A BOLDOGTALANSÁG TÉNYE-TÉTJE, OKA-KÖVETKEZMÉNYE
RÖVID-TARTÓS, INTENZÍV-EXTENZÍV
ÉLETMINŐSÉG HIÁNY ÉS LÉTRONTÁS
GONOSZ SZELLEMISÉG, ROSSZ LELKÜLET ÉS VILÁGCSÚF MŰ

Arany János: A BAJUSZ

Volt egy falu - nem tudom, hol,
Abba' lakott - mondjam-é, ki?
Se bajusza,
Se szakálla,
Egy szőrszála
Sem volt néki;
Annálfogva helységében
Nem is hítták egyéb néven:
Kopasz-szájú Szűcs György bátya;
E volt az ő titulája.
No mert (közbe legyen mondva)
Azt az egyet meg kell adni,
Hogy a Szűcs György falujában
Könnyű volt eligazodni:
Mivel ottan minden ember
Névhez jutott olcsó szerrel
Azon felűl, mit az apja
Adott neki, meg a papja.
Nem tudom, ha más vidéken
Megvan-é e szép szokás,
Nem tudom; de nagy kár lenne,
Ha divatból úgy kimenne,
Mint például - hogy többet ne
Mondjak... a káromkodás!

Egyébiránt Szűcs György gazda
Semmit is el nem mulaszta,
Hogy bajuszát megnövelje,
Meglévén... a puszta helye. -
Kente, fente ő azt írral,
Kígyóhájjal, medvezsírral,
Ebkaporral, kutyatéjjel;
Meg is nőtt az minden éjjel
- Tudniillik: álmában;
S ha fölébredt, mennyi kéjjel
Tapogatta... hiában!

Ami pedig Szűcs György gazdát
Máskülönben illeti:
Nem bolond ember volt ám ő:
Ládájába' pénz, egy bögre,
Azonkívül juha, ökre
És - szamara volt neki.
Sőt az is szent, hogy már régen
Ott ülne a birószéken,
Hasa, hája, kéknadrága...
Minden kész e méltóságra:
De mit ér, ha nincs bajusz!
Ily anyám-asszonyos képpel
Sosem választá a nép el;
Szavazott rá tíz, vagy húsz.

Oh ti, kiket a természet
Bajusz-áldással tetézett,
Ti nem is gondolhatjátok,
A csupasz száj mily nagy átok!
Ti, midőn a szúrós serte
Sima állotok kiverte,
Minden szentet sorra szedtek
S a beretvától sziszegtek!
Ti, ha egyszer, hébe-korba'
Beleér levesbe, borba
Szegény ártatlan bajusz; vagy
Télen át rá jégcsap, zúz fagy:
Már az olyan nagy sor nektek!
Már ollót mit emlegettek,
Nem tudván, e szőr mily drága,
Becsesebb a drága gyöngynél:
E hiányzott csak Szűcs Györgynél,
S lám! hiányzott boldogsága.
Mily irígyen nézte másnak,
A legutolsó kapásnak,
Hogy mohos a szája-széle:
Bezzeg, cserélt volna véle!
De mi haszna! mindhiába!
Nincs orvosság patikába,
Széles mezőn, drága kertben,
Vagy más helyen,
Ami neki szőrt neveljen!
S már a bajszot úgy gyülölte,
Hogy legott a méreg ölte,
Látva, hogy nő más embernek,
Vagy korommal fest a gyermek
Sőt csupán ezér' a macskát
Sem tűrhette udvarában, -
S bajuszt kapván áldott nője,
Elkergette, vén korában.

Történt, hogy oláhcigányok,
(Tudvalevő nagy zsiványok)
Kóborlának a vidéken,
S megszálltak a faluvégen.
Nosza mindjár' sátort ütnek,
Tüzet rakva, főznek, sütnek
Abból, amit valahonnan
Más faluból idehoztak,
Minthogy onnan
Éhen-szomjan
Búcsu nélkül eltávoztak.
Meghíják a rokonságot,
A helybeli cigányságot,
És ezeket tőrül hegyre
Kivallatják mindenképpen:
Mi van? hogy' van a helységben?
S a hallottat szedik begyre.
Épen mint a jó vezér,
Ha az ellenséghez ér,
Minden bokrot és fatörzsöt,
Minden zegzugat kikémel;
Lassan mozdul seregével,
Küld vigyázót, előörsöt,
Puhatolja, merre gyengébb,
Hol erősebb az ellenség;
Nem siet, de csupa szemfül,
S mikor aztán ütközetre
Megy a dolog: gyors a tettre,
Veri a vasat, míg meg nem hűl.
Nemkülönben a bölcs vajda
Haditervet kohol mindjárt:
Nincsen egy ház, nincs egy pajta,
Hogy ne tudná csinyja-binját:
Hol lakik dús özvegy asszony,
Kit jó móddal megkopasszon?
Melyik háznál van eladó
Sári, Panni, Zsuzsi, Kató,
Ki legény után bolondul?
Mert az a jövendölést
Megfizeti ám bolondul!
Kinek esett holmi kára
S van szüksége prófétára,
Hogy nyomába ne jöhessen,
Sőt, ami több, ráfizessen?
Ki szeretne gazdagodni,
Könnyű módon pénzhez jutni:
Ásni onnan, hova nem tett,
Vagy, ha tett is,
A letett kincs
Időközben elszelentett?
Mindez a vén vajda gondja,
Ki nem adná egy vak lóért,
Hogy a magyar kész bolondja.

Nem kerülte ki figyelmét
Szűcs György uram nyavalyája,
Gondolván, hogy ő kigyelmét
Egy kissé megberetválja.
Nem kell ahhoz néki szappan,
Anélkül is mester abban:
Szőrmentibe, vagy visszára
Beretválni nincsen párja.
Kivált most, hogy az idő
S alkalom oly kedvező;
Ripeg-ropog
A sarló-fog,
Munkától ég a mező;
Nincsen otthon
Csak az asszony,
Hogy megfőzzön,
Vagy dagasszon;
Vagy ha néhol egy beteg
Szalmaágyon fentereg;
Vagy a seprű, házőrzőnek
Felállítva küszöbre;
De ha Isten meg nem őrzi,
Ott lehet az örökre.

Egyedül van Szűcs György gazda,
Egy lélek sincs udvarában:
Hát im! a furfangos vajda
Beköszön a pitvarában.
"Ejnye gazduram, a kőbe!
Mi dolog az, hogy kigyelmed
Bajuszát levágja tőbe?
Magyar ember-é kigyelmed?"
Milyen szemmel nézett rája
Szűcs György gazda, képzelhetni:
A vasvillát sem lehetne
Mérgesebben odavetni;
De a cigány győzte szóval,
Hízelgővel, úsztatóval:
Míg György el nem panaszolta,
Hogy' áll a dolog mivolta.

"Szent Pilátus! minő szégyen!
Hát miér' nem mondta régen
Sohasem volt? nem is termett?
Hát miért nem mondta kelmed?
Nagy bajusza volna régen:
Hisz ez az én mesterségem!"

Megörűle György a szónak,
Hogy bajusza lesz maholnap,
S mintha nőne a szép sörte,
Már a helyét is pödörte.
Sonka, sódar,
Füstös oldal,
Liszt, szalonna,
Főzelék,
Van elég;
Ráadásul jó ozsonna,
S valamit a vajda kére,
Megalkudva, megigérve.
Nosza tüzet rak legottan,
Lobog a láng, bőg a katlan,
Száll a szikra, fojt a füst,
Fő a fürdő; forr az üst,
Benne mindenféle gyimgyom,
Holmi gizgaz, holmi ringy-rongy
Ami úton, útfelen
Elhányódik, vagy terem.
E bűbájos fürdőlében
Nő meg a György bajsza szépen;
S ha hibáznék egy kicsi:
A babona ráviszi.

Kész immár a bornyomó kád:
Szűcs György jó remény fejébe,
Nyakig ül a szennyes lébe,
Istennek ajánlva dolgát.
A cigány sereg azonban
Beszivárog alattomban;
Jön elébb egy, aztán kettő,
Mintha csak úgy történetből:
Szerencsére a vajdának
Épen jó, hogy bebotlának!
Egy tüzet rak, más vizet mer,
Másik fát hoz... kell az ember;
Úgy szaladnak! úgy segítnek!
Dolgot ád a vajda mindnek.

Hogy pedig a hasznos pára
Szűcs uram fejét megjárja:
Elővesznek egy nagy ponyvát
És a fürdőkádra vonják;
S a kád mellett körbe-körbe
Tánc kezdődik, fürge, pörge;
Kalapácstól dong a donga;
"Tiktak, tiktak" foly a munka,
S egy büvös dal
Ümmög halkal:
"Bajusza lesz Szűcs Györgynek,
Igen biz a, szegénynek."
S míg a ponyvát sietősen
Jó erősen
Apró szeggel odaszegzi,
A cigányhad ujra kezdi:
"Bajusza van Szűcs Györgynek,
Ne irígyeld szegénynek!"

Ezalatt a pénzes bögre
Búcsujárni ment örökre,
Követé a füstös oldal,
A szalonna, meg a sódar,
Az ágynémü, fehérnémü,
A vasféle, meg a rézmű.
Szóval, ami könnyen mozdult,
Lába kelvén, mind elpusztult,
Mert a gazda - "tiktak, tiktak" -
Nem hallá, hogy zárat nyitnak.

Meddig űle György a kádban
Lepedővel leszögezve,
Nincs megírva krónikámban.
Csak annyi van följegyezve,
Hogy mihelyt abból kilépe,
Tükröt vévén a kezébe,
Hogy bajuszát felsodorja:
Nem tehette, mert nincsen mit!
Mert bajusza nem nőtt semmit,
De igen a füle s orra!

(1854)

*

Se megszokni nem tudod,
se megszökni nem tudsz…!

*

Aki bedől a látszatnak, s nem az amúgy táltos gebét választja

*

Aki beéri félmegoldással - ló helyett a szamár is jó

*

Aki beéri uraságtól levetett kultúrjavakkal, életformával

*

Aki befejezi a rombolást - a jégeső már úgyis elverte a nagyját

*

Aki befogadja az övéit a fészekből kilökdöső kakukkfiókát

*

Aki behódoló, meghunyászkodó - az erősebbhez dörgölődző

*

Aki békeközvetítőként mindkét felet magára haragítja

*

Aki beleharap a segítő kézbe, vagy berántja a verembe

*

Aki belerokkan abba, hogy folyton mosoly erőltet az arcára

*

Aki belterjes gyülekezeti életben aggodalmaskodik üdvéért

*

Aki belülről akar bomlasztani: beépül-beszerveződik a Rendbe

*

Aki benne van abban a százban, akit at egy bolond csinál

*

Aki beszédében mindent, s így semmit se hangsúlyoz

*

Aki betegesen kíváncsi, s hamar megöregszik

*

Aki birkaként hagyja magát nyírni, vágóhídra hajtani

*

Aki birkatürelmes - a hátából szíjat lehet hasogatni

*

Aki biszexualitással akarja növelni esélyét a párkapcsolatra

*

Aki bizton tart a pokolba anyja jószándékkal kövezett útján

*

Aki biztonságba helyezi, elássa a pénzét - de így nem terem!

*

Aki bűntudatos: nem tud anyjának mindent viszonozni

*

Aki csak a feleslegből, csak lassan és kioktatva ad

*

Aki csak a halálos ágyán jön rá, hogy más életét élte

*

Aki csak a házasságkötés után vallotta be:
Milyen betegségei voltak-vannak, milyen nagy a múltja…

*

Aki csak a hízelgő „baráttól” veszi komolyan véleményét

*

Aki csak az első hosszú üdülésen döbben rá:
A férje nem szellemi társa

*

Aki csak a kisujját nyújtja az ördögnek - dugja konnektorba

*

Aki csak a lebukás szégyenétől félve tartja be a normákat

*

Aki csak a lelkében könnyűbúvárkodó zenét hallgatja

*

Önkivételező
Aki csak a másikra tartja kötelezőnek a házastársi hűséget

*

Aki csak a szétszórtság és a vasfegyelem közül választhat…

*

Aki csak a vita kedvéért vitázik - ha győz, átállva kezdi újra

*

Aki csak addig nős, amíg a nászút és a mézeshetek tartanak

*

Aki csak addig nyomozza az igazságot, míg rá jó fényt vet

*

Aki csak addig udvarol és bókol, amíg el nem ejti a prédát

*

Aki csak akasztott ember nem volt, talpa alatt fütyülne a szél

*

Aki csak akkor csodálja meg lábát, amikor amputálhatják

*

Aki csak akkor hisz istenben, ha éppen jól megy dolga

*

Aki csak akkor ír naplót vagy zongorázik, ha ez piacképes

*

Aki csak akkor kér külső segítséget, amikor már túl késő

*

Aki csak akkor méretteti meg magát, ha biztos a győzelemben

*

Aki csak akkor tud könnyezni, ha sokáig sok hagymát pucol?

*

Aki csak akkor tud táncolni, ha a kályhától indulhat

*

Aki csak álnévvel és arc nélkül mer nyilatkozni, kommentálni

*

Aki csak annyit lát a világból, amit autóból vezetés közben…

*

Aki csak azért dicsér fel kollegákat, hogy duplán visszakapja

*

Aki csak azért jelentkezik a felhívásra: rá ne számítsanak

*

Aki csak azért marad hűséges, mert fél a lebukástól

*

Aki csak azt az egy arcot látja, aki nem figyel, nem nevet…

*

Aki csak azt tartja értéknek, ami pénzben kvantifikálható

*

Aki csak egy átutazó turista a hazájában, szülőföldjén

*

Aki csak egyszer ül részegen vagy álmosan a volán mögé

*

Aki csak enni szereti a betűket - tészta formában…

*

Aki csak halálos ágyán jön rá: rossz párt és hivatást választott

*

Aki csak kész ételeket és aktusra előkészített nőt fogyaszt

*

Aki csak látszólag beszélget –
De nem kíváncsi: értik-e és reagálnak-e rá?

*

Aki csak lelkét tartja tisztán, testét, ruháját, lakát már nem

*

Aki csak néz ki a fejéből, de nem látja: nem minden arany…

*

Aki képtelen az állítólagos szeretteit végighallgatni,
Még bele se kezd, ő már jobban tudja, mit akar mondani

*

Aki csak olyat ajándékoz, ami naponta az ő jóságát hirdeti

*

Feladja a ziccert
Aki csak olyat kérdez, amire a tanára biztosan tud válaszolni

*

Aki csak operettet néz,
ahol fix a happy end és nincs sok esélye a katarzisnak

*

Aki csak sodródik az árral, akit csak vonszol a sors

*

Aki csak távolodva ifjúkori álmaitól, egyre többet iszik

*

Aki csak teleszart gödröt és szemétdombot hagy hátra

*

Aki csak ugatja a tudományt - így tartja magától távol…

*

Aki csak úgy tud figyelmet kelteni, ha őrültséget csinál…
Aki csinál valami őrültséged, hogy ismerten vegyék könyvét

*

Aki csírájában fojtja el a virágot
- bimbót tör, liliomot tipor, palántára ront

*

Aki életfogytig csodálkozik,
hogy többnyire neki kell alkalmazkodnia…

*

Aki külföldön is csodálkozik:
a magyar nyelvet rajtunk kívül nem érti senki!

*

Aki csodás metamorfózison megy át:
néptribunból pártkatona

*

Aki csúnya szavak nélkül, iróniával tud elevenbe vágni

*

Aki csupa olyat ígér, aminek betartása nem tőle függ

*

Aki dilettáns marad:
Ő elégedett, hogy ő élvezi a produkciót – a nézője szenved

*

Aki disznók elé szórta a gyöngyöt - méltatlanra pazarolta…

*

Aki drága idejét pazarolja: feltalálná a meleg vizet

*

Aki dupla vagy semmire, sőt: mínuszra játszik:
Vagy a sikeres bankrablás, vagy a pár év börtön…

*

Aki alávalóan kihasználja
a mindenkiben élő elemi együttérzést

*

Aki édesanyja sok szép szavát nem fogadta meg soha

*

Aki egész életében csak örök beváltatlan ígéret maradt

*

Aki egy bűn elkövetése után már mindegynek érzi a többit

*



Aki egy darabig csak elfojt-elfojt, majd óriásit robban

*

Banánhéj
Aki egy életen át tervezi a tökéletes bűntettet…

*

Az önkéntes hajótörött
Aki egy életen át törheti az idegen konyhanyelvet

*

Aki egy életre elveszi kedved
Az éneklés, az írás, a színjáték, a sport űzésétől

*

Egy embernek vagy izmusnak esküszik örök hűséget

*

Aki egy fenékkel két lovon ülne - aki két urat is szolgálna

*

Aki egy hetero kudarc után átevez a tuti homo vizekre

*

Egy hétpróbás gazember – de nem csiklandósságában

*

Aki egy hirtelen fellángolással
főzné meg a mindennapi ételt

*

Aki egy ideig a teherbeeséstől retteg,
majd évtizedeken át a meddőség gyötri

*

Aki egy jó helyett
a rossz(ab)ból vesz, esz, tesz stb. többet

*

Aki egy kis horzsoláskor
úgy jajveszékel, mint akit nyúznak

*

Aki egy kis sziruppal
a keserű pirulát, a békát is lenyeli

*

Aki egy kisebb baj elől menekülve egy nagyobba fut
Akkora ívben kerüli ki a bringást, hogy belefut a kamionba

*

Aki egy már kihűlt szerelmet próbál újralangyosítgatni…

*

Aki egy nagyobb kenyérért elhagyva mocskolja hazáját

*

A kis Valentino
Egy nap alatt pótolná az elmulasztottakat, majd jön a börtön

*

Aki egy pohár tea megmelegítéséhez eltüzel egy kis erdőt?

*

Aki egy szentfazék erkölcscsősz, csak a füle kormos…

*

Aki egy szúnyogcsípéstől jajveszékelni kezd
S amikor a torkát vágják, már senki se hederít rá

*

Aki egy török nőt fog, aki nem ereszti,
s még mellé hármat… mert ennyi a magyar igazság!

*

Dínom-dánom és szánom-bánom
Aki egyszer csap világra szóló lakodalmat - holtig koldul

*

Aki egyszeri döntésnek hiszi megtérését –
elaltatta az ördögöt?

*

Aki egyszerre akar koncentrálni és a perifériát is élesen látni

*

Aki egyszerre akar szűz is maradni és férfival is hálni

*

Aki éjt nappallá téve kutatja a góllövés receptjét, szabályát

*

Aki éket ver társak, párok közé,
Aprómunkával, szorgoskodva szakadékká tágítaná…

*

Aki el sem tudja képzelni:
a legtöbbet ő árthatja magának

*

Aki elakad a kezdet nehézségein, így sosem lendülhet bele

*


Aki elegánsan öltözött és bölcsen szól,
Csak éppen folyton az orrát piszkálva, turkálva…

*

Aki életkedv-hiánybetegségét vegyszerekkel kúrálná

*

Aki élettárs és élethivatás híján nem bocsátja útjára gyerekét

*

Aki élettársától vár mindent:
kollegája, sporttársa, játszótársa, jóbarátja is stb. legyen

*

Aki élettársával kísérletezik,
naponta újabb és újabb próba alá veti

*

Aki eleve kizárja, hogy ellensége igazat mondhat róla

*

Aki elfelejti, hogy minden új meccs 0:0-ról kezdődik

*

Aki elhiszi:
pont ő fogja egy hét alatt megtriplázni vésztartalékát

*

Aki ellenőrizhetetlen demagógiával kábítja a jónépet

*

Bátor nyuszi…!?
Aki elmegy fehér abroszhoz tárgyalni a nyúlvédő rókákkal

*

Aki előbb az egekig magasztal,
majd leránt: nagyot ess pofára vagy hanyatt

*

Aki előbb az orrát nem törli meg,
később meg már a fenekét se ki…

*

Aki előbb embert bálványoz, majd csalódva sárba tapos

*

Matek mumus?
Előbb tanulná a gyökvonást, mint az összeadást: feladja!

*

A két vég összeér
Aki előbb túlértékeli magát, majd meg szinte semmire

*

Aki előre aláír egy falhatalmazást,
amit a pártja vagy az ellenfele majd kitölt

*

Aki előre iszik rá –
vagy egy rókáról több bőrt nyúzna le

*

Aki első a barátja lakomáján,
de elérhetetlen, ha baj jön a házhoz…

*

Aki első házát az ellenségnek építi,
de ő az, aki abba örökre beköltözik

*

Aki elszúrja az egyszeri alkalmat –
pl. ha jön a jótündér és a három kívánság
(sőt: rosszabbul végzi, mint előtte volt!)

*

Aki elvárja, hogy a vele beszélő megtisztelve érezze magát

*

Aki elvből nem él
a konstruktív rivalizálás motivációjával

*

Aki élvezi, hogy tudása hatalom –
akár jóra, akár rosszra használja is

*

Aki élvezi: nem adta vissza a kölcsönt –
Az szűklátókörűen nem érdekli, hogy többé nem kérhet

*

Aki élvezni akarja a tűz melegét,
De csak úgy, hogy a füstje ne csípje szemét

*

Aki embergyűlölő:
S például magával viszi sírjába a találmányi titkait

*

Aki emberhez méltatlanul önmagát kvázi rabszolgásítja

*

Aki engedi, hogy öreg szakik elvegyék hályogkovács bátorságát

*

Aki engedi,
hogy vadcsikóból igáslóvá, igahúzó barommá törjék be

*

Aki engedi:
Az ellensége válasszon csataidőt, helyet, módot

*

Aki engesztelhetetlenül gyűlölködik - gyűlik is benne az „ölet”

*


Aki erőnek erejével leszoktatná magát a balkezességről

*

Aki eső után veszi fel a köpönyeget - késő bánat, eb gondolat

*

Étekfogó
Aki magán tesztel ismeretlen eredetű élelmiszert

*

Aki évenként nagyot segít,
de sok apró figyelmességet mulaszt

*

Aki ex élettársának kedvenc állatából főz búcsúvacsorát

*

Aki ezerszer is elpapolja,
de egyszer sem mutat példát

*

Aki ezerszer többet tud a zsidók történetéről,
Mint a saját népéről

*

Aki fájdalmas élete elöl
a fájdalommentes kivégzésbe menekül

*

Csak libacombot akarsz enni,
De hamar betelsz, sőt torkig vagy vele,
S azután már rá se bírsz nézni, mert felkavarja gyomrod

*



Aki faluját, portáját és életmódját
a turisták igényhez délibábosra alakítja

*

Aki holtáig fárad:
hogyan lehetne egy jó pillanatot örökkévalósággá tenni

*

Aki fél magával csendben maradni –
mindig szól, zörög, bömböl valami zajkeltő berendezés

*

Aki felégeti maga mögött a hidat,
pedig egyébként újra is kezdhették volna…

*

Aki felfelé csak nyal, lefelé csak tapos

*

Aki felhalmozza a restanciákat - be is van havazva

*

Aki felkapaszkodik a fára, ott már fél, de nem tud lejönni

*

Aki félszemével a vakok között királykodik

*

Aki feltett kézzel, feltétlen kapitulálva áll ki a küzdelemre

*

Aki félvállról vette az ellenfelet, de már nem tud fordítani