1361 Tájékoztató anyagok a rendőrség által végrehajtott intézkedésekről.
46 Az eredeti iraton nincs kitöltve, hogy melyik bekezdésre utal.
47 Olvashatatlan.
48 TH-O-19764/4 "Az ún. repülő egyetem..."
49 Az MSZMP KB tájékoztatója a PB tagjai részére MOL 288. f. 11/4413 ő. e.
50 A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala érdemben nem foglalkozott a kérvénnyel. L. Beszélő (Összkiadás, 1981-84) 411-412. o.
51 A KB munkatársa.
52 TH-A-1361 Tájékoztató anyagok...
53 A - Rajk Lászlón kívül - Demszky Gáborral, Nagy Jenővel, Nagy Bálinttal és Eördögh Ágnessel szemben sajtórendészeti vétség miatt indult nyomozást a Pesti Központi Kerületi Bíróság az ő esetükben is megszüntette, s megrovásban részesítette őket.