|
A BOLDOGTALANSÁG TÉNYE-TÉTJE, OKA-KÖVETKEZMÉNYE
RÖVID-TARTÓS, INTENZÍV-EXTENZÍV
ÉLETMINŐSÉG HIÁNY ÉS LÉTRONTÁS
GONOSZ SZELLEMISÉG, ROSSZ LELKÜLET ÉS VILÁGCSÚF MŰ
Arany János
HÍD-AVATÁS
Szólt a fiú: "Kettő, vagy semmi!"
És kártya perdül, kártya mén;
Bedobta... késő visszavenni:
Ez az utolsó tétemény:
"Egy fiatal élet-remény."
A kártya nem "fest", - a fiúnak
Vérgyöngy izzad ki homlokán.
Tét elveszett!... ő vándorútnak
- Most már remény nélkül, magán --
Indúl a késő éjszakán.
Előtte a folyam, az új hid,
Még rajta zászlók lengenek:
Ma szentelé föl a komoly hit,
S vidám zenével körmenet:
Nyeré "Szűz-Szent-Margit" nevet.
Halad középig, hova záros
Kapcsát ereszték mesteri;
Éjfélt is a négy parti város
Tornyában sorra elveri; -
Lenn, csillagok száz-ezeri.
S amint az óra, csengve, bongva,
Ki véknyan üt, ki vastagon,
S ő néz a visszás csillagokba:
Kél egy-egy árnyék a habon:
Ősz, gyermek, ifju, hajadon.
Elébb csak a fej nő ki állig,
S körülforog kiváncsian;
Majd az egész termet kiválik
S ujjonganak mindannyian:
"Uj hid! avatni mind! vigan."
"Jerünk!... ki kezdje? a galamb-pár!"
Fehérben ifju és leány
Ölelkezik s a hídon van már:
"Egymásé a halál után!"
S buknak, - mint egykor igazán.
Taps várja. - "Most a millióson
Van a sor: bátran, öregem!" -
"Ha megszökött minden adósom:
Igy szökni tisztesebb nekem!"
S elsímul a víz tükre lenn.
Hivatlanul is jönnek aztán
A harmadik, a negyedik:
"Én a quaternót elszalasztám!"
"Én a becsűletet, - pedig
Viseltem négy évtizedig."
S kört körre hány a barna hullám,
Amint letűnnek, itt vagy ott.
Jön egy fiú: "Én most tanúlám
Az elsőt; pénzem elfogyott:
Nem adtak: ugrom hát nagyot!"
Egy tisztes agg, fehér szakállal,
Lassan a hídra vánszorog:
"Hordozta ez, míg birta vállal,
A létet: mégis nyomorog! -
Fogadd be, nyílt örvény-torok!
Unalmas arc, félig kifestve -
Egy úri nő lomhán kikel:
"Ah, kínos élet: reggel, estve
Öltözni és vetkezni kell!"
Ezt is hullámok nyelik el.
Nagy zajjal egy dúlt férfi váza
Csörtet fel és vigyorgva mond:
"Enyém a hadvezéri pálca,
Mely megveré Napleont!"
A többi sugdos: "a bolond!..."
Szurtos fiú ennek nyakába
Hátul röhögve ott terem
S ketten repűlnek a Dunába:
"Lábszijjra várt a mesterem:
No, várjon, míg megkérlelem!"
"Én dús vagyok" kiált egy másik
S élvezni többé nem tudom! -"
"Én hű valék a kézfogásig
S elvette Alfréd a hugom'!"
Eltűnnek mind, a járt uton.
"Párbajban ezt én így fogadtam:
Menj hát elül, sötét golyó!" --
"Én a szemérmet félrehagytam,
És íme, az lőn bosszuló:
Most vőlegényem a folyó. -"
Igy, s már nem egyenkint, - seregben,
Cikázva, némán ugranak,
Mint röpke hal a tengerekben;
Vagy mint csoportos madarak
Föl-fölreppenve, szállanak.
Órjás szemekben hull e zápor,
Lenn táncol órjás buborék;
Félkörben az öngyilkos tábor
Zúg fel s le, mint malomkerék;
A Duna győzi s adja még.
Néz a fiú... nem látja többé,
Elméje bódult, szeme vak;
De, amint sűrübbé, sűrübbé
Nő a veszélyes forgatag:
Megérzi sodrát, hogy ragad.
S nincs ellenállás e viharnak, -
Széttörni e varázsgyürüt
Nincsen hatalma földi karnak. -
Mire az óra egyet üt:
Üres a híd, - csend mindenütt.
(1877 aug. 22)
*
Az el nem köteleződő
Aki nem képes ingyen ajándékot elfogadni
*
„Boltos”: csak annak adsz, aki rögtön fizet is
*
Halálfóbiásan dögunalomban dagonyázó
*
Nem lehet rajtad kiigazodni
*
Szememben a gerendát se, tiedben a szálkát is
*
Mindenből tréfát csinál – mindent elviccel
*
Aki csak a saját morbid humorát élvezi
*
Nem érti a tréfát – sértődős fajta
*
Nem látok tovább az orromnál
*
Könnyen ígérek, nehezen adok
*
Aki a bírhatót eladja álompénzen
*
Az a szent, akinek maga felé hajlik a keze
*
Rögtönítélő elfogult és haragvó önbíráskodó
*
Ritkán adok, de akkor a feleslegből és tüntetően
*
Egy poénért még az anyámat is eladnám
*
Aki összetöri az igazmondó tükröket
*
Bűneimet bagatellizálom – botlásom dramatizálom
*
Kétszínű, kaméleon – szélkakas, törleszkedő macska
*
A vétkesek között cinkosan hallgató
*
Aki a szájából segget csinál
*
Kaparj kurta, neked is jut…!?
*
Hétalvó, álomszuszék – naplopó
*
Aki véletlenül se találja a fején a szöget
*
Egy lélegeztető-gépre kapcsolt hullajelölt
*
Leesne a gyűrű a kezedről, ha mosogatnál…
*
Aki ott keresi a boldogságot, ahol nincs,
Az öncélú hősködésben vagy mártírkodásban,
Vagy a megcsömörlést hozó élvhajhászásban
*
Aki ál- vagy félműveltségét
csak vagy főleg lebunkózásra használja
*
Aki az általa szeretni vélt utódaira
Örökül hagyja rejtett sötét múltját
*
Aki a bajban előbb magát menti,
családját meg csak majd akkor, ha ő biztonságban van
*
Aki a beszélgetéshez vizsgahelyzetet teremt,
ahol égethet, alázhat, savazhat, megszégyeníthet
*
Aki a biztonság kedvvért
nem vágja el a lelki köldökzsinórt
*
Aki a bűvész-trükkel imitálná a csodatételt
*
Aki a cukros bácsit imádja
És a legnagyobb jótevőjének tartja
*
Aki a már csata előtt
Kész vagy készül a kudarc magyarázatára
*
Aki a csillagokat is letagadná az égről
*
Aki a dögrovásírásban jeleskedik –
minden rosszra pontosan emlékező-emlékeztető
*
Aki a dögunalmas élettől félve
istent kísértve veszélykereső „extrém sportember”
*
Aki a fizetésnapon dorbézol,
utána egy hónap koplalás jön
*
Aki nem lát tovább az orránál,
Pedig nincsen köd és rajta van a szemüvege,
És így óhatatlanul újra belesik a meszesgödörbe
*
Aki a gyerek kegyetlenségére épít,
s belőlük képez katonát
*
Aki a gyerekei közé veti a viszály magvát,
hogy kénye-kedvére uralkodhasson rajtuk
*
Aki a gyermekszülés után
már főként-kizárólag: anya
*
Aki a hatalmát megtartaná,
de a felelősséget megosztaná
*
Aki a hátországból küld
rohamra, a biztos halálba mást
*
Aki olyan mohó,
Hogy annyit markol, ami elsüllyeszti a hajóját
*
Aki a házassággal
sorvadni hagyja egyéb kapcsolatait
*
Aki a húsevőt legyilkosozza –
saját gyerekeinek ízlésdiktátora
*
Aki a jó borának
semmilyen vagy csak rossz cégért készít
*
Aki a jó és a rossz harcában
az örök semleges akar maradni
*
Aki a jónak tűnőért a világvégére is elmegy,
a rosszat házhoz hívja
*
Aki a jót saját érdemének,
a rosszat sorsának tudja be
*
Aki a kákán is csomót keres,
az élő fába is beleköt
*
Aki a kapcsolatukat féltve,
nem mond ki életmentő igazságokat
*
Aki a kecskére bízza a káposztát,
pedofílra a gyerekét, rablóra az országot
*
Aki a kiadás-bevétel nyilvántartásával
Tart fenn vagy szakít meg és dob el kapcsolatot
|
