RIADÓ

Sikolt a harci síp: riadj magyar, riadj!
Csatára hí hazád, kifent acélt ragadj.
Villáma fesse a szabadság hajnalát,
S fürössze vérbe a zsarnokfaj bíborát.
Él még a magyarok nagy istene,
Jaj annak, ki feltámad ellene.
Az isten is segít, ki bír velünk?
Szabad népek valánk, s azok legyünk.

Nem kell zsarnok király! csatára magyarok,
Fejére vészhalál, ki reánk agyarog.
Ki rabbilincseket s igát kohol nekünk
Mi sárgafekete lelkébe tőrt verünk.
Él még a magyarok nagy istene,
Jaj annak, ki feltámad ellene.
Az isten is segít, ki bír velünk?
Szabad népek valánk, s azok legyünk.

A föld talpunk alatt, s fejünk felett az ég
Tanú legyen, hogy áll Árpád ős népe még,
S mely e szent földre hull, minden csepp honfi-vér,
Kiáltson égbe a bitorra bosszuért!
Él még a magyarok nagy istene,
Jaj annak, ki feltámad ellene.
Az isten is segít, ki bír velünk?
Szabad népek valánk, s azok legyünk.

Tiporva szent jogunk, szent harccal ójuk azt,
Pusztítsa fegyverünk a fejedelmi gazt,
A zsarnokok torán népek vigadjanak,
A nép csak úgy szabad, ha ők lebuktanak.
Él még a magyarok nagy istene,
Jaj annak, ki feltámad ellene.
Az isten is segít, ki bír velünk?
Szabad népek valánk, s azok legyünk.

Elé, elé, jertek, haramiahadak,
Kiket nemzetbakók reánk uszítanak,
Temetkezéstekűl, ti bősz szelindekek,
Helyet dögész vadak gyomrában leljetek.
Él még a magyarok nagy istene,
Jaj annak, ki feltámad ellene.
Az isten is segít, ki bír velünk?
Szabad népek valánk, s azok legyünk.

Szivünk elszánt keserv, markunk vasat szorít,
S csatára milliók imája bátorít,
Ó drága véreink, vagy élet vagy halál,
De szolganépre itt a zsarnok nem talál.
Él még a magyarok nagy istene,
Jaj annak, ki feltámad ellene.
Az isten is segít, ki bír velünk?
Szabad népek valánk, s azok legyünk.

Vitézek, őrhadak, fogjunk bucsúkezet,
Iszonytató legyen, s döntő ez ütközet,
Ős áldomás gyanánt eresszünk drága vért,
Végső piros cseppig hadd folyjon a honért.
El még a magyarok nagy istene,
Jaj annak, ki feltámad ellene.
Az isten is segít, ki bír velünk?
Szabad népek valánk, s azok legyünk.
_______________________________

Czuczor Gergely
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából 

Czuczor Gergely (Andód, 1800. december 17. – Pest, 1866. szeptember 9.) magyar bencés szerzetes, költő, nyelvtudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Eredeti neve Czuczor István, rendi neve Gergely. Jedlik Ányos fizikus, a dinamó és a szódavíz feltalálójának unokatestvére.

Költőként a népdal formakészletének egyike legfontosabb elterjesztőjeként, hazafias versek szerzőjeként ismert. Magas színvonalra fejlesztette a nemzeti eposz és a ballada műfajokat. Nyelvészként fő műve a hatkötetes mű, A magyar nyelv szótára (1862–1874, amelyet "a Czuczor–Fogarasi" néven emlegetnek, mert Czuczor halála után Fogarasi János fejezte be).

Czuczor Gergely sok verse népdallá vált. (Móser Zoltán művelődéstörténész kutatása alapján 84, háromszor annyi, mint ahány Petőfi Sándor-vers.)

Az 1848-as forradalomban való részvételéért, illetve a forradalomra felhívó Riadó című verséért két évet kellett várfogságban töltenie. Kolerajárvány áldozata lett, mint negyedfél évtizeddel korábban Kazinczy Ferenc.

folytatás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Czuczor_Gergely

___________________________________________________________________

CZUCZOR GERGELY
VÁLOGATOTT MŰVEI

A VÁLOGATÁS HEGEDŰS GÉZA MUNKÁJA


TARTALOM

LÍRAI ÉS ELBESZÉLŐ KÖLTEMÉNYEK
KUPÍDÓ
ÁLDOZAT
MAGYAR TÁNC
HUNYAD
AZ ALVÓ SZÉP
KISFALUDY KÁROLY SÍRJÁNÁL
SZONDI
HUNYADI
KOMLÓSSYNÉHOZ
KORUNK ÓLCSÁRLÓIHOZ
A FALUSI KISLEÁNY PESTEN
KI AZ?
GR. SZÉCHENYI ISTVÁNHOZ
SINGI ÚR MAGYARSÁGA
KIFAKADÁS
KORTESKEDÉS
ATYÁM HAMVAIHOZ
RIADÓ
ÍTÉLŐSZÉK ELŐTT
A RAB

NÉPDALOK
SÓHAJTÁS A TÁVOLBA
NINCS MENTSÉG
BETEG SZÍV
KÖTŐDÉS
CSAPLÁROSNÉ
RÓZSABOKOR
CSALÓDÁS
SZÉP LEÁNY
KÚTNÁL
ELSŐ SZERELEM
SZERETŐHÖZ MENETEL
SZERELEM RABJA
VIRRASZTÁS
UJONC-ÁLLÍTÁSKOR
KAPU ALATT
NEM LÁTHATJA SZERETŐJÉT
CSALATKOZÁS
A MEGCSALT LEÁNY
KISLEÁNY GONDJA
LEÁNYÁLOM
A BOROS VÁNDOR
SZÁNTÓLEGÉNY DALA
FONÓHÁZI DAL
FARSANGON, TÁNC KÖZÖTT
MI BAJOD KIS BARNA LEÁNY?
ALFÖLDI LEGÉNY
A BAKONYI LEGÉNY
CSÁRDÁS

BOTOND

MESÉK
A SASOK ÉS A VAKAND
A MÁRVÁNYDARAB ÉS A SZOBRÁSZ
A CSIPKEBOKOR ÉS A RÓZSA
AZ OROSZLÁN ÉS ŐRSEREGE
JUPITER ÉS A PÓKOK
A FÜLMILE ÉS A BÉKA
A VAD NÖVŐTÉNY ÉS ZEUSZ
AZ ÁLLATNEMZET ÉS A SASOK
A RÓKA
A LÓ ÉS A SZAMÁR
A FARKAS ÉS A RÓKA
A VÉN ZERGÉK ÉS GIDÁIK
GAZDA, A MÁKNÖVÉNY ÉS A GYOM
AZ OROSZLÁN ÉS AZ ÁLLATNÉPEK
A MOLYOK ÉS AZ ÓCSKA MENTE
A BAGOLY
A SAS ÉS A TÖBBI MADARAK
A LÚD, A KÁNYA ÉS A RÓKA
A FEJSZE ÉS A TŐKE
A VERÉB ÉS A BÚZASZÁR
AZ ÁLLATOK TISZTÚJÍTÓ SZÉKE
A TYÚK ÉS A GALAMB
A CINKE ÉS A FÜLMILE
A HOLLÓ ÉS A MAJOROS
AZ ÁLLATOK HADIJÁTÉKA
A BETEG LÓ, A HOLLÓSEREG ÉS A RÓKA
A MAJOROS ÉS AZ ÖKRÖK
A TEHENEK ÉS A RÓKA
A PARIPA ÉS AZ ÖKÖR
A SZITA ÉS A ROSTA
AZ AGG FARKAS
A MAJOROS ÉS A HOLLÓ
A KUVASZ ÉS A JUH
A TYÚK ÉS A RÉCEFIAK
A NYÚL ÉS A BIKA
AZ AGÁR, A MACSKA ÉS A SZAKÁCS
A BOROTVA ÉS A KONYHAKÉS
AZ ÖKÖR ÉS A PAGONY
A KÁNYA ÉS A HÁZI MADARAK
A FŰZ ÉS A CSER
A MAJOROSNŐ ÉS A TYÚKOK
A KÖLYÖKEB
A LÓ
A TYÚK ÉS A GALAMB
A LEVÉLCÍM
A FARKAS ÉS A KUVASZ
A JUH
A KOMONDOR ÉS A KECSKE
A BÉRCI SAS
A FARKASNEMZETSÉG ÉS A KOMONDOR
A PALÓCFIÚ
A KONTÁR ÜGYÉSZKE
A SPÁRTAI GÖRÖG ÉS AESOPUS
A SZARVASOK
A DARAZSAK ÉS A MÉHEK

http://mek.oszk.hu/05900/05932/05932.htm#19